Kálmán László internetes obstrukciója, 2007. július 13. "Kritikámat a gyakorlatba is átültettem" Archiválva 2007. július 24-i dátummal a Wayback Machine -ben, 2007. július 19. Interjú a Klubrádió Klubdélelőtt c. műsorában (mp3), 2007. Kategória:Magyar nyelvészek – Wikipédia. szeptember 15. (Hozzáférés: 2010. október 27. ) [ halott link] Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány, 2009. augusztus 5. Csúsztatás miniszter-módra, 2009. október 12. Kövér mondatok: Értelmezhetetlen kifejezések, Népszabadság, 2009. október 16.
(Hozzáférés: 2010. október 27. ) [ halott link] Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány, 2009. augusztus 5. Csúsztatás miniszter-módra, 2009. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja. október 12. Kövér mondatok: Értelmezhetetlen kifejezések, Népszabadság, 2009. október 16. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTA Nyelvtudományi Intézet Kálmán László Kálmán László a nyelvész További információk [ szerkesztés] Szakmai életrajza Kálmán László olvasói levele Leállt a nyomozás Kálmán László nyelvész ügyében A láthatatlan hadsereg A pincei bogár visszavág Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Nyelvészet Nemzetközi katalógusok ISNI: 0000 0001 1623 8935
Kivétel, ha copy–paste módszerrel bemásoljuk őket egy dokumentumba, csak annak meg már szintén megkérdőjelezhető a hitelessége. 3 Fejes László () 2013. 13:00 @knauszi: "Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet" Ezzel az a baj, hogy nem csupán a webes forrásokra igaz! :) Ott vannak pl. a kéziratok, levéltári anyagok stb. Kult: Elhunyt Kálmán László | hvg.hu. Ezek is elpusztulhatnak, vagy ott van a csak külföldön hozzáférhető szakirodalom – a dolgozatíró mellékelje a másolatot, hogy az értékelő ellenőrizhesse, tényleg az van-e odaírva? Sajnos egy ponton túl ez már bizalmi kérdés... 2 knauszi 2013. 12:17 Mivel az internetes források visszakereshetősége mindig tartalmaz egy bizonytalansági elemet, praktikusan nem sok értelmét látom annak, hogy megadjuk az utolsó letöltés dátumát. Szakdolgozatok esetében ennél jobb megoldás lenne egyszerűen mellékelni digitális adathordozón magát az elmentett cikket. Egyéb publikációk esetén is hasznos lehetne egy a tanulmányhoz kapcsolódó weboldal, ahol a szerző maga archiválná internetes forrásait - legalábbis akkor, ha valóban bizonytalannak tűnik, megmarad-e a felhasznált cikk a neten.
Például úgy, hogy a szövegbe illesztjük a címet és zárójelbe csak az évszámot írjuk, például így: A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre, de ha nagyon muszáj, akkor... Természetesen ha a lábjegyzetes hivatkozási rendszert választjuk, akkot ez a probléma elő sem áll, hiszen akkor a lábjegyzetbe ugyanazok az adatok kerülnek, amelyek a bibliográfiába. Felhasznált irodalom Molnár Cecília Sarolta (2012a): Hogyan hivatkozzunk? Nyelv és Tudomány, 2012. április 10. Molnár Cecília Sarolta (2012b): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11. Molnár Cecília Sarolta (2012c): Tíz hiba, amit ne kövessünk el a bibliográfiában. Nyelv és Tudomány, 2012. április 13. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 6 Szajci 2013. április 22. 19:12 a kérdezőtől kérdezném: Az egyetemed nem adott ki kötelező szabályzatot? Nálunk kiadtak, és az alapján kellett hivatkozni, ami eltér az itteni hivatkozástól ráadásul.
Az MTA-nál később a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, végül főmunkatársa lett. Dolgozott szerkesztőként vagy szerkesztőbizottsági tagként a Literatura, a Cafe Babel és a 2000 folyóiratoknál, és a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőjeként is dolgozott. Docens, egyetemi tanár majd tanszékvezető volt a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén; volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára. Munkásságát már 1989-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal ismerték el, később megkapta a Széchenyi professzor ösztöndíjat, 2003-ban pedig a Szépírók Társaságának díját is. 2004-ben őt választották meg a PTE BTK-n a legjobb tanárnak.
A kormánypárti politikus szavai szerint a tanulság ismét a régi, nem várhatjuk mástól a megoldást, "nekünk, magyaroknak kell kitalálnunk, hogy merre van az előre és nem hátra". Közölte, hogy ha mi, magyarok nem adunk választ arra, hogy milyen értékek mentén neveljük a gyerekeinket akkor mások teszik meg helyettünk. Az átvehető minták nem éppen kecsegtetőek - értékelt. Orbán Balázs a tehetséggondozás fontosságára kitérve hitet tett amellett, hogy mivel mi, magyarok kevesen vagyunk, mindenkiből a lehető legtöbbet kell tudnunk kihozni. A tehetséggondozás, az egyéni hang megtalálása, a kibontakoztatás képessége nekünk nemzetstratégiai kérdés - mutatott rá. Az MCC konferenciájának céljának az arról való diskurzust nevezte, hogy miként őrizhető meg a szülők és az iskola szövetsége és érdekazonossága, hogy mi a helyes és helytelen, értékes és értéktelen, illetve, miként tanítsanak érdemben kritikai gondolkodást. Nincs ma ennél fontosabb kérdés Magyarország jövője szempontjából - emelte ki. Az államtitkár szerint meg kell gyermekeinket tanítani arra, hogy gondolkodásukban legyenek önállóak, alkotómunkában kreatívak, vitában felkészültek, ami csak akkor lehetséges, ha ők nem elvetik, eltörlik, hanem szívből magukénak vallják a nyugati keresztény civilizációs és a sajátos magyar alapértékeket.
A nyugati civilizáció egyik legfontosabb vívmányaként értékelte az érvelésen és a teljesítmények mérésén alapuló közéleti vitát a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Budapesten. Orbán Balázs a PolitikON Közéleti Készségfejlesztő és Politikai Szimulációs Verseny döntője előtt szólalt fel, a megmérettetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ostrakon Szakkollégiuma szervezte. Az államtitkár azt mondta, hogy közéleti vita nélkül nem létezik az a kulturális-civilizációs keret, amelyben élünk. Ilyen értelemben a vita hevítettsége, színvonala azt is mutatja, hogy milyen állapotban van a civilizációnk – tette hozzá. Ilyen értelemben a vita hevítettsége, színvonala azt is mutatja, hogy milyen állapotban van a civilizációnk – tette hozzá. Keleten, az autokratikus berendezkedésekben nincsen vita. Ugyanakkor a másik irányba, nyugatra indulva is problémás a helyzet. Bár ott van sajtószabadság és közélet, de egyre több egyetemi campuson a vita nem része az oktatásnak.
Deli Gergely, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja közölte, hogy a versenyt, amelyen középiskolások vesznek részt, először rendezik meg, ám hagyományteremtési szándékkal. Az első fordulóban fogalmazásírás volt a feladat, valamint egy olyan feladatsor kitöltése, amelyben a történelemmel, az állampolgári ismeretekkel, a közélettel és az NKE-vel kapcsolatos kérdések szerepeltek. A második fordulóban egy képzeletbeli pártot kellett alapítani, megszervezve annak működését. A döntőben, a pénteki harmadik fordulóban a versenyzők pártjai átfogó megoldási javaslatcsomagokat dolgoznak ki Magyarország szegényebb régióinak felzárkóztatása érdekében. Részt kell venni továbbá egy úgynevezett oxfordi vitán is - közölte Deli Gergely. A dékán azt mondta, hogy azért fontos nekik a verseny, mert elmélyült közéleti gondolkodásra szoktat, ezáltal a haza szolgálatára nevel.