Mária Terézia leágyúztatta az egész falut. Volt ott sírás, jajgatás. Aki meg nem h... Szegény árva fiú volt Várdai Péter, de nagy volt az esze s a tudománya. Hogy, hogy nem, az eszes, sok tudó fiút megismerte Vitéz János, a híres esztergomi érsek, keze alá vette Pétert, iskolába adta, sőt még külső országba is el küldötte, hogy elméje jobb... Világhódító Attila halála után úgy négyszáz esztendő múlhatott el már, mikor Hunor testvérének, Magyarnak a maradvái megmozdultak s fölkerekedtek Szittyaországból, hogy visszaszerezzék Attila földjét. Azt a földet, melyről csudálatos szépeket regélt a vis... Hallottátok-e hírét Kolcvárnak? Természeti monda példa tár. A szép Hátszeg völgyében, magas hegy tetején tündökölt ez a vár. Messze földön nem volt szebb ennél. A Kendeffy családé volt ez a vár, s abban az időben, mikor az a szörnyű tatárjárás volt, egyedül lakott e várban Kendeff... A magyarok csak nem tudtak nyugodni, harci kedvük nem lohadott a németországi nagy veszedelem után sem. Amint erőre kaptak, meg sem is állottak a görög császár városáig.
eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda: a → monda műfaj egyik csoportja: az ide tartozó epikus alkotások a világ, az égitestek, a természeti jelenségek, az ember, az állatok és a növények teremtéséről, keletkezéséről, tulajdonságaik eredetéről és esetleges változásaik okáról szólnak. Leginkább a teremtésmondák tartoznak ide: azok a biblikus eredetű és apokrif népi szövegek, amelyek a világ teremtését és berendezését magyarázzák a Bibliára épülő, de a kereszténység előtti világkép és középkori eretnek tanok elemeit is hordozó motívumokkal. Az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része → legendá nak is minősíthető: a bibliai Újszövetség szereplői a hősei (Krisztus Urunk, Szűz Mária, Szent Család, Szent Péter stb. ): tevékenységük eredménye, ill. Természeti monda példa 2021. nyoma bizonyos emberi törvényszerűségeknek a létrejötte, bizonyos állatoknak vagy növényeknek a megjelenése, tulajdonságuk megváltozása stb. eredetmagyarázó mondának minősíthetők olyan prózai szövegek is, amelyek műfajilag nem tartoznak kizárólag a mondák közé, hanem pl.
A monda, vagy régebbi nevén rege [2] epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket. A szó a nyelvújítás korában keletkezett, a mendemonda ikerszóból vonták el, korábban a 17. században már használták a monda-monda kifejezést költött történet értelemben. A népnyelv azonban nem jelölte meg konkrétan a műfajt, igaz történetet, históriát, régiséget emlegettek. Hasonló a helyzet más európai nyelvekben is, az angol és a francia műfaji megfelelője legendának nevezi az ilyen mondákat. Természeti monda példa szöveg. Jellemzői [ szerkesztés] Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz föl egy kultúrközösség hőskorából. Részben a mítosszal, részben a mesével rokon. Verses és prózai egyaránt lehet. Fő csoportjai a hiedelemmondák (pl. a halálról), a történeti mondák (pl. királyokról, Szent László füve), eredetmagyarázó mondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Gyakoriak a vándormondák.
E téren különösen fontos C. W. von Sydow munkássága. Von Sydow megkísérelte továbbá különválasztani azokat a történeteket, melyek csak formájukban utánozzák a mondákat (álhiedelem-monda). A magyar mondakincset leginkább Vörösmarty, Arany, Jókai, Mikszáth, Krúdy használta föl. Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt. Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980.
ISBN 978-615-00-6129-0 Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh2014002741 GND: 4035028-9 BNF: cb119322386 BNE: XX4349724 KKT: 00561420
A tanösvény részben az " Aranyember nyomában " utat járja be, az Arácsi Népház – Cholnoky-park – Jókai-kilátó – Cholnoky tábla – Fénykereszt – az Aranyember tanösvény kezdő táblája – Református templomkert útvonalon. A túra útvonala cca. 6 km hosszú, kb. 2 óra időtartamú, közepes nehézségű terepen. Melléklet: Jókai Mór tanösvény GPX fájl (GPX, 115 kb) 1. állomás: Jókai-kilátó GPS: 46. 97189, 17. Jókai-kilátó, Balatonfüred | 3D Warehouse. 8814 A Tamás-hegyen (317 m) álló, fából épített 3 emeletes Jókai kilátóhoz több irányból vezetnek fel jelzett turistautak (Lóczy-barlang, Koloska-völgy, Kéki-völgy, Balatonfüred). Csodálatos kilátás nyílik innen a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félsziget irányába. E helyszínekhez az író szorosan kötődött, hiszen Balatonfüreden álló gyönyörű villájából rendszeresen kirándult a Tihanyi-félszigetre, többek között annak emblematikus helyszínére: […] 2. állomás: Aranyember útja tanösvény – Cholnoky Jenő tábla GPS: 46. 969773, 17. 881560 Dr. Cholnoky Jenő nemzetközi elismertséget szerzett földrajztudós 1894 őszétől Lóczy Lajos mellett a Budapesti Tudományegyetemen dolgozott és részt vett a Balaton-kutatás klasszikus szakaszának két évtizedet felölelő munkájában.
"A balatonfüredi Tamás-hegyen áll a háromemeletes, fából készült Jókai-kilátó. A tetejéről csodás panoráma tárul elénk, rálátunk Balatonfüred házaira, jellegzetes épületeire, valamint a teljes Tihanyi-félszigetre, ami a balatoni panorámának kétségkívül egyedi képet ad. A Lóczy-barlangtól vagy a Tamás-hegyi kereszttől is indulhatunk, mindkét irányból jelzett turistaút vezet fel a hegycsúcsra. Akárhonnan is megyünk, azért arra számítsunk, hogy meredek lesz az emelkedő, a barlangtól vezető zöld háromszög jelzésen ráadásul apró kavicsos, ami igencsak csúszós tud lenni. A Kilátó utcából elérhető Tamás-hegyi kereszttől indulva máris egy másik nagyszerű kilátópontról indulunk, a Balatoni Kéktúra kék sáv jelzésén, ami egyben az Aranyember tanösvény is. Jókai kilátó, Balatonfüred. A 600 méter hosszú tanösvényen Jókai Mór Az arany ember című regényének szereplőiről elnevezett hat hangulatos pihenőhelyen még sokáig csodálhatjuk a páratlan panorámát. Felfelé haladva a hegyre választhatunk, hogy Noémi, Tíméa, Athalie vagy Tímár Mihály padjánál pihenünk meg.
Nevéhez fűződik a "Balaton Tudományos Eredményei" című 32 kötetes monográfiasorozat több könyvének megírása. Csodálatos képessége volt, hogy a tudományos ismereteket élményszinten tolmácsolja: remek előadókészséggel volt megáldva: […] 3. állomás: Tamás-hegyi kereszt GPS: 46. 967435, 17. 881910 Balatonfüred kevéssé ismert kilátópontja a Tamás-hegyi kereszt, amely a város fölött magasodik, több mint 300 m magasan. A keresztény jelképet 2006 októberében emelte megálmodója Gerics Endre vállalkozó, aki a Bajorországi keresztekhez hasonlóan örök emléket akart állítani a város egyik legmagasabb pontján. Így került felállításra a 8 m magas, 3, 5 t súlyú, tömör […] 4. állomás: Aranyember útja tanösvény – nyitótábla GPS: 46. 968383, 17. 883200 A Jókai-kilátóhoz vezető Aranyember útja tanösvény a Balaton-felvidéki Kéktúra része, hossza 600 méter és az útvonal során 100 méter szintkülönbséget kell leküzdeni. Közben a túrázók hat állomáson, ismertető táblákkal találkozhatnak, ahol az Aranyember főhőseiről elnevezett rönkfa-padoknál megpihenhetnek és élvezhetik a tóra nyíló nagyszerű kilátást.
Nagyon jó 3104 értékelés Nagyon jó 3411 értékelés Nagyon jó 759 értékelés Nagyon jó 526 értékelés Kiváló 389 értékelés Kiváló 141 értékelés Kiváló 359 értékelés Nagyon jó 252 értékelés Kiváló 284 értékelés Nagyon jó 11 értékelés Nagyon jó 18 értékelés Kiváló 181 értékelés Kiváló 248 értékelés Kiváló 510 értékelés Nagyon jó 40 értékelés Nagyon jó 31 értékelés Nagyon jó 322 értékelés Nagyon jó 165 értékelés Kiváló 292 értékelés Kiváló 637 értékelés Kiváló 482 értékelés Kiváló 412 értékelés Nagyon jó 24 értékelés Nagyon jó 1468 értékelés Kiváló 108 értékelés További szálláshelyek betöltése...