Egy dolgot viszont nem tudunk szó nélkül hagyni: a magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának! A totalitárius rendszerek kialakításáról, a háborúban való cinkosságról és a magyar emberek akaratának sajnálatosságáról szóló nyilatkozatok elfogadhatatlanok – fogalmazott a külügyminiszter. Valószínűleg arra utalt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd reggeli beszédében kitért Magyarországra és azt mondta, Orbán Viktornak választania kell Oroszország és a világ többi része között. Hozzátette, többször is kereste Orbánt, de nem kapott választ, mert a magyar kormányfő szerinte fél az orosz befolyástól. Szijjártó Péter bekérette az ukrán nagykövetet | 24.hu. Szijjártó viszont azt írta, itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát. Mindezek világossá és érthetővé tétele érdekében ma reggelre a Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét – jelentette be. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk – írta szerda reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter úgy folytatta, számukra mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága. Magyarország költöző madurai. Ez nem Magyarország háborúja, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni, folytatta. Nem hajlandók kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, ezért nem szállítanak fegyvereket és nem szavazzák meg az energiaszankciókat. Szijjártó szerint mindezekről a kérdésekről a magyar emberek vasárnap világos véleményt mondtak és világos döntést hoztak. Azt gondolja, elég világosat és jól érthetőt. Értjük, hogy az ukránoknak más lett volna az érdekük, nem is vitatkozunk velük: nekik az ukrán, nekünk pedig a magyar emberek érdeke az első.
Szürkebegy Van olyan madárka, aki Magyarországra érkezik télére, ő északabbról, még hidegebb vidékekről repül ide. Ez a sziklafalakon jól rejtőzködve alig észrevehető madár a szürkebegy, és a kövek között éldegélő pókokkal táplálkozik. Barna bácsi kifogyhatatlan az érdekességekből. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Költöző madarak. Megtudtuk tőle azt is, hogy a szerecsen sirályok, akiknek életmódja teljesen hasonló a danka sirályokéhoz, elköltöznek, míg a dankasirályok, akiket télen etetni szoktunk a Margitszigeten, itt maradnak. A madarászok sem tudják ennek okát, ahogy azt sem, hogy a pásztor madarak miért csak húsz évente bukkannak fel hazánk területén. S külön érdekesség, hogy régen a hattyúk is költöző madarak voltak, de amióta az emberek elkezdték etetni őket kenyérrel, azóta nemcsak súlyuk gyarapodott meg, hanem már elmenniük sincs miért. Tóthárpád Ferenc:A fecskék visszavágynak Minden évben jönnek, Sárral fészket raknak. Fiókát nevelnek, Itt mégse maradnak. Mert amikor érzik, Vége van a nyárnak, S vége van az ősznek, Messze, délre szállnak.
Fotó: Profimedia Arisztotelész azt gondolta: a szárnyasok mocsarakba süllyedve, hibernálódva alszanak téli álmot, majd következő nyáron előbukkannak újra. Az 1700-as évek végén Thomas Bewick angol természettudós (1753–1828), a madarak téli "eltűnésével" összefüggésben már a vonulást említette. "A migráció kutatásában 1899 jelentős évszám, mert Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán tanár és ornitológus ekkor gyűrűzött meg madarat először – meséli Nagy Jenő, a Debreceni Egyetem biológus doktorandusza. A magyarok e területen is kimagaslóan teljesítettek: Herman Ottó természettudós (1835-1914) és Schenk Jakab ornitológus (1876-1945) munkásságának köszönhetően 1908-tól rendszeresen gyűjtenek hazánkban adatokat ilyen módon. " Nagy Jenő a madárvonulás kialakulásának okaival folytatja: "a természet törvényei szerint nagyon egyszerű magyarázata van a madarak vándorlásának: a Maradj életben és szaporodj! elv. Ahhoz hogy szaporodhasson egy élőlény, életben kell maradnia. Az életben maradás feltétele pedig elsősorban a táplálkozás.
Nagy kedvencünk: a Boci Csokoládé Kezdjük máris egy örök kedvenccel, a Boci Csokival. Annak idején a Szerencsi Csokoládégyárból kerültek ki a "foltos" édességek, a boltokban 1927-ben jelent meg. Sokan állítják, hogy a régi Boci sokkal finomabb volt, mint a mai, amit a Nestlé gyárt, egy új, krémesebb recept alapján. "Ha kell egy kis energia": Sport Szelet Ma már sokféle méretű, formájú és ízesítésű Sport Szelet kapható, a nyolcvanas években viszont csak a legkisebb, alufóliába csomagolt változatot lehetett megvásárolni a Budapest Csokoládégyár jóvoltából. Milyen magyar csokik vannak még?. Ettől függetlenül már akkor is volt több fajta ízesítés, például a narancsos Expressz vagy a pisztáciás Mókus. Az örök nápolyi: Balaton Szelet A Balaton Szelet sokáig közkedvelt falatnak számított a többi Szerencsi csokigyár által gyártott kekszek mellett. 1950-ben találták fel, azóta is töretlen rajongás övezi a magyarok körében ezt a finomságot, mely később a Győri gyártása alá is került. Ha kell egy jó "Vadász" Roppanós csokiréteg volt rajta, csakúgy mint a Bohóc és a Kapucíner csokoládén, amik szintén igazi retro csokik.
Belga csokinál nincs jobb:-)) Jahh. Megvásárolgatták a csokigyár gépeit, szóval maradt minden a régiben. Kicsit borsos az ár, de a termékek jók. És inkább magyart, mint möszilyő szusárt. Én járok ki. Sokkal olcsóbb mint a Magyar, és finom is nagyon. A bonbont szoktam hozni, ami kimért, és sok fajta van. Kb 1000-1200Ft a kilója. Attól függ, hol veszed. Való igaz, hogy a Nestlé csokigyár már nem magyar. (sajnos) Szerencsen pl. van magán, magyar csokigyár. Ott készül a Melódia, a kézzel gyártott konyakmeggy, görcs, mazsolahalom..... és még sorolhatnám. A mintaboltjánál sorakoznak az emberek. Évente egyszer Csoki Fesztivál is van Szerencsen. Tavaly Guiness rekordot döntöttek az óriási Gombóc Artúrral. igen, de pont ezt fejtegetik a topiktársak itt alább, hogy már nincs magyar kézben egy csokigyár sem, mind valamelyik nagy multi tulajdona. szóval magyar csoki max az, amit valamelyik cukrászmester (csokiműves) a maga is boltjában előállít. Régi édességek. hú, én ezeket régen sem szerettem... de tartok tőle, hogy a többi csokit is csak azért éreztük finomnak, mert nem volt más, nem volt mihez viszonyítani.
Nagyon sok ember azt hiszi, hogy a következő csokik, még mindig a mi kis országunkban készülnek, de köszönhető a Nestlé-nek, és a Kraft Foods-nak, hogy Magyarországhoz már semmi közük sincs. Boci: Sokféle termék van, amely a boci nevet viseli. A Boci táblás csokik Csehországban készülnek. A Boci Napolini ostyás termékek Romániában. Régen a Boci szerencsi termék volt, de a Nestlé tönkretette a gyárat, ma csak a Nesquik kakaó és a Nescafé termékek(Szerencsen), illetve a Boci, Nesquik tojások, nyuszik, mikulások készülnek(diósgyőri gyárban) Magyarországon. Szerencsi: A Nestlé szerencsi termékei Csehországban készülnek, még a szerencsi tejkaramella is. A cicás kakaópor, nem tudom, de véleményem szerint az szerencsről jut el hozzánk, mivel por, mint a Nesquik, és a Nescafé. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy vannak szerencsi termékek, amelyeket a Szerencsi Bon Bon Kft gyárt, ilyen például a Szerencsi retro szelet, a Szerencsi betű, vár csoki sorozat, továbbá mini tejcsokik, és még sok más termék, de a termékekhez nehéz hozzájutni.
Emellett elég azt megemlíteni, hogy a csokoládé íze legalább 300 különböző vegyület összhatásaként alakul ki - a legtöbbjük éppen a sötét, a kakaóbab zsírmentes szárazanyag-tartalmát magában rejtő kakaóporban (az meg ugye a kakaómasszában) rejtőzik. Éppen ezért különös, hogy készülnek olyan kvázicsokoládék, melyekből látszólag a lényeg hiányzik. Porhintés A fehér csokoládé neve gyakorlatilag oximoron - éppen halovány sárgás színe a bizonyíték arra, hogy nem csokoládé. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete által elfogadott és hazánk által is akceptált (a Magyar Élelmiszerkönyvben is szereplő) szabvány szerint csokoládénak legfeljebb az a termék minősül, melynek kakaótartalma legalább 35 százalék (a magyar előírás precízen megszabja azt is, hogy ebből legalább 18 százalék a kakaóvaj és minimum 14 százalék a zsírmentes kakaópor aránya). Ehhez képest a fehér csokoládé kakaóport egyáltalán nem tartalmaz - ez ugyanis kakaóvaj, tej vagy tejsűrítmény, cukor és többnyire vanília felhasználásával készül.