TESCO Extra Miskolc - Szentpéteri kapu 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 103, Magyarország Weboldal Üzenet küldése Tesco áruházak Most nyitva Nyitvatartás Hétfő 06:00-22:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 07:00-20:00 Információ A legkisebb is számít! Térkép Parkolás Van, ingyenes.
A kártyaadatok megadását követően a Fizetés gombra kattintva indíthatja el a tranzakciót A fizetést követően Ön visszatér a Datatrans Internet Kft online fizetési oldalára, ahol a tranzakció eredményéről kap visszaigazolást. A bankkártyával történő fizetés esetén a sikeres tranzakciót követően – ez a bankkártya érvényessége és a fedezet ellenőrzése utáni elfogadást jelenti –, a CIB Bank elindítja a Kártyabirtokos számlájának megterhelését az áru vagy szolgáltatás ellenértékével. Amennyiben Ön nem kerül visszairányításra a fizetőoldalról a Datatrans Internet Kft online fizetési oldalára, úgy a tranzakció sikertelennek minősül. Információk - Helik Kaputechnika Üzlet és Webárúház. Amennyiben a banki fizetőoldalon a böngésző "Vissza/Back" vagy a "Frissítés/Refresh" gombjára kattint, ill. bezárja a böngésző ablakot mielőtt visszairányításra kerülne az áruházba, a fizetés sikertelennek minősül. Amennyiben a tranzakció eredményéről, annak sikertelensége esetén, okáról, részleteiről bővebben kíván tájékozódni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot számlavezető bankjával.
Ennyi volt a Tordai hasadék mondája, Mikor gyáván elinalt bősz kunok hordája. S László lovának patkónyoma beégetett A Patkós-kőre ott fenn, a hasadék felett. 2015. november 13. T. M.
Alakja valóban különös, egyenes szürkésfehér szikladarab felső részén egy kis repedésen tör fel a víz, innen folyik tovább egy nagyobb, 20-25 cm átmérőjű és 20 cm mély, majd két kisebb medencébe, végül a földek melletti árok felé veszi útját. " A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyílt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrássá vált, s így támadt a sisak alakú másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába. A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt. " (Czárán Gyula) Visszatérve a forrástól, elhagyjuk az átjárót az autópálya felett, elhaladunk a kőbánya előtt és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedhetünk Szindre (Sănduleşti). Itt megpihenünk egy kicsit, majd továbbmegyünk a Tordai hasadék irányába. Nemsokára már látszanak a hasadék sziklái, szemben velünk pedig a Hesdát-patak, amely a Tordai-hasadékból kilépve nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön.
Versed nagyon jó lett és igen tetszik. 48 éve voltam ott és a versed hatására most sok emlékképem előjött, ami nekem nagy örömet szerzett... köszönöm. Egy szó mint száz, jó, ha mondom = 5* BÚÉK! Elismerésem, poétaöleléssel és szeretettel gratulálok: jocker/Kíber/Feri Kicsikinga 2016. 08:01 A hideg is futott rajtam, mert, akármikor olvasok Erdélyről, ez történik velem. Köszönöm, hogy okosabb lehettem, és köszönöm, hogy egy kicsit ott is voltam. Pár évvel később. rojamsomat 2016. 07:20 Kedves Marika!! Szép ez a vers, mint a táj, és a történet!! Gratulálok!! Boldog új évet!!! Szívvel,,, Tamás mezeimarianna 2016. 05:48 köszönet érte szalokisanyi1 2016. 04:55 Kedves Marika! Nagyon szép. Boldog Új Évet Kívánok! Sanyi bogyi 2016. január 1. 23:17 Nagyon szép! Szívvel olvastalak! Törölt tag 2016. 22:43 Törölt hozzászólás. Ibolya. 52 2016. 22:42 Nagyon szép! Boldog Új Évet Kívánok! Ibi Sida 2016. 21:22 Szép versben emlékeztél meg a Tordai hasadék mondájáról. Szívvel:Si Sanyipapa 2016. 21:20 Nálad mindig lehet valamit tanulni.
A Túri-hasadékot Tordatúrból (Tureni) vagy Koppánd (Copăceni) településről közelíthetjük meg legegyszerűbben. Kevés turista látogatja, mivel az ismertebb Tordai-hasadék elvonja róla a figyelmet, pedig sokkal vadabb és szépségben nyugodtan versenyezhet vele. A hasadék hossza 1850 méter, ferde irányban vágja át a gerincet, s Koppánd irányában, egy kanyargó völgyben folytatódik. A völgy jobb oldalán a Peterdi-tető (667 m), baloldalt a Kőhegy (580 m) és a Koppánd-tető (530 m) emelkedik. A Túri-hasadékot nem lehet száraz lábbal bejárni, ezért meglátogatása inkább nyáron ajánlott, többször át kell kelni a patakon. Pár évvel ezelőtt acélkábelt húztak ki a hegyimentők, hogy megkönnyítsék az átkelést a szoroson. A hasadék Koppánd felőli bejárata előtti térség sajnos 1994-től magánterület és beépítették. A szorosnak ez a szélesebb része, és talán a leglátványosabb, mindkét oldalon hatalmas sziklafalakkal. Itt mintha a természet külön kifaragott, kicsipkézett volna minden sziklaalakzatot, más-más formára alakította a szurdok falait.
Ezek többsége azonos a közeli Tordai-hasadék flóráját alkotó fajokkal, viszont a jellegzetes helyi klímának köszönhetően több olyan növény is előfordul, mely kimondottan túri érdekesség. Az évezred elején az egész környéket összefüggő gyertyános-tölgyesek borították; ma az erdők helyén szántóföldek, legelők terülnek el, csak a hasadék déli, Koppánd felőli jobb oldalán maradt meg egy összefüggő fás rész. A hasadék állatvilága is gazdag. Megemlíthető a patakban elszaporodott bolharák, a barna nagy varangy és a mészkősziklákon cikázó zöld gyík és sima kígyó. Nagyon sok lepkefaj megtalálható itt, illetve a hely madárvilágának változatosságát leginkább énekesmadarak képezik. A hasadékot előbb a Tordatúr felőli oldalról próbáltuk megközelíteni. A kőkitermelés után maradt úton nagyon könnyű volt a hasadék bejáratához elérni, itt viszont olyan vadregényes, elburjánzott növényzet fogadott, hogy nem tudtunk tovább haladni a patak mentén. Talán száraz időben, mikor alacsony a vízszint, még egyik oldalról a másikra szökdelve a patakmederben meg lehet próbálni ezt az utat.
Állatvilága nagyon változó, de itt lakozik pár védett madárfaj, mint a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár valamit több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig. A hasadék bejáratához közeledve zöld gyíkok (Lacerta viridis) sütkéreznek a reggeli napfényban. A hasadék szikláin a fali gyík (Podarcis muralis) az uralkodó. A patak melletti erdo jellegzetes kétéltu faja az erdei béka (Rana dalmatina). Novényvilága szintén szintén nagyon gazdag, hiszen 997 növényfajt találunk a hasadék mindössze 2 km szakaszán. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. A szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250 - 300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).
De most kilátástalannak tűnt, így a táj méhébe zárta előlünk vízeséseit és barlangmélyedéseit. A jobb oldalon egy magánterület mezőjéről, fentről indultunk útnak újból, ahonnan csodálatos rálátás nyílt a sziklákra és az első kanyarulatnál máris a Rákos-patak völgyébe érkeztünk. Túloldalt bárányok legelésztek, a kutyák csaholását tisztán hozta felénk a szél. Míg balra a hasadék irányában a természet, úgy előttünk az emberi kéz térhódítása mutatkozott meg. A távolban feltűnő újabb kőkitermelő, illetve a közelben szélesedő észak-erdélyi autópálya meggyőzött minket arról, hogy a másik oldalból nézzük meg a sziklákat. A Túri hasadékról szóló első részletes leírás Orbán Balázs nevéhez fűződik, aki legendás történetek kíséretében felfedezte és elnevezte a képződményeket. A turistaútvonalak és jelzések viszont Czárán Gyula munkásságát tanúsítják, akinek a Túri-hasadék volt az egyik kedvenc kirándulóhelye. A Koppánd felőli magas sziklafalak lábánál állva, nem csak a formák ejtik rabul a látogatókat, de megelevenednek ezek a történetek.