Az 1935-ben született "A világgazdasági válságról" című tanulmánya a legismertebb írása e témában. 1938-39-ben a Magyar Fórum antifasiszta lap szerkesztője. A Kun házaspár már a II. világháború előtt elkezd, elsősorban esztétikai alapon, népművészeti tárgyakat gyűjteni. Nagy veszteségünk, hogy 1945-ben lakásukat bombatalálat érte, csupán 100 néprajzi tárgy maradt épen hétvégi házukban. Elkötelezettségük azonban a gyűjtés folytatására sarkalta őket. Lelkes műgyűjtőként folyamatosan járta a Kárpát-medence magyarlakta területeit. A Felvidékről, Erdélyből, Alföldről, Dunántúlról származó népművészeti tárgyait eleinte időszaki kiállításokon, majd 1976-tól óbudai lakásmúzeumában mutatta be az érdeklődőknek. A gyűjtemény néprajzi értékeit Kresz Mária néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum kerámia tárának vezetője méltatta a Tájak Korok Múzeumok füzetek 317. számában. Kun Zsigmond - az elmúlt évszázad egyik nagy magyar polihisztora, művészet barát és művelő, író, költő és szenvedélyes gyűjtője, mentője a magyar népi kultúra tárgyainak - kívánsága szerint megélve a 2000. évet, január 2-án hunyt el, életének 107. évében.
Hamarosan Mezőtúr tulajdonába kerülhet Kun Zsigmond néprajzi gyűjteménye, amely hat évvel ezelőtt került az alföldi városba Óbudáról. Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből az óbudai Fő téren lévő egykori lakásában több mint egy évtizedig volt látható a kiállítás, majd amikor ez a III. kerületi önkormányzat döntése nyomán bezárt, az anyag Kun Zsigmond szülővárosába, Mezőtúrra került, ahol több tárlatot is rendeztek már belőle. Az anyag 1976-ban mutatkozott be először a Néprajzi Múzeumban Rejtett kincsek címmel. Ortutay Gyula néprajzkutató szakmai támogatásával ekkor kezdett állandó kiállítási lehetőséget keresni a Kun házaspár. A III. kerületi Tanáccsal kötött szerződés alapján az Óbuda Fő terén álló, XVIII. századi műemlék épületben nyert elhelyezést az akkor 687 darabból álló népművészeti gyűjtemény, amely 1976-78 között a Kun házaspár otthonául is szolgált. Egészségi állapotuk romlása idővel nem tette lehetővé, hogy ők fogadják a látogatókat, de további adományaikkal hozzájárultak a gyűjtemény folyamatos fejlődéséhez.
Ezért számos oka van annak, hogy egy gyermek lemaradhat kognitív képességeinek alakulásáról. Lásd még: Kognitív fejlődés. Kognitív paradigma. Személyiségelméletek.
Ma már tudjuk, hogy az agy bizonyos régióiban a teljes élettartam alatt új sejtek termelődnek. Nagyjából húszéves kor után felgyorsul az idegsejtpusztulás folyamata, de a megmaradó neuronok között továbbra is létrejöhetnek új kapcsolódások. Az agynak ez a tulajdonsága idős korban is megmarad, ami biztató a jövőre nézve: mozgással és "agytréninggel" szellemi erőnlétünk szinten tartható a kor előrehaladása ellenére. 2. A nyelv-és beszédfejlődés állomásai. Agyi plaszticitás, hierarchikus felépítés Az agynak ezt a változékonyságát, rugalmasságát nevezzük plaszticitásnak. Bár ma már tudjuk, hogy az agy egész életünk folyamán megőrzi plaszticitását, ez a tulajdonsága mégis a korai fejlődés folyamán érvényesül leginkább. Az agy rugalmassága tíz-tizenkét éves korig elég nagyfokú, ám már ekkor is lassabban megy egy-egy új készség elsajátítása, mint az első öt-hat évben, később pedig ez a folyamat egyre nehezebbé válik. Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek.
Motoros képességek Minél jobb egy gyermek motorikus képessége annál ügyesebb, sikeresebb. A motoros képességet befolyásolják az öröklött tulajdonságok, spontán fejlődés és az edzés adaptáció. Környezeti tényezők A szülők pénzügyi helyzete illetve a logisztikai kérdés is meghatározó abban, hogy a gyermek tud-e sportolni. Emiatt lenne különösen fontos, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük biológiai fejlettségéről. Ezzel rengetek pénzt és időt spórolhatnak meg. Könnyebben el tudják dönteni egy antropológiai mérés után, hogy hova érdemes elvinni sportolni a gyermeket. Nagy meglepetések születnek, hisz sokszor előfordul, hogy a szülő olyan sportot talál ki gyermekének, amit annak idején szívesen űzött volna, de azt nem veszi számításba, hogy gyermeke testalkata annak az adott sportágnak nem felel meg. A személyiség alakulása kisgyermekkorban. A legjobb szándék mellett követünk el hibát, ha ezeket a tényezőket nem vesszük figyelembe. Évek múltán csalódunk mi is és a gyermekünk is. Mindez elkerülhető egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal.
Sz emélyiség fejlődésé t bef olyásoló t ény ez ők: ÖRÖKLÉ S – testi, biológ iai tulajdonságok, idegr endsz eri típusok ör öklődnek. Örök lődnek az adottságok, amik a k épességek előf eltét elei. K ÖRNYEZET – tár gyi és sz emélyi kö rny ez et is beletarto zik, az ember sz emélyisége társas k öz egben formálódi k. NEVELÉS – sz ükséges az egy es kész ségek, k épessége k kialakulásáho z. A fejlődés törvény sze rűségei: Olyan a s zületés től a halálig tartó foly amat, melynek során az egy én megta nul különböz ő kö z össégekben élni. Köz ben tudatár a ébred saját erejének és k orlát ainak, vag yis m egismeri önmag át! A pszi chikus f ejlődés foly amatában négy f ontos törvé ny szerűség mut athat ó ki: 1. A s zerkezet és a funkció egységének a törvénye: csak olyan feladatokat képes megoldani, melyre gondolkodása, logikai képessége, cselekvése alkalmassá te szi. 2. A differenciálódás és integrálódás törvénye: A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és viszonylag önálló képessége kre, folyamatokra válnak szét.