Kissé hihetetlen, de már több mint 30 éve volt a rendszerváltás Magyarországon. Érdekes, és szórakoztató kérdéseket szedtünk össze a korai '90-es évekből, amikkel letesztelheted mennyire emlékszel erre az időszakra! Annak aki a Facebook csoportunk tagja, ez könnyen fog menni, hisz sokat játszunk, kérdezünk. Ha nem vagy tag gyere, csatlakozz és játssz velünk egy nagyon szuper közösségben. Melyik bank adta ki 1988-ban Közép-Európa első bankkártyáját? MKB Bank OTP Budapest Bank Mikor volt a taxisblokád? 1991 október 13-18 1990 április 29-30 1990 október 25-28 Melyik magyarországi városban nyílt meg az első Tesco? Budapest Győr Szombathely Helyes! Helytelen! 1994-ben nyitották meg az első szupermarketet Szombathelyen az Oladi lakótelepen. Melyik évben tartották az első szabad választást a rendszerváltás után? Igaz vagy hamis? A Szomszédok ötletét egy brit sorozat, az EastEnders ihlette. Csúcspontján évente hány autóbuszt gyártott az Ikarus? Mennyibe került (átlagosan) egy kenyér 1990-ben?
Munkanélküliség alakulása Magyarországon 1996-2021 (forrs: KSH, tradingeconomics) Nehéz évek A foglalkoztatási ráta a rendszerváltáskori 60 százalékról az 1996-os mélypontig 52 százalékra csökkent. Abszolút számokban a helyzet még rosszabb volt, hisz itt már a népességcsökkenés, valamint a probléma kezelésére alkalmazott korai nyugdíjazás hatása is mutatkozik: míg a rendszerváltás kezdetén 4, 9 millió foglalkoztatott volt, 1996-ban, a mélyponton már csak 3, 6 millió, ugyanakkor a különféle nyugellátásban részesülők száma 2, 5-ről 3 millió fölé nőtt az adott időszakban. Maga a munkanélküliségi ráta 1993-ban érte el tetőpontját 12 százalék felett, 1996-ban kevéssel 10 százalék fölött volt. Az első fellendülés A gazdasági növekedés, a világgazdaságban való kezdődő integráció 1996-ra hozta meg az eredményét: ekkor indult meg az erős gazdasági növekedés. Ez a folyamat értelemszerűen a munkanélküliség csökkenését hozta: 2001-ig 6 százalékra csökkent az adat. A következő években lényegében stagnált a szint, ugyanakkor a helyzet még messze volt attól, hogy teljes foglalkoztatottságról lehessen beszélni, míg az elmúlt években 3-4 százalékos munkanélküliségi adat már valójában munkaerőhiányt jelzett.
A gazdaság helyreállása szerte a világon magas inflációhoz vezet napjainkban, Magyarországon évtizedes csúcsra, 7, 9%-ra emelkedett az infláció januárban. A globális áremelkedés problémájáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is évértékelő beszédében. Az USA-ban 40 éves csúcsra futott a pénzromlás, és vannak EU-s országok, ahol 10% felett jár az infláció. Nálunk is ez lenne a helyzet, ha nem lennének rendkívüli intézkedések – utalt az árbefagyasztásokra a miniszterelnök. A rendkívüli helyzet rendkívüli döntéseket követelt, ezért mi nem néztük tétlenül az árak vágtatását, hanem bevezettük a négy stop politikáját: rezsistop, üzemanyagár-stop, kamatstop és élelmiszerár-stop. Ilyen harminc éve nem történt Magyarországon – mondta Orbán Viktor. Szavai alapján a rezsicsökkentés 1, 5%-ponttal, az üzemanyagár-stop 0, 5%-ponttal, az élelmiszerár-stop 0, 9%-ponttal csökkenti az inflációt. A kormányzati számítások döntő többsége kétségtelenül helyes. Az energiaárak globális elszállása nem érvényesül a fogyasztói árakban a rezsicsökkentés miatt; ehelyett a költségvetésnek (az MVM-nek) kerül több százmilliárd forintba a megemelkedett energiaár.
A Hunyadi család címere a holló. Jánoshalma egyik elődje Jankószállás, a Hunyadi uradalom telepítése és tulajdona volt. Ez indokolja a címer holló használatát. A pajzsot dekoratív kartus veszi körül, zöld szőlőlevelek között arany szőlőfürtök válnak ki. A szőlő az egykori fejlett bor- és gyümölcstermesztésre utal.
I. (Until 1541). Romanian Cultural Institute (Center for Transylvanian Studies). pp. 247–298. ISBN 973-7784-00-6 ↑ Kubinyi, András (2008). Matthias Rex. Balassi Kiadó. ISBN 978-963-506-767-1 ↑ Kubinyi 1994 ↑ Kubinyi 2001 ↑ Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Budapest, 2005. 200-201. oldalak ↑ Lupescu, Radu: A Hunyadiak. In: Rubicon, XXVII. évf., 2016/4. Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor – Köztérkép. sz. 8. oldal, ISSN 0865-6347 ↑ Katus László: Európa története a középkorban. Pécs, 2004. 534. oldal ↑ Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri (román nyelven). București, 2002. ↑ B. Szabó János – Sudár Balázs: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301). [Vajk] ↑ Erdély története 345. o. ↑ Szentháromság tér - Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) ↑ A hunyadvári Hunyadi-család nem azonos a besztercei Hunyadi-családdal (és a kéthelyi Hunyady családdal sem). Források Szerkesztés Nagy Iván:Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. (Pest 1857-1868) A Pallas Nagylexikona Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története (Athenaeum, Budapest, 1894-1898) ↑ Kubinyi 1994: Rosdy Tamás (interjúkészítő) – Kubinyi András: A középkori politikai zseni: 530 éve koronázták királlyá Mátyást.
Jánoshalma település - TúraBá Jánoshalma Jánoshalma település adatok: neve (2014. ): Jánoshalma területe (2014): 13221 ha (hektár) lakások száma (2014): 4436 db lakosság szám (2014): 8941 fő lakosság szám (1910. évben): 12676 fő Jánoshalma település címere: A címer alakja álló pajzs. Uralkodó színei: zöld, arany, ezüst, kék, fekete. Fő eleme: A pajzsban 3 halom, melyen zászlós húsvéti bárány áll, a fejét szent fénykör veszi körül és hatágú három csillag. Címerhatározó/Búzás címer – Wikikönyvek. A pajzs alapszíne kék. A háromashalom zöld színű, melyen a zászlós bárány ezüst, míg a feje körüli szent fénykör és a fölötte levő hatágú 3 csillag aranyszínű. A zászló alapszíne ezüst, melyben piros kereszt található. A három halom a jánoshalmi határ sok halmát szimbolizálja, de különösképpen Jánoshalma, Kéleshalom és Terézhalom települések nevében szereplő halmokat jelképezi. 1731-ben újratelepült jánoshalmiak vették fel a pecsétjükbe és 1808-ig használták a zászlós húsvéti bárányt, mely a feltámadást ábrázolja. A pajzson felül aranyszínű pajzskorona található, melyen jobbra forduló, szájában arany gyűrűt tartó fekete holló áll.
Ugyanaz a címer Richental művének (1483) müncheni változatában (m10a) Rácország [ szerkesztés] Rácország címere előfordul Velence 18. századi nagycímerében is. (Vö. Albánia címere) II. Ferenc császár 1804-es nagycímerében Rácországnál arany alapon három fekete patkó látható. Jánoshalma település - TúraBázis.hu. Rácország Szerbia egyik korábbi, 19. század előtti elnevezése. A szerbiai Raška (Ras, Rassza, Rasszon) nevü város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a rácok megnevezés keletkezett. A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az ortodox egyházhoz tartozó betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a görögöket és macedónokat is. Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első Nemanyák is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem használta. A magyar királyok is használták a Rácország királya címet és az 1848-as államcímerben Rácország (három patkó) és Szerbia címere (vadkanfej) is szerepel.
16. 10. 31. 21:06 Az "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 27. 17:23 1 új fotót töltöttem az "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" műlaphoz! 16. 17:22 1 új fotót töltöttem az "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" műlaphoz! 11. 05. 15. 20:50 1 új fotót töltöttem az "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" műlaphoz! 11. 04. 21. 12:13 1 új fotót töltöttem az "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" műlaphoz! 11. 19. 21:50 ATTILA SISKOVITS publikálta "Országház - Az Elnöki emelvény mögötti címersor" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.