De íme felrikolt: - Hátam mögé, népem, ihol az én régi, gonosz ellenségem!... S ádáz tekintettel mered a macskára, aki most megy arra lomhán, ballagdálva, s csak úgy oldalt sandít a rémült csirkékre... Várja a tyúk, várja, míg elér elébe: szárnyát szétfeszíti, nyakát összekapja, s olyat csíp rá, hogy az felugrik a falra. Kisétálok én is. A napsütött soron végigmendegélek, végigjárdogálok. Kategória: tavaszi virágok | Virágszemű. Az út földje puha. Látom a nyomokon, előttem mentek az apró iskolások. Apró iskolások, apró mezitlábak. Csak egy cipő-nyom van, az is ferde-furda: a cigányfiúé. Mezítláb nem járhat: madzaggal köti át, s mégis úr a Gyurka!
Melyik a több? Melyik a kevesebb? Számtalan hasonló feladatot kitalálhatunk még, amiben szortírozni, számolgatni kell. Vonjuk össze színezéssel, rajzolással, virágok kivágásával! Állatkodás Gyakoroljátok az állatok neveit ezzel a kellemesen idegesítő gyerekdallal! Tájkép Kérjük meg a gyereket, hogy rajzoljon és vágjon ki minél több tavasszal kapcsolatos dolgot. Fát, virágot, állatokat, napocskát, felhőket, bokrokat, stb. Ha megvannak a kész elemek, ragasszuk fel őket egymás mellé, és alkossunk tájképet belőle. Beszélgessünk róla, hogy mit miért gondol tipikusan tavaszinak! Tavaszi divat Válogassátok át a ruhákat különböző szempontok szerint, hogy gyakoroljátok a tulajdonságaikat (pl. színek, hosszúság, mintázat)! Kössétek össze a kellemeset a hasznossal (jobban mondva a hasznosat a hasznossal)! Válogassátok szét a téli ruhákat a tavasszal is hordhatóktól, és pakoljátok el őket közösen! Tavaszváró versek gyerekeknek: 5 kedves vers a tavaszról, amit taníts meg a gyermekednek, unokádnak!. Szedjétek össze a szennyest, és indítsatok el közösen egy mosást! Párosítgassatok zoknikat a mosás után!
Tán nem volt elég nap a nyáron? Vagy megszomjaztál a tó vizére? Netán harmatban fürdenél-e? Vagy ha pajtásod volna más is?... Elkelne hozzád egy kisvirág is. A virág bókolt. Anyó látta, hogy kívánságát eltalálta. Sürgött, forgott, munkába kezdett. és bevetette az egész kertet: a kerítéshez mályvarózsát, had lássák messziről dús virágát. Nefelejcset az út szélére, szegfűt az ágyás közepébe. Bazsalalikomot illatáért, árvácskát árva sóhajáért. Volt is gondja, reggel, estea kertet óvta, leste. Jött károgva a tolvaj kánya, tán hogy a kertet megcsodálja? - Kár volt bevetned kerted, kár, kár, eztán korán kell kelned! Kár! Kár! Jött a veréb is csiripelve: - Csak egy magot csípek fel begyembe! Jött a vakond, és mondta: - Itten, itt ástam el múlt héten a kincsem! Elég volt velük szembeszállni, de egy sem tudott kárt csináprűt fogott, elűzte őket, a károgó, csirpelő népet, A vakondot is nyakoncsípte, - keresse másutt, hol van a kincse! Eljött a május. Anyó kertjét a virágok birtokba vették. Csupa illat volt háza tája, aki arra járt, megcsodá volt már sem magányos, sem árva, sok sok virág volt anyó társa.
Táncra perdül a sok virág, illat száll a légben, őrt állnak a gesztenyefák, illemtudón, szépen. A szellő is megfürdik a virágillatárban, s arra ébredünk fel reggel: napsugaras nyár van. Végh György: Virághozó április Elmúlt a tél, itt a tavasz, minden bokor újra éled, a földből a virágokat előhúzzák a tündérek. Április is segít nekik, megáll minden kicsi fánál- virágot tűz mindenhová: tavasz van ott, merre járt már. Virágot hint a friss szélbe, száll a színek zivatarja- s merre elmegy, a kopár föld virágoktól tarkabarka. Mentovics Éva: Tavasztündér Varázspálcám suhogása felkelti a vidéket. A tél végi utazásra barátaim kísérnek. Varázsigém hatalmával elaltatom a telet. Faágakra rásuhintva ébresztem a rügyeket. Virág nyílik ahol járok, ágak végén tipegek. Tündérszárnyam nyomában már ott virít a kikelet. Zelk Zoltán: Hóvirág Jó hogy látlak hóvirág, megkérdezem tőled, mi hírt hoztál, mit üzensz erdőnek, mezőnek? Szedd a szárnyad szaporán vidd a hírt madárka, útrakelt már a tavasz, itt lesz nemsokára.
Ez a mese a virágokról szól. Azokról a virágokról, melyeket, ha csokorba kötünk, és együtt egy egészen különleges élményt nyújtanak. Ahogy a nyár vége közeledett minden virág tudni akarta, ki is a legszebb a virágoskertben. A rózsaszín szirmú rózsák ekként vélekedtek: "Mi vagyunk a legszebbek, mert tavasszal mi bontjuk leghamarabb virágainkat. " A fehér százszorszépek ezt mondták: "Ó ó, nem, mi vagyunk a legszebbek, mert nekünk gyönyörű virágaink vannak, melyek egész nyáron virítanak. " A nagy sárga krizantémok szerint: "Ne butáskodjatok, mi vagyunk a legszebb virágok, mert ősszel mi virágzunk a legkésőbb. " Minden egyes virág azzal érvelt igaza mellett, hogy csakis ő lehet a legszebb, a legjobb. De, amikor az emberek eljöttek a kertbe, hogy megnézzék őket, abbahagyták a veszekedést. Minden virág ilyenkor csendben maradt és nagyon büszkék, voltak arra, hogy az emberek azt mondták rájuk ők, együtt a legszebbek. Egy nap a kertész jött be a kertbe. A rózsaszínű rózsák kihúzták magukat, hogy ők látszódjanak a legnagyobbaknak.
FANSHOP Az élet fája A film összbevétele 54 303 319 dollár volt (). A zenelistában Szemző Tibor és Jandó Jenő szerzeménye is szerepel. ( mamiéstöti2) A dinoszaurusz jelenet állítólagosan az öntudat és együttérzés megszületésének pillanatát mutatja be. ( kázsé) 2011-ben Sean Penn interjút adott egy francia folyóiratnak, amiben kifejezte elégedetlenségét a filmmel kapcsolatban. Azt mondta, hogy Az élet fájában semmi nem jelenik meg a forgatókönyv átütő erejéről, amit egy hagyományosabb felépítésű film jobban tudott volna közvetíteni. ( kázsé) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Erre bizonyíték a film egyik utolsó jelenete, amelyben a felnőtt Jacket egy titokzatos női alak vezeti el a kietlenségből a tengerpartra, más szavakkal önnön gyötrődésétől az elfogadó megnyugvás állapotába. Ott pedig találkozás történik – nem pedig számadás vagy üdvösség. Ám hogy e vízió hol történik, arról nem értesülünk. Ahogy arról sem, hogy a kezdő- és záró képsor sötétben felizzó fénye a lélek felviláglása-e vagy az Univerzum pislákolása. Az élet fája nem tesz mást, mint körbenövi a Megfogalmazhatatlant – nevét nekünk kell kimondanunk. (Forrás:)
Maga a történet elfolyik kezeink között – ha volt is egyáltalán –, hogy átadja helyét a szabad asszociációk áramlásának, melyet természetesen Malick irányít, ám olyan szerteágazóak a lehetséges kapcsolódások, hogy képtelenség mindről egyértelműen beszámolni. Az élet tágas fájának ág-bogai között járunk. Az ősképekig leásó film központi szimbóluma ez, melyhez csatlakozik a természet ritmikusságának és a civilizáció széttöredezettségének ellentéte, valamint a rendületlenül zúgó óceán méltóságteljes hullámzása, mely az ősbenyomás időiségének élményét jelképezi. A rendező ezzel a technikával a tapasztalás határvidékein járva egy gyermek felnövésének utastársaivá avat minket. Az 50-es évekbeli kisvárosi család feje, az Atya ( Brad Pitt érzékeny alakításában) a korlátozó, szabálykijelölő, jutalmazó és büntető szeretet példája, az Anya ( Jessica Chastain – színésztől ritkán érzékelhető erős jelenléttel a vásznon) pedig a feltétel nélküli, ám az erőszakkal szemben védtelen szereteté. E két bója közt hajózva növekednek a gyerekek, kik közül a legidősebbel, Jackkel ( Hunter McCracken illúziókeltő játékában) kötünk közelebbi ismeretséget.