Kövesse az alábbi linkeket az ilyen programok listájának megtekintéséhez, és olvassa el a részletes utasításokat az egyes könyvtárak elrejtésére a Windows rendszerben. Olvass tovább: Mappák elrejtésére szolgáló programok Hogyan lehet elrejteni egy mappát a számítógépen 1. módszer: a rendszer konfigurálása A Windows 8 beépített képességgel rendelkezik a rejtett könyvtárak láthatóságának testreszabására. A nézet megváltoztatható mind a felhasználó által hozzárendelt rejtett állapotú mappák, mind a zárt rendszerfájlok esetében. És természetesen minden beállítás visszavonható és megváltoztatható. Az asztal bal alsó sarkában megnyomjuk a szerviz gombot "Rajt", a menüben megtaláljuk a fogaskerék ikont "A berendezés konfigurációja". Szükségtelen rendszer fájlok eltávolítása . A lapon "PC beállítások", választ "Kezelőpanel". Belépünk a Windows konfigurációjába. A megnyíló ablakban szükségünk van a "Tervezés és testreszabás" szakasz. A következő menüben kattintson a bal egérgombbal a blokkra "Mappa beállítások". Erre van szükségünk. Az ablakban "Mappa beállítások", válassza a fület "Néz".
Amennyiben a probléma nem található meg a listában, vegye fel a kapcsolatot az Ügyféltámogatással. Miután futtatta az Adobe Update Managert, "A számítógépet újra kell indítani" hibaüzenet jelenik meg. Minden újraindítás után megjelenik a hibaüzenet. 1. megoldás: Távolítsa le az AUM tranzakciófájlt. Távolítsa el az fájlt a Documents and Settings\[felhasználónév] \Application Data\Adobe\Updater mappából. Szükségtelen rendszerfájlok eltávolítása az asztalról. 2. megoldás: Távolítsa el az Adobe kulcsot a beállításjegyzékből, ha létezik. Fontos: A jegyzék olyan rendszerrel kapcsolatos információkat tartalmaz, amik kritikusak a számítógépe és az alkalmazás szempontjából. A jegyzék módosítása előtt mindenképpen készítsen róla biztonsági mentést. Az Adobe nem nyújt támogatást olyan problémákhoz, amelyek a jegyzék nem megfelelő módosításából eredhetnek. Az Adobe határozottan javasolja, hogy csak abban az esetben módosítja a jegyzéket, ha megfelelő tapasztalattal a rendszerfájlok módosításának terén. A Windows Beállításszerkesztőre vonatkozó információk tekintetében lásd a Windows felhasználói útmutatót, vagy vegye fel a kapcsolatot a Microsoft Műszaki támogatással.
A számítógépen lévő összes alkalmazás megtekintéséhez válaszd a Start > Beállítások > Alkalmazások > Alkalmazások és funkciók menüpontot, és kattints a nem szükséges vagy már nem használt szoftverek eltávolítása gombra. Ha nem értesz hozzá vigyáz, hogy ne töröld le azokat, amelyekre szükséged van a gép helyes működéséhez. Használj vírusirtó programot A következő lépés a vírusirtó aktiválása és a számítógép átvizsgálása. A számítógép lassulását nagyon gyakran vírusok vagy más rosszindulatú programok okozzák. A számítógép átvizsgálásának módja programról programra változik, de alapvetően fontos, hogy a teljes átvizsgálást válasszuk. Szükségtelen rendszerfájlok eltávolítása ecettel. (Full Scan, Deep Scan stb. ) Ez egy hosszabb folyamat lesz, de nyugodt lehetsz, megéri! Lemeztisztítás Szerencsére a Windows 10 kínál egy Lemeztisztítás nevű funkciót, amely már évek óta a szoftver része, és amely nagyon hasznosnak bizonyul, amikor a már nem szükséges fájlok törléséről van szó. A funkció használatához válasszd a Vezérlőpult > Felügyeleti eszközök > Lemeztisztítás menüpontot (vagy egyszerűen írd be a Start menübe a Lemeztisztítás szót).
1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Rigómezei csata (1389) | Napjaim. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek.
A központi hatalmak hadműveleti célja a szerb hadsereg harapófogóba szorítása és megsemmisítése volt, míg a szerbeké az utolsó töltényig tartó védekezéssel az evakuálás biztosítása: hogy Szerbia népe, katonasága és hadifogolyserege zavartalanul masírozhasson az albán havasok közé – és a halálba… A központi hatalmak igyekeztek minden idevezető átjárót, hágót, utat megszállni, visszaverni a bolgár front áttörésének kísérleteit. Így kizárni, hogy a szerbek egyesüljenek az ötvenezres angol–francia expedíciós erővel, és ellentámadásba menjenek át. Végül átkarolni a Rigómezőre szorult szerb hadsereget. Az utolsó, 1915. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. novemberi rigómezei csata vázlata Gallwitz és a bolgár Bojadzsev tábornok a prepolaci hágón át tört előre, a menekülő katonaság és fogolysereg sarkában lihegve. Kövess Hermann Novi Pazar és Mitrovica vonalán járt. Közben a szerbek visszavonultak a Sitnica folyó partjáig, hogy a régi rigómezei csaták színhelyén vívják meg a végső ütközetet. Ekkorra a sereg élelmezése, lőszerrel, hadianyaggal ellátottsága gyakorlatilag megszűnt.
Nem sokkal később már Havasalföld térségében portyázott a török had, ahol Nagy Lajos magyar király csapataival ütközött meg. Az általa vezetett magyar sereg 1377-ben jelentős győzelmet aratott a törökök felett. Ezt követően közel tíz évig viszonylagos béke honolt a térségben, ám a területen élő nemzetiségek közötti ellentétek nem hagytak alább. A törökök malmára hajtotta a vizet az is, hogy ebben az időszakban a balkáni népeknek nem volt egységes országa: számos kisebb fejedelemség terült el akár Bosznia, akár pedig Macedónia területén. Ezek egyenként nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megállítsák a török előrenyomulást, ugyanakkor nem voltak hajlandók segítséget sem elfogadni. Így például a magyar kezet is visszautasították, hiszen ellenkező esetben hűbéri esküt kellett volna tenniük a magyar királynak. Ilyen előzmények után újult ki a háborúskodás, mely kezdetben váltakozó sikerrel folyt. Lázár szerb fejedelem először győzelmet aratott a török felett, ám később a hercegovinai, illetve a paracini ütközetben vereséget szenvedett.
Õ volt az egyetlen szultán, aki csatatéren hunyt el. A harc annak ellenére a törökök teljes győzelmével ért véget, hogy jóformán mind az oszmán, mind a szerb sereg teljesen felőrlődött, és mindkét fél elveszítette első számú parancsnokát. Közel hatvan évvel később újra megütköztek a török és keresztény csapatok Rigómezőnél. Utóbbiakat ezúttal Hunyadi János vezette, míg az oszmán erők élén II. Murád állt. Az 1448-as ütközetben újra egyenlőtlen erők vették fel egymással a küzdelmet, hiszen a Magyar Királyság és Havasalföld alkotta csapatok létszáma mintegy 24 ezer fő volt, míg az oszmán erők létszáma alsó hangon is 40 ezer fő körül alakult, ám akadnak olyan források is, melyek 60 ezer főre teszik a hódítók létszámát. A keresztény erőket a létszámgondok mellett ismételten viszályok is sújtották, 1444-ben ugyanis a szegedi békével Brankovics György került Szerbia élére. Az uralkodó tartva az egyre erősebb magyar befolyástól, az Oszmán Birodalom kegyét kereste, hogy hatalmát megtarthassa. A két fél közötti tárgyalások megrekedtek: a Magyar Királyság ettől kezdve Szerbiára, mint ellenséges területre tekintett, sőt, Hunyadi János egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy Brankovicsot személyesen öli meg azután, hogy Szerbiát leigázta.