Linkek a témában: Móricz Zsigmond tétel Móricz Zsigmond nagyon sokszor szerepel az érettségi tételsorban, éppen ezért fontos, hogy minőségi tananyagból átnézd az egyik leghíresebb magyar író munkásságát. Az oldalon kiválóan kidolgozott Móricz Zsigmond tétel vár Rád, mi ezt ajánl Meghatározás Az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa az íróval foglalkozó érdekes weboldalakat. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig by. Kellemes böngészést kívánok! Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Diákoknak Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell: a realista és naturalista epika jellemzőit, Móricz Zsigmond legalább egy művét (pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska), a magyar irodalom törekvéseinek főbb jellemzőit a XX. század elején. Móricz Zsigmond - Diákoknak. Ebből a tanegységből megismered: Móricz Zsigmond helyét, szerepét a magyar irodalomban, Móricz látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja jellemzőit. Képes leszel Móricz novelláinak több szempontú megközelítésére, önálló műértelmezésre. A gyermekkor a legtöbb ember emlékezetében a gondtalanság boldog korszakaként jelenik meg. A néhol fájdalmas emlékek az idő múltával többnyire megszépülnek. Móricz Zsigmond is így emlékszik vissza szülőfalujára, Tiszacsécsére: "Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére. " Ennek a boldog életnek azonban hamar vége lett.
Mindkét írónál megjelenik a falu belső hierarchiája. Mikszáth gyakran él szabad függő beszéddel, ami Móricz novelláiban ( Tragédia, Barbárok) már ritkább, az Árvácská ban viszont gyakori. Móricznál az ábrázolás egyik legfontosabb írói eszköze, hogy behozta a tájnyelvet az írásaiba: ahogy leír egy-egy dolgot, szinte maga előtt látja az olvasó. Oldalak: 1 2 3 4
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál. " Újszövetség, Jelenések könyve, 10. könyv, 2. Mi a Légy jó mindhalálig epikai szerkezet?. fejezet A második halál a pokol, ahová azok az elkárhozott lelkek jutnak, akik nem érdemlik meg a mennyországot. A mű és a bibliai idézet tanulsága az, hogy legyünk tisztességesek, jók, az utolsó óráig és akkor megkaphatjuk jutalmunkat a túlvilágon. De nézzük is, mit jelent számunkra ez a felhívás, nézzük meg Nyilas Misi jellemét, cselekedeteit: Nyilas Misi fiatal gyermekként kerül a debreceni kollégiumba, ami számára nagy dolognak tűnik. Úgy érzi, hatalmas lehetőség ez számára, hisz szegény szülők gyermeke, és ha itt tanul, nemcsak ő maga jut előbbre, de szülei is büszkék lehetnek rá. Naiv, gyermeki lélek a Nyilas Misi, aki azonban hamar megtapasztalja a való világot. Elsőként a vak Pósalaky bácsival kerül kapcsolatba, itt fontos mozzanat lesz a reskontó ugye, majd a Doroghy Sanyi és a Törökék kerülnek elő a felnőttek világából.
Az apa, a feltörekvő, ötholdas parasztgazda vállalkozásai kudarcot vallottak. A család elszegényedett és Prügyre költözött. Az író később, Életem regénye című művében a Szabolcs vármegyei kis falut a feledhetetlen szenvedések színtereként mutatta be: Mintha csak azért lettem volna íróvá, hogy megmutassam azokat a sebeket, amelyeket hétéves koromtól tízéves korig Pthrügyön (prügyön) át kellett élnem. Apja napszámosnak szegődött el, hogy felesége kérésére gyermekeit kitaníttathassa. Móricz a debreceni és sárospataki diákéveinek Légy jó mindhalálig című regényében állított emléket. Egyetemi évei alatt a pesti bölcsészkaron több írótársához hasonlóan ő is részt vett Négyesy László stílusgyakorlatain, de tanulmányait nem fejezte be. 1903-ban a budapesti Újság című lap gyermekrovatának szerkesztője lett. 1908-ban, a Nyugatban jelent meg Hét krajcár című novellája. A történetet a krajcárokat keresgélő anyáról és fiáról szól. Az utolsó, hiányzó pénzdarabbal egy koldus ajándékozza meg őket. E novella hozta meg a hírnevet Móricz számára, aki később így vallott írói pályája kezdetéről: Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj.