Kolozsvári rakott káposzta A savanyú káposztát kimossuk, kinyomkodjuk, és egy kevés zsíron puhára pároljuk. A rizst egy evőkanálnyi zsírban rózsaszínűre pirítjuk, majd másfélszeres vízzel felengedjük, megsózzuk és megpároljuk. Az apróra vágott vöröshagymát kevés zsíron megdinszteljük. Hozzáadjuk a megdarált sertéshúst, jól összekeverjük, és 15 percig tovább pirítjuk. Félrehúzzuk a tűzről, sózzuk, borsozzuk, meghintjük bőven pirospaprikával, és elkeverjük benne a párolt rizst. Egy tűzálló tálat kizsírozunk, a káposztát a darált hússal meg a karikára vágott kolbásszal rétegezve 3-4 sorban belerakjuk. Kolozsvári rakott káposzta recept pa. A tetejére káposzta és kolbászkarikák kerüljenek. Meglocsoljuk tejföllel, ráfektetjük a felszeletelt füstölt szalonnát, és forró sütőben 20 percig sütjük.
Recept elkészítése: Eredeti kolozsvári rakott káposzta recept Hozzávalók: 1, 5 kg savanyú káposzta, 1, 5 kg sertéslapocka, 40 dkg füstölt kolbász, 60 dkg sertéskaraj, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg rizs, 1 húsleveskocka, 6 tojás, 10 dkg zsír, 6 dl tejföl, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, ízlés szerint törött bors, só. Elkészítés: 50 dkg lapockát egy darabban megsütünk a szokásos módon. (Tepsibe téve leforrázzuk 1 evőkanál zsírral, aláöntünk 1 dl vizet, és lefedve puhára pároljuk. ) A sült húst ezután ledaráljuk és félretesszük. A maradék lapockából hagymával, pirospaprikával pörköltet készítünk, rövid lével. Kolozsvári rakott káposzta recept. (1 evőkanálnyi zsíron megfonnyasztunk 1 tisztított és nagyon apróra vágott vöröshagymát, a kockákra vágott húst rádobjuk, meghintjük pirospaprikával, sózzuk, és aláöntünk 2 dl vizet. Gyakori kevergetés mellett a húst puhára pároljuk. ) A savanyú káposztát pici zsíron, kevés sóval és cukorral megpirítjuk. A húsleveskockából készített levesben a rizst félig megfőzzük, majd a félretett, darált sült hússal összekeverjük.
Kategória: Húsételek Hozzávalók: 1 kacsa (kb. 2 kg), 1 kg savanyú káposzta, 1-2 gerezd fokhagyma, 20 dkg füstölt szalonna, 2 dl tejföl, só. Elkészítés: A kacsát megmossuk, lecsepegtetjük, megtöröljük és kívül-belül besózzuk. Saját zsírjában, egy kevés vizet és a fokhagymát hozzáadva majdnem készre pároljuk. A vékonyra szeletelt szalonna felét mély tűzálló tál aljára terítjük, rátesszük a káposzta felét, ráhelyezzük a kacsát, és az egészet befedjük a kimaradt káposztával. A tejfölt összekeverjük egy kis pecsenyelével és a káposzta tetejére öntjük. Beborítjuk a megmaradt szalonna szeletekkel. Előmelegített sütőbe tesszük és addig sütjük, amíg a tetején a szalonna ropogós nem lesz. A receptet beküldte: badonyimariaeva Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Rakott zöldbab 2. Kolozsvári rakott pezsgős káposzta | Lidl - www.lidl.hu. » Rakott tészta Judit módra » Sajtos-sonkás rakott kifli » Zsemlés rakott túró » Diós rakott tészta » Rakott brokkoli és karfiol » Rakott rétes2 » Tojásos rakottas » Falusi rakott káposzta » Sonkával rakott galuska » Rakott kelkáposzta másképp » Majorannás rakott zöldbab » Rakott szendvics » Provence-i rakottas » Rakott zöldséges marhahús » Rakott burgonya sonkával
Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja. KÖSZÖNTŐ Már liba koromba hallottam e napnak Hírét, hogy innepe volna Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilykor a torkos babona Eleitől fogva nyársra ludat vona, Mert apám, anyám is mikor megölettek, E nyalánk szokásnak áldozati lettek. Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát: "Már liba koromban hallottam e napnak Hírét, hogy innepe van Mártony papnak. Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona E nyalánk szokásnak áldozati lettek. " Zengje a szívünk, énekelje nyelvünk Szent Márton püspök életének hírét, kit három ország magáénak mondhat, és bízva kérhet. Értelme éles, életében józan, római császár derék katonája, s hittanulóként szívében már érik Isten igéje.
Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. " Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. " Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg. Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek. November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett Gazdag Erzsi: Jóbarátaink Libám lábán sárga csizma, gúnár-varga rámán varrta.
Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van. Ott forognak, ott sürögnek, ha megunják, megfürödnek. Szent Márton-dal Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja.
Irgalmas szívvel meglátja a koldust, őt felruházván megismeri Krisztust, majd érett fejjel messzi Galliában papja lesz néki. És íme: püspök Túrnak városában, nagy méltóságban egyszerűen élvén, védelmezője ragadozók ellen s atyja a nyájnak. Szent Márton, kérünk, ki már célhoz értél, főpapok dísze, légy a papok őre, s a magyar földet, hol születtél egykor, mint atyánk, óvjad " Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét, A szokást nem mi kezdtük, s nem mi végezzük, Állataiknak annyi szaporodása legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek. " Verseghy Erzsébet Libanátha Lúdanyonak konnye pereg, kislibája nagyon beteg. Megfázott a csupasz lába, mezitláb ment ovodába. Jo mamája borogatja, forro teával itatja, meg is gyogyul harmadnapra, holnapután vasárnapra. Hétfőn reggel korán koltik, to vizében megfűrosztik, csizmát húznak lúdtalpára, úgy kűldik az ovodába. Gazdag Erzsi Jóbarátaink Libám lábán sárga csizma, gúnár-varga rámán varrta. Abban megy a liba bálba. Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van.
Abban megy a liba bálba. Harminchárom liba várja. Liba-bálban, vízi bálban, csupa-csupa vízi tánc van. Ott forognak, ott sürögnek, ha megunják, megfürödnek Márton-napi vigasságok A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis "aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. " Az egyik legnépszerűbb szokás ilyenkor az újbor megkóstolása és ünneplése. Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány Márton napkor minden háznál libát szokás enni, mert aki nem eszik ludat, annak azt jelenti: hogy jövőre éhezni fog, szűk esztendő vár rá. jobb lenne, ha a lúd evést inkább kipróbálná. A libából a püspöknek is küldtek ebédre, ezért a falat darabért, hullt a liba vére. Ezt a részét úgy nevezik, a püspökfalatja, ebből látszik, hogy az ember nem szívesen adja. Aztán, aki spicces lett a frissen fejtett bortól, az új évben nem fáj feje, akármennyit kortyol. Az újborról most derül ki, milyen finomsága, úgy is mondják, Márton nap az újborok bírája! Juhász Magda: Libanóta Gágog a sok kis liba gá, gá, gá, ráfelel liba mama gá, gá, gá, a nap is rájuk nevet, oly vidám ez a sereg, mondd te is utánuk, hogy gá, gá, gá!
Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja. The post Márton-napi gyerekversek appeared first on. Hirdetés