1993. június1-től érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget II. János Pál pápa. Az új érsekség első érsekévé Szendi József veszprémi megyés püspököt nevezte ki. Veszprémi püspökök listája A veszprémi egyházmegyén belül négy főesperesség van: Főszékesegyházi főesperesség, Pápai főesperesség, Sümegi főesperesség, Zalai főesperesség. A Főszékesegyházi főesperességen belül található a Veszprémi kerület 23 plébániával és Várpalotai kerület 15 plébániával. A Pápai főesperességen belül található a Pápai kerület 25 plébániával és Zirci kerület 24 plébániával. A Sümegi főesperességen belül található Sümegi kerület 27 plébániával és Tapolcai kerület 22 plébániával. Egyházi Rangok – Playfinque. A Zalai főesperességen belül található Keszthelyi kerület 18 plébániával és Zalaszentgróti kerület 26 plébániával. A reformáció vagy hitújítás a 16. században, Nyugat- és Közép-Európában a katolikus egyház megreformálására indult mozgalmak megnevezése. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett.
Az előző hónapban a világi rangokról, és azok Veszprém megyei viselőiről esett szó. De az egyházi tisztségek legalább annyira szövevényes felépítésűek, és viselőik szintén jelentős szerepet játszottak a megye életében. A posztban (ahogy az előző ben is) a tisztségek első említése vastag betűvel, a helytörténeti vonatkozások aláhúzva láthatók. Katolikus egyház A katolikus egyház feje a mindenkori pápa, központja a Vatikán, a pápa székhelye. A pápa "birodalma" egyháztartományokra oszlik, melyek élén egy-egy érsek áll. Melyik a pápa hivatalos megszólítása a katolikus egyházi protokoll szerint?. Az egyháztartományok egyházmegyékre oszlanak, melyek élére püspök öket neveznek ki. Az egyházmegyék főesperességekre és aztán esperesi kerületekre tagolódnak (élükön természetesen esperes ekkel). Ezek pedig pélébániákból, más néven egyházközösségekből állnak, melyek vezetésére pap ok vannak kinevezve. Katolikus felfogás szerint a mai püspökök az apostolok jog szerinti utódai, az apostolokra ruházott joghatósági és szentségi hatalom birtokosai. A püspök az egyházi rend legmagasabb fokozata.
A bíborosi kollégium jelenlegi formájában a 12. sz. -tól létezik. A bíborosok számát 1586-ban V. Sixtus pápa 70-ben határozta meg. XXIII. János pápa ezt a korlátozást feloldotta, és azóta számuk állandóan növekszik. 1988 augusztusában 157-en voltak, 60 országból. Széküresedés esetén a 80 évnél fiatalabbak (ők maximum 120-an lehetnek) maguk közül választják a pápát, az ún. konklávén. A pátriárkák. A latin rítusú patriarkátusokat a római egyház az ortodoxokkal való szakítás után, a keresztes háborúk idején állította fel Antiochiában, Jeruzsálemben, Alexandriában és Konstantinápolyban. Később ezek csak formális címek maradtak, s meg is szűntek, kivéve a jeruzsálemit. Érsekek, metropoliták. Az érsek olyan püspök, aki egy főegyházmegye élén áll. A koadjutor érsek utódlási jogú helyettese egy érseknek. Katolikus egyházi rangok. A metropolita olyan érsek, aki egy több egyházmegyéből álló érseki tartomány feje. Teljes hatalma csak a saját főegyházmegyéje területére terjed ki, de korlátozott felügyeleti jogköre és befolyása van az alá tartozó többi egyházmegyében is.
A hierarchia fogalmát többféle értelemben használja az egyház. A papság lelkipásztori hierarchiája a különböző rangok és kinevezések alapján tagozódik, a hívek és az egyház missziós küldetésének szolgálatára. E hierarchia tagjaivá szentelés és kinevezés alapján válnak a papok. Hierarchiának nevezik egy-egy adott ország vagy régió püspökeinek összességét is. A papi rend hierarchiája (rangsora): pápa, püspök, pap, diakónus (szerpap). A papi rend tagjainak feladata, hogy a szentelésükkor megkapott különleges hatalmuk révén kiszolgáltassák a szentségeket, és az egyház lelkipásztori küldetését teljesítsék. Joghatósági hierarchia. Egyházkormányzati joga van Istentől kapott megbízatás alapján a pápának és a püspököknek és egyházi megbízás alapján más egyházi személyeknek. A pápa címei: Róma püspöke, Jézus Krisztus helytartója, Szent Péter utódja, az apostolok hercege, a legfőbb pontifex, akinek az egész egyházra kiterjedő tényleges joghatósága van, a Nyugat pátriárkája, Itália prímása, Róma provincia érseke és metropolitája, Vatikánváros Állam uralkodója, s Isten szolgáinak szolgája.