Eltakart ablakú piros lámpás házak, a közeli kávéházakban, kocsmákban kacérkodó hölgyek – Fehérváron 1868 és 1945 között legális volt a prostitúció. A bordélyházak közül több, a belvároshoz és a laktanyákhoz közel, a mai Ősz utca környékén működött. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogyan működött a "fehérvári vigalmi negyed", mert ez nem az a téma, amit megőriznek a családi legendáriumok. Legfeljebb néha, teljesen véletlenül kerül szóba, akkor is csak futólag, tőmondatokban elintézve. Én is csak teljesen véletlen tudtam meg egy családi ebéden, hogy egy jó érzésű családapa az ötvenes években arra kérte a gyerekeit: kerüljék el az Ősz utca környékét, mert nem nekik való hely. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy addigra a hölgyek nem űzhették hivatalosan a legősibb mesterséget, de az kétségtelen, hogy 1945 előtt Fehérváron több bordélyház is ezen a környéken működött. A bordélyos, mint tisztes adófizető A témával részletesen Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár igazgatója foglalkozott.
2018. december. 11. 10:30 Gazdaság Kipécézte a piros lámpás negyedet Amszterdam első női polgámestere Több mint 370 kirakatablakban dolgoznak hiányos öltözékben a nők, Femke Halsema, Amszterdam első polgármestere – korábban a zöld párt vezetője – szerint azonban ez nem illik egy modern város arculatához. Negyvenötös gyerekprojekt Idén is sztárvendéggel indul a Budapest FotóFesztivál Emelkedik a tejtermékek ára, lassan luxuscikk lesz a sajt
Sorra nyíltak a piros lámpás házak. A Lövő utca és a Könyök köz sarkán Stefanits Józsefné külön erre a célra tervezett házat építettet. A Gyümölcs utcában a fehérvári Botos Katalin nyitott piros lámpás házat. Kielégítették az igényeket A tanulmányban szerepel, hogy a századforduló környékén a magánszállásokon férfiakat fogadó hölgyek ügye is előtérbe került. A magánzó prostituáltak az akkori városkapitány szerint nem voltak Fehérváron, mert az öt intézet és a negyven kéjnő "kielégítette a városi polgárság és az itt állomásozó katonaság igényeit. " Minden tiltakozás ellenére, azért az I. világháború utáni román megszálláskor nem volt rossz dolog, hogy a városban működtek piroslámpás házak. A román tisztek hírhedtek voltak a kicsapongásaikról. Egyik este a Magyar Királyban vacsoráztak, amikor az este hevében azt követelték a fehérvári rendőröktől, hozzanak nekik hölgyeket, mert különben a lányokat, asszonyokat fogdossák végig. A rendőrkapitány gyorsan megoldotta a kérdést, felkereste az egyik bordélyt, és hozta is a kéjnőket, akik ha közvetetten is, de megmentették a fehérvári lányokat, asszonyokat.
Az Ó utcai kétes hírű ház falán még Jókai portréja is kint függött, aki szintén előszeretettel kereste fel a helyet, szerinte szigorúan csak a konyha miatt, bár amikor elkapta a hév, mindig örökbe akarta fogadni Jolán lányait. Móni bácsi kuplerája, Kék Macska és Ármin intézmény A Nagymező utcára visszatérve induljunk el a Király utca forgatagába, ahol egykor minden második házban szerelmet árultak. Hogy máshogy lehetne lejárni ezt a sétát nyáron, mint hűsítő fagylaltot nyalva, úgyhogy rögtön az elején érdemes betérni a Nagymező utcán a Fragolába, ahonnan izgalmas ízvilágokat vihetünk tovább a tölcsérünkben (aki nem a séta elején szeretne fagyizni, az a Károly körúti üzletben is megteheti). Aki pedig valami tartalmasabbra vágyik, biztos örömmel ül le egy kicsit az Around Pancake asztalaihoz, hogy kipróbálja a nagyvilág palacsintaspecialitásait. A kicsit fine dining, kicsit street food helyen tradicionális és újragondolt receptek alapján készült palacsintákat is kóstolhatunk. Ha már az ízek orgiáján túl vagyunk, akkor utunk következő állomása az egykori Huszár-ház, vagyis Móni bácsi kuplerája a Király utca és Kis Diófa utca sarkán.