Szórványos tört. kutatásai eredményeit cikkekben, tanulmányokban közölte, s egy helytört, tanulmánya könyv alakban is megjelent. : Erinnis, tud. -fant. r. (folytatásokban a Budapest c. napilap 1915-ös febr. -i számaiban); A négy évszak. Színek, mosolyok, könnyek, v. és elb., Berlin 1927; Phileciumtól Pelsőcig. Részletek Pelsőc történetéből, Rozsnyó 1932; Cinege úr végzetes tavasza, szatirikus kisr., MM 1937/1-8 (folytatásokban), újraközlés: Szép Angéla háza (szerk. Furczel Lajos), 1984; Pákh-relikviák a Rozsnyói Városi Múzeumban, különnyomat, Rozsnyó 1943; A Rozsnyói Városi Múzeum céhtáblái, különnyomat, Kassa 1943; Rozsnyói városképek, különnyomat, uo. 1944; Rozsnyó múzeumügye új csapásokon, különnyomat, uo. 1944. Ir. : Scherer Lajos: T. Tichy lajos halála in spanish. K" MiL 1928/9; -yf- ( Sziklay Ferenc): T. K. : Phileciumtól Pelsőcig, PMH 1937. 17. ; Szíj Rezső: T. művészete és munkássága, ÚSZ 1979/10; Turczel Lajos: A Tichy testvérek. = uő: Tanulmányok és emlékezések, 1987. T. L. TICHY Lajos (Ciffer, 1871. aug. 25.
Az egyik legkülönösebb néző stadionélményeiről szól a La Gazeta del Norte napilap Egy asszony, aki még sohasem járt futballmeccsen című cikke. " Néhány méterre tőlünk feltűnik egy nőalak, aki érzékelhetően a nyitó ceremónia hatása alatt áll még, a virágok, az ima és az átszellemült játékosok látványa nyomot hagyott benne. »Mindig így történik ez? « – kérdezi. »Nem, asszonyom. A virágcsokor a magyarok figyelmessége, a gyász pedig a vérrel áztatott hazájukra emlékeztet. Nem is tudta, hogy máskor a meccsek előtt nem szoktak ilyesmit csinálni? « »Fogalmam sem volt, életemben először látok futballmérkőzést. Azért jöttem, hogy a magyarokat megtapsoljam, de nem a futballjuk miatt, az nem érdekel. Tichy lajos halála in san antonio. Az Atlético győzelmének örülnék. « Az asszony teljes szívéből szurkol, ünnepel, könnybe lábadt szeme jelzi időnként meghatottságát. A San Mamésben bizonyságot nyer, hogy ez a mérkőzés jóval több érzelmet korbácsol fel, mint amennyit a magyarok pusztán góljaikkal kiválthatnának. "
A kortársak különösen nagyra értékelték a kép túlzásoktól mentes retorikáját, a drámai sűrítés megoldását és a Piloty-iskolára olyannyira jellemző bravúros anyagfestést és "gobelin-tónus"-nak nevezett letompított, mégis gazdag koloritot. Marosvölgyi Gábor IRODALOM: Lyka Károly: Gretchen festője, Új Idők, 1900. (170. oldal) Benkó Gizella: Liezen-Mayer Sándor, a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetében készült doktori értekezés, Budapest, 1932. Művészet Magyarországon 1830 – 1870, tanulmánykötet, Magyar Tudományos Akadémia – Művészettörténeti Kutatócsoport – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1981. (268 – 269. oldal) Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon, Corvina Kiadó, Budapest, 1985. Thuróczy János: A Magyarok Krónikája; Rogerius mester: Siralmas ének, Millenniumi magyar történelem (Források), Osiris Kiadó, Budapest, 2001. (Thuróczy művét ford. : Bellus Ibolya és Kristó Gyula) München magyarul. Gábor Éva Archives - Újságmúzeum. Magyar művészek Münchenben 1850 – 1914, katalógus, a Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6, szerk.