Márkos András: Válaszok ismeretlen kérdezőnek. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980. Popp Aurél: Ez is élet volt… Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1977. Nagy Albert: Rózsikaédes. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1975. Szolnay Sándor: A világ legvégén. Banner Géza | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973. Mikola András: Színek és fények. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1972. Ezenkívül több mint ezer, különböző műfajú közlemény (cikk, tanulmány, esszé, vers) szerzője.
Hofi naplója Ez az egyedülálló kötet Hofi Géza saját kezűleg alkotott képes,, naplójából", interjúiból, pálya- és kortársak visszaemlékezéseiből kikerekedő színes életrajz, amely végigkíséri a művész hatalmas ívű pályáját. A kőbányai téglagyár amatőr színésze, a debreceni színház örökös beugrója, a balatoni esztrádműsorok parodistája végül a tévéképernyőn és a Mikroszkóp Színpadon szerzett országos ismertséget. Pályáját a Madách Kamara színpadán több mint 1500 alkalommal eljátszott Hofélia és Élelem bére tette teljessé. A különleges naplót fotók és más,, kordokumentumok", Hofi Ildikóval és Gajdó Tamás színháztörténésszel készült beszélgetés, valamint a teljes pályát átfogó adattár gazdagítja. Mindemellett képet kapunk az egykori tehetséges porcelánfestő (! ) grafikusi oldaláról, és különleges mellékletként átnyújtunk egy igazi relikviát:,, HOFI-POFI"-nak a magyar fociról készített karikatúrasorozatát.
"Mindez bizonyítja azt, hogy 1952-es tanulóéveimtől fogva fokozatosan az évek múlásával figyelembe vettem tanáraim tanításait, akik még elemiben már Nagybányán – Mostis Piroska, majd Makai Piroska -, később a középiskolai éveimben Olejnik Anna, Makai Piroska, K. Csikós Antónia, Weith László, Agrikolai Lídia, Kiss Károly festőművész, Vida Géza szobrászművész mind-mind tanítottak. Tiszta szívből-lélkekből átitatva az ember lelkét a magyar barbizon, mint a kor szellemének leghaladóbb magyar, egyben nemzetközi tanokat ismertető művészete, a művészetek irányzatának magasfokú képzettségét igazolták vissza életemben. Én mindig nagybányai festőnek éreztem és érzem magam. Hollósy Simon, a nagy tanítómester vallotta többek között, hogy ő mindig is a magyar haladó festészet közkatonája akar lenni. Ezért munkájával szimbolikusan egy téglát tett abba az épületbe, mely a francia barbizon magas nívójához kell tertozzon magyar módra. A Hollósy Simon által alapított nagybányai iskola a párizsihoz hasonlóan mindig eis egy egyetemes iskolát képiselt, melyben tanulhatott bármilyen nemzet fia, így románok, zsidók, lengyelek, oroszok.