Napjaink sikeres növénytermesztésének alapja a tudatos tápanyag-utánpótlás. A tápanyag-utánpótlás megtervezése egy széles körű, hosszú távú célt szolgáló, összetett és átgondolt feladat egésze. Nemcsak a növény igényeit kell figyelembe vennünk, hanem a kijuttatni kívánt készítmények környezetre és talajra gyakorolt hatásait is. Ezen alapszik a tudatosság lényege. A hazánkban egyik legnagyobb területen termesztett gabonafélénk, az őszi búza esetében sincs ez másként. A tavalyi évben valamivel több mint 930 ezer ha került betakarításra. A hazai gazdaságokat tekintve az őszi búza termesztése mindenhol jelen van, a vetésforgóban jelentős arányban megtalálható. Az őszi búza tudatos tápanyag-utánpótlása levélen keresztül – Agrárágazat. Ennek okán nagymértékben befolyásolhatja egy-egy vállalat gazdasági sikerességét. Az őszi búza nem tartozik a legtápanyagigényesebb növényeink közé. 1 tonna szemtermés eléréséhez 27 kg N, 11 kg P 2 O 5, 18 kg K 2 O, 6 kg CaO, illetve 2 kg MgO hatóanyag felvétele szükséges. Ezeknek a makroelemeknek a kijuttatását azonban nem egy időben és nem egyszeri alkalommal kell megtenni.
A nagy vetésterület, valamint az élelmezési és takarmányozási jelentősége miatt is az őszi búza esetében igenis, oda kell figyelnünk a tudatos tápanyag-utánpótlásra, mellyel a környezeti terhelés csökkenthető, a termesztés gazdaságossága növelhető, a folyékony lombtrágyák, növénykondicionálók használatával a kritikus időszakokban is beavatkozásra van lehetőség, valamint egy harmonikusabb tápanyagellátást biztosíthatunk a búza számára. A felhasznált irodalom a szerkesztőségben érhető el. Hornich Ilona AlphaVet
A korai vetés fontos, de ne felejtsük, hogy a gabonák hosszúnappalos növények, a túl korai vetésnél túlfejlődhetnek. Talajművelés A kalászosok termesztése során a talajművelésnek biztosítania kell, hogy minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon a gyökérzet számára. Az alapművelés szempontjából megfelelő egy sekély, 18-22 cm mélységű talajművelés, ami igazodik az előveteményhez és a tarlómaradvány mennyiségéhez is. Sajnos a búza számára kevés az igazán jó elővetemény, ezért nagyobb odafigyelést igényel ez a technológiai elem. A kukorica utáni forgatásos talajművelés a fuzárium elleni védekezés alapja. A jó minőségű magágy eléréséhez szükséges a korábbi vetésidőhöz igazodó, a talaj nedvességtartalmát megőrző talajművelés, illetve az alapművelés és a magágykészítés közötti idő lerövidítése. A vetésre előkészített magágy legyen gyommentes, aprómorzsás szerkezetű, ülepedett és elegendő vízkészletű. Vetés A magas, 9-10 tonnás hozam elérése érdekébe korábban, szeptember 25. A búza növekedése és fejlődése | Yara Hungária. - október 10. között meg kell történnie a vetésnek, mivel a növénynek megfelelő fejlettségi állapotban - öt, vagy annál nagyobb levélszámmal - kell a télbe mennie.
A malmi búzáknál jelentősen javítja a termény beltartalmi értékeit, különösen a szem fehérjetartalmát, a kalászolás idején kijuttatott nitrogén. A lombtrágyázás egy fontos technológiai elem, elsősorban a mikroelemek pótlását lehet vele megoldani. Amennyiben a makroelemek (NPK) felvétele gátolt (szárazság esetén), a lombon keresztül azonnal felvehető tápanyagokkal tudjuk ellátni a növényünket. Gombaölőszeres védekezés Magyarországon a kalászos gabonák évi egyszeri kezelése mellett egyre inkább terjednek a nagyobb biztonsággal, jobb terméskilátásokkal kecsegtető kétszeri, sőt háromszori kezeléseken alapuló állományvédelmi technológiák. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között a gombabetegségekkel sok esetben csak 2-3 gombaölő szeres permetezés veheti fel a versenyt. Az első permetezésnél a levélbetegségek korai kártételét előzhetjük meg. A gombabetegségek közül leginkább a sárgarozsda, valamint a levélfoltosságot okozó gombák jelentenek veszélyt, ezért a második permetezésnél a felső levélszintek (különösen a zászlóslevél) rozsda és foltbetegségek elleni védelme a cél.
Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia. Gumipitypang ( Taraxacum, Syn: Gumipitypang) Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon. Szentjánoskenyérfa ( Ceratonia siliqua, Syn:) A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). Közönséges jegenyefenyő ( Abies alba, Syn: jegenyefenyő) A közönséges jegenyefenyő Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő. Fáját főként az építőiparban, bányászatban stb. hasznosítják. Széleslevelű gyékény ( Typha latifolia, Syn: Széleslevelű gyékény) Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, száraz kötészeti összeállítások része.