Kellett nekünk ez a poéta. Akármit mondjanak, ő is kellett - és a kötészetnek e legmaibb alakulásában, a forrongás "jelen pillanatában" éppen ő kellett. Néhányan pár éve sejtünk ilyesvalamit; valamit, amire szükség volt, hogy a fiatal líra képe teljes és egyensúlyozott legyen. Milyen jó, hogy már ő is itt van. Könyv: Négy fal között (Heltai Jenő). Amit általában "versformának" hívnak, abból keveset hozott ez a fiatal és már annyira kész ember. Nem a fülnek ír, ahogy Arany János tanít, de nem is az a tárgyból és hangulatból organikusan alakuló, természetes hangritmus ez, mint a Kiss József pompás ringó hajójáé, mely zakatolva siklik a Dunán. Nem - itt nem a kifejezés, a szó, a hang, hanem a fogalmak, a szók jelentése, a dolgok eleven képe, e pazarul termékenyítő belső jegyek állanak össze csodálatos, kifejezhetetlen és ma még analizálhatatlan egységbe. Az olvasónak is "lelkébe játszik a tündéri színház". Ami a külső formát illeti, amit az iskolában tanítanak, - nos a legtöbb esetben a legnehezebb, legkötöttebb olasz és klasszikus alakok olvadtak össze valami parfümös sajátszerűségben a legvibrálóbb, legmaibb lélek hangulataival.
Szakály nem véletlenül ismételgetett, karakteres mondatai a rendies, agyonhierarchizált, szegény- és értelmiségellenes orbáni berendezkedés gondosan elhelyezett nyilai, amelyek azonban nem csak azért röpködhetnek szabadon, mert Szakály a hatalmat képviseli. Hanem azért is, mert hiába abszurditás, amit művel, még ma is úgy lehet jelen konferenciákon, történészi vitákon, mintha bármi is arra kötelezné az általa megtámadott értelmiséget, hogy ezekre őt egyenrangú partnerként, vitaképes érvek képviselőjeként hívja meg. Amivel nem történik más, mint hogy egy ellenhazugság keletkezik. Annak hazugsága, hogy toleranciát jelent vitaképtelen állításokkal, bizonyítható hazugságokkal vitatkozni. Nem, ez egyáltalán nem a toleranciát jelenti, hanem csupán azt, hogy a megtámadott értelmiség feladta a szabad mérlegelés jogát, vagyis az eredendő liberalizmusát, szintén egy ostoba ideológia kedvéért. Heltai jenő négy fal között. Az ő ideológiája ezúttal az, hogy az összefogás és a kollektív politikai elhatárolódás bűnös dolog, hiszen ezek egyrészt a kommunizmus szavai voltak, és ha mi átvesszük, azonnal le leszünk kommunistázva (megjegyzem, enélkül is), másrészt a kereszténység is a felettünk lévők feltétlen tiszteletét írja elő, márpedig a hatalom és annak képviselői mindig felettünk vannak, tehát feltétel nélkül tisztelnünk kell őket.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "Ritoók példaadó objektivitása hasonlóképpen bámulatos: elfogódottság és harag nélkül ír, elismerve és kritizálva minősít, érvel, ellenérvel, s könyve szinte észrevétlenül nő túl önmagán... " Demény Péter interjúja Szilágyi Júliával, Perecz László esszéje, Csehy Zoltán kritikája, Gábor György recenziója, továbbá Izsó Zita és Orcsik Roland versei, Balássy Fanni, Csabai László, Tamás Zsuzsa és Tóth Gábor Ákos prózája, Grecsó Krisztián televíziósműsor-bírálata, Molnár Zsófia színikritikája olvasható az Élet és Irodalom 2020/8. számában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>