Arról nem beszélve, hogy a legkisebb keresetek hatása persze általában véve jelentős, de azért nem mindenható. A felsorolt intézkedések nagyjából három halmazba sorolhatók: Hatóságiárazások, Rendszeres (beépülő) jövedelemtranszferek, Egyszeri jövedelemtranszferek. Ami a hatósági árazásokat illeti, a kormánynak persze igaza van, ha nem lehet elkérni a fogyasztótól egy termék vagy szolgáltatás reális piaci árát, csak egy központilag meghatározott hatósági árat, akkor a fogyasztó meg van védve az inflációtól. A kérdés csak az, mi az ára a fogyasztók áraktól való megvédésének? Ami az üzemanyagokat illeti, a hatósági árazással máris sikerült szétverni a hazai kis- és nagykereskedelmet, ennek eredményét tönkrement kiskutak és az ellátásban "logisztikai nehézségek" bizonyítják. Az élelmiszerárstop is okoz zavarokat a piaci működésben, bár ezek egyelőre közel sem olyan jelentősek, mint az üzemanyag-kereskedelemben. Ráadásul az árstopokat előbb-utóbb ki kell vezetni, ami ársokkokat fog jelenteni még akkor is, ha a kivezetésre csak lépcsőzetesen kerül sor.
A költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése nagy részben az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köztük az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének – köszönhető. A vendéglátásban a legalacsonyabb az átlagkereset A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (785 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (303 300 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 508 100, a nők esetében 427 200 forintot ért el, ami a férfiaknál 13, 6, a nőknél 13, 7 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a fizikai munkát végzők körében 339 500, míg a szellemi munkát végzők esetében 594 100 forintot ért el, ami 14, 2 és 13, 4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 5, 4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7, 9 százalékos növekedése mellett, írta meg az MTI.
( Utóbbi állítás természetesen a hulladékszállításban dolgozó kollégáink bérére is igaz. )" - írta lapunknak a titkárságvezető.
A miniszter felidézte azt is, hogy Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már 2020 márciusában megrendezte az 5G-s frekvenciák árverését, a gyors és sikeres frekvenciatenderrel Magyarország versenyelőnyt szerezhet más országokhoz képest. Közölte: az uniós tagországok között a legutóbbi adatok szerint a kiosztott 5G spektrumok arányát illetően Magyarország a nyolcadik, továbbá a becslések szerint 2021 végén már több mint 400 településen volt elérhető a kereskedelmi 5G szolgáltatás. Magyarország már most az európai élvonalba tartozik az 5G tekintetében, és arra vállalkozik, hogy 2023-ra az összes megyei jogú városban és minden fő közlekedési útvonal mentén legyen 5G szolgáltatás – húzta alá a miniszter. A magyar kormány az 5G terjedését a felhasználási lehetőségeket feltáró mintaprojektekkel igyekszik ösztönözni – emlékeztett, hozzátéve, hogy az innovatív és feltörekvő technológiák területe elsősorban megfelelő tudástőkét igényel, így Magyarország is jó eséllyel szállhat be az egyre élesedő globális Mesterséges Intelligencia (MI) versenybe.