A betegségből való kigyógyulás után akár egy évig is védettséget biztosíthatnak az embernek az antitestek, amelyek száma a férfiaknál gyorsabban csökken, mint a nőknél - állítja egy friss tanulmány. A Medxriv portálon megjelent tanulmányról a számolt be, és sokat elmond a koronavírusról alkotott tudásunk változásáról, hogy ma már inkább jó hírnek számol az "akár egy éves védettség", miközben a járvány kitörésekor még abban bíztak a tudósok, hogy a vírust csak egyszer lehet elkapni. Omikron: meddig marad meg a bőrön, műanyagon? Itt a válasz! - EgészségKalauz. Azóta már tudjuk, hogy ez nem igaz. Ehhez képest a kutatás meglepően optimista... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A járvány brazíliai terjedése alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a fertőzést követően csupán néhány hónapig termelődnek antitestek, utána bárki újra megfertőződhet a koronavírussal. Világszerte több kutató is vizsgálja, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett emberek szervezete meddig marad védett. Azt már korábban is igazolták, hogy a vírust többször is el lehet kapni, az viszont sokáig kérdéses volt, hogy a meggyógyult emberek szervezetében meddig termelődnek a védettséget nyújtó antitestek. A vírus brazíliai terjedését vizsgáló kutatók szerint sajnos nem túl sokáig, ez pedig a nyájimmunitásban reménykedők számára is rossz hírt jelent - írja a Reuters. Megvan, mennyi ideig fertőz az omikron | 168.hu. A koronavírus új fertőzési módját fedezték fel a szegedi kutatók. Rájöttek ugyanis, hogy a kórokozó az eddig ismert mód mellett máshogy is képes bejutni a sejtekbe. Kattintson a részletekért! Nem bízhatunk a nyájimmunitásban Brazília egyik legnagyobb városában, Manausban a napokban bezártak a bárok és a strandokat sem szabad látogatni, miután ismét megugrott a betegek száma.
Erről kérdeztük Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát. Mint kulcs a zárba Kezdjük a legelején, azzal, hogy amikor az ember fertőzött közegbe kerül, nagyon is számít, hogy milyen mennyiségű vírus támadásával kell szembenéznie. Ennyi ideig tapad meg a koronavírus különböző tárgyakon. Infektív dózisnak nevezzük azt a vírusszámot, ami már fertőzést okozhat: érkezhet egyetlen tüsszentéssel, ostromolhat órákon keresztül egy szűk, zárt térben, a mennyiség nyilván egyénenként változik. Amint a vírusokat az orrunkon vagy a szánkon keresztül belélegezzük, azok tüskefehérjéik segítségével megtapadnak a felső légutak nyálkahártyáin, és megkezdik a behatolást a sejtekbe. A megfelelő receptorok és a vírus megfelelő fehérjéinek találkozása olyan, mint amikor kulcsot helyezünk a zárba. Minél fertőzőképesebbek a SARS-Cov2 különböző mutációi, annyival könnyebben csúszik a kulcsuk a megfelelő zárakba, vagyis a rájuk fogékony sejtekbe. Varga Jennifer / A valóság persze ennél sokkal bonyolultabb, nagyon sok lépcsőfok kell ahhoz, hogy a kórokozó a sejtbe jusson, ezeket a lépéseket pedig a védekezésben is ki tudjuk használni.
Képzeljünk el egy gyárat, ahol a futószalagok ontják magukból a gumikacsákat. Nagyon sok köztük a selejtes darab, míg a végén csak olyanok hagyják el a gyártósort, amiknek nincs feje, farka vagy csőre stb. Ezeket nem lehet eladni, a vírusra lefordítva ezek a "selejtes" darabok nem képesek fertőzést okozni, ám a PCR-teszt ezeket is kimutatja Komka Péter / MTI Koronavírusteszthez készül elő a Semmelweis Egyetem hallgatója a Nógrád Megyei Kormányhivatal vizsgacentrumában Salgótarjánban A három tünetmentes nap a lényeg És most jön egy kis csavar. Meddig fertőz a covidos. A "10 napos szabály" társadalmi szinten bevált, működő, helyes nemzetközi protokoll, ám ha valaki a karantén letelte után felelősségteljes döntést akar hozni, más a helyzet. Ha letelt a tíz nap, de még akár enyhe tüneteket is érzünk magunkon, semmiképp ne menjünk emberek közé. Csak három tünetmentes nap után, ahogy a protokoll is előírja. Nagyon sok egyéni tényező befolyásolja, hogy ki meddig és milyen szinten fertőz, mint ahogy azt is, kit mi képes megfertőzni.
Pedig a nagyvárosban a nyár végi adatok bizakodásra adtak okot: augusztus végén már csupán napi két-három koronavírushoz köthető halálesetet regisztráltak, ami az áprilisban mért napi 60 áldozathoz képest jelentős csökkenés. Nem árt az óvatosság, a vírust a fertőzésen egyszer már átesett emberek is újra elkaphatják. Fotó: Getty Images A kutatók a kedvező számok mögött a nyájimmunitás kialakulását remélték, úgy számoltak ugyanis, hogy augusztusig a város lakosságának 44-66 százaléka megfertőződött, ez pedig elég lehet ahhoz, hogy a vírust ne tudják továbbadni egymás között. Covid meddig fertőz. Az elmúlt napokban viszont ismét emelkedik a fertőzöttek száma, úgy tűnik tehát, hogy a járvánnyal szemben ismét kezd védtelenebbé válni a lakosság. A Sao Paolo Egyetem kutatói szerint a fertőzésszám kezdetben valóban azért zuhant le a nagyvárosban, mert a vírusból felgyógyultak szervezete védettséget alakított ki, így a betegség nem terjedt közösségekben. Úgy tűnik azonban, hogy az antitestek csupán néhány hónapig termelődnek, ezt követően bárki ismét megbetegedhet.
Hét további tanulmány az oltás hatásait vizsgálta azok körében, akiknél már kialakult a hosszú Covid, négy ezek közül az oltás előtt és után tapasztalt tüneteket hasonlította össze. Ezek közül három azt sugallta, hogy a hosszú Covidban szenvedők közül többen számoltak be a tünetek javulásáról, mint romlásáról az oltás után, akár azonnal, akár több hét alatt. Másik három tanulmány oltatlan hosszú covidosok tüneteit vetette össze olyanokéval, akik később megkapták a vakcinát. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy azok, akik beoltottak, kisebb valószínűséggel számoltak be hosszú Covid-tünetekről az oltás után, mint azok, akik oltatlanok maradtak. Az egyik tanulmány kifejezetten a koronavírus-fertőzést követő oltás időzítését vizsgálta, és azt sugallta, hogy azok a betegek, akiket a diagnózis után hamarabb oltottak be, sokkal kisebb valószínűséggel számoltak be hosszú Covid tüneteiről, mint azok, akiket később oltottak be. Valamennyi vizsgálat megfigyelésen alapult, így az eredmények az oltáson kívül más különbségekből is adódhatnak.