Születésnapi ajándék volt, aztán közel nyolc évet pihent a polcomon olvasatlanul Rideg Sándor könyve. A műből készült kultuszfilmet számtalanszor láttam, de eddig mindig elmaradt a könyv elolvasása, most viszont végre írott szövegben is találkozhattam Bendegúzzal, a banyával, a bakterral, Buga Jóskával, a piócás emberrel és a többiekkel. Rideg Sándor (1903-1966) fiatalságát a pusztán töltötte, így testközelből tapasztalhatta meg azt az életformát, amit későbbi könyvének szereplői is élnek. 1919-ben vöröskatonának állt, a Tanácsköztársaság bukása után Budapesten lett gyári munkás, majd péknek tanult. 1925-ben a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja lett. Munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztatták, 1927-ben lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig rendőri felügyelet alatt állt, később koncentrációs táborba vitték. 1945-47 között a csepeli Szabadkikötő üzembizottsági elnöke, majd több évig a néphadsereg írói bizottságának tagja volt. 1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, első regényét, az Indul a bakterház at 1939-ben folytatásokban közölte a Népszava.
Hangsúlyozzátok, hogyha valaki Palesztina párti Izrael ellen, vagy Izrael párti a palesztinok ellen, már rossz úton jár. Mind a két népnek megvan a joga, hogy békében éljen ezen a földön, és ezt csak együtt lehet elérni. " Az Indul a bakterház című film végén összedől a bakterház, minden tönkremegy. 2008-ban úgy tértem vissza Jeruzsálemből, átvéve az ott dolgozó békecsoportok optimizmusát, hogy elhittem a zsidó-palesztin béke lehetőségét. Kilenc év telt el azóta, és minden inkább rosszabbnak látszik, mint akkor. Optimizmus helyett ma inkább félelem van bennem. Félelem, hogy középtávon győz a cionizmus, és felszámolja a palesztin célkitűzéseket, hosszú távon pedig Izrael is összeomlik. Eközben pedig tízezrek halnak majd meg, és milliók szenvednek. Hátha a Történelem Urának más a terve…
1950 és 52 között háromszor kapott József Attila-díjat, 1954-ben Kossuth-díjjal, 1951-ben és 53-ban Magyar Népköztársasági Érdemrenddel, 1963-ban pedig Munka Érdemrenddel jutalmazták. A regényként először 1943-ban megjelent Indul a bakterház ból 1979-ben forgattak nagy sikerű, kultikus filmet Mihályfi Sándor rendezésében. Bendegúz megszemélyesítője Olvasztó Imre volt, aki azóta sem szerepelt a vásznon, játékának egyszerűsége és természetessége tette azt hitelessé. A mellékszerepekben azonban olyan színészek tűntek fel, mint Koltai Róbert, Haumman Péter, Csákányi László, Pécsi Ildikó vagy Molnár Piroska. Mint említettem, a filmet ki tudja hányszor láttam már, sok szállóige kapcsolódik hozzá, kedves gyerekkori élmény. A regény a magyar vidék sajátos világába kalauzolja el az olvasót, tömve viccesebbnél viccesebb karakterekkel. A mű legnagyobb erőssége mellettük a humoros stílus és a remek, szintén nevetést fakasztó élethelyzetek. A könyv E/1-ben, Bendegúz szemszögéből íródott, ő meséli el nekünk az eseményeket rá jellemző nyelvezettel és tájszólással, melyek bizonyítják a magyar nyelv gazdagságát.
Ilyen régi, ősi területnek számít az akupunktúra. Hosszú időn át a keleti vajákosok kuruzslásának tartották, hiszen az antibiotikumok,... Karib Tenger Kalózai- Ismeretlen vizeken 2011-09-18 Film... miután megkaparintotta azt a térképet, ami az élet forrásának kútjához vezet. A film egy már megszokott akció dús jelnettel kezdődik, ahol Jack próbálja kiszabadítani barátját Mr. Gibbs-et, és megpróbál elmenekülni... Leopárdsikló Elaphe situla jellegzetességei Hüllők... két hosszanti csík helyettesíti. Max. hossza 100 cm. Elterjedése: Málta, Dél-Olaszország, Szicília, a Balkán-félsziget, az Északi-Szporádok, a Kikládok, Kréta, a Krím-félsziget, a Kaukázus és Kis-Ázsia. Élőhelye: főként a síkságok, alacsony... Érdekel a cikk folytatása? »
Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Regény Szerelem nélkül az ember olyan valami, mint a mező virág nélkül. 148-149. oldal Mondom magamba, velem ugyan el nem hitetsz semmi rosszat magamrul, errül jótállok. 122. oldal Csak egy igaz ember van a világon, az pedig én magam vagyok. 114. oldal
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
(3 idézet) Lazi Kiadó Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthe-tetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokon-ságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle népmesei suttyólegény is mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett apróbb-nagyobb igazságtalanságokért. Bendegúzt az anyja szolgálni adja egy "világvégi" bakterházba, valahol Monor és Vecsés között. A fiú lassan ismeri ki az idegen világ csalárdságait, de természetes eszére támaszkodva öntudatlanul is fölébe kerekedik környezetének. Nincs benne szándékos rosszindulat, de gazdáit, különösen az úrhatnám ténsasszonyt olyan parádésan, szívet-lelket gyönyörködtetően teszi csúffá, hogy az olvasóban mélyről, lelket felszabadítóan tör fel az elementáris nevetés. A kultuszregényből kultuszfilm is készült, és a színház is felfedezte magának.