Moszkva még az út felét sem tette meg a koronavírus-járvány feletti győzelem felé - jelentette ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Hangoztatta, noha megfigyelhető már pozitív dinamika, korai még arról beszélni, hogy a Covid-19-megbetegedések száma tetőzött volna. Oroszországban egyébként egy nap alatt 4774-gyel 62 773-ra nőtt az igazolt fertőzések száma. A halálozások száma 42-vel 555-re, a gyógyultaké pedig 471-gyel 4891-re nőtt. Moszkvában 33 940 fertőzést (ebből 1959 új eset), 288 halálesetet (ebből 27 az elmúlt nap alatt következett be) és 2448 gyógyulást tartanak számon. Törökországban 3116-tal nőtt, és így - a világon hetedikként - a kis-ázsiai országban is átlépte a százezret az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) diagnosztizáltak száma. Lassan 2,5 millió lesz a koronavírusos fertőzöttek száma világszerte | 24.hu. Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma második napja jár a 3100-as szint körül, előtte több mint két hétig jóval magasabban, 4000 körül vagy afelett mozgott, egyszer elért 5138-at is. A vírus okozta járvány halálos áldozatainak a száma az utóbbi napban 115-tel 2491-re emelkedett.
Ukrán Front balszárnya a Duna bal partját tisztította meg Bajától egészen Pestig, a jobbszárny a Bükk és a Mátra vidékét egészen a Miskolc-Gyöngyös-Hatvan vonalig. November végén Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja a Dunántúlon dél felől egészen a Balaton vonaláig nyomult előre, és a Duna jobbpartján tört észak felé Budapest irányában. Az emberek eltakarítják a lebombázott épületek romjait a bombatámadás után (MTI-fotó) Az első szovjet harckocsi már november 3-án elérte a mai Budapest közigazgatási határát, de a támadás az Ecser-Vecsés-Soroksár vonalban kiépített Attila vonalon megállt. Budapest, a második Sztálingrád » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A nyilas "nemzetvezető", Szálasi Ferenc eleinte nem akarta, hogy a főváros csatatérré váljon, és december 4-i berlini bemutatkozó látogatásán felvetett Hitlernek, hogy Budapest legyen nyílt város. Beregffy Károly (j3) honvédelmi miniszter, vezérkari főnök és más magyar és német vezetők a budai Várban, a nyilas hatalomátvétel idején, 1944. október 21-én (MTI-fotó: Jármai Béla) A magyar fővárost már november végén erőddé nyilvánító Führer erről hallani sem akart, parancsa szerint az általa az Ausztriába vezető út kapujának tartott Budapestet házról házra kell megvédeni.
A Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport parancsnokát, az utasítását irreálisnak nevező Hans Friessner vezérezredest leváltotta, helyére Otto Wöhler tábornokot állította, a "Budapest erőd" parancsnoka pedig a harctéri tapasztalattal nem rendelkező, de vakbuzgó Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-rendőrtábornok lett. Egy lakásából kibombázott férfi batyuba kötve cipeli személyes holmijait 1944 végén (MTI-fotó) Budapesten december 10-én kihirdették a hadiállapotot, a nyilas minisztériumok, államigazgatási szervek Nyugat-Magyarországra költöztek. A Budapestet elérő szovjet csapatok egyik katonája cirill betűs Budapest-tábla mellett áll a főváros határában, valamikor 1945 januárjában (MTI/INT/Jevgenyij Haldej) A Vörös Hadsereg gyűrűje karácsonykor zárult be Budapest körül, ahol mintegy 800 ezer polgári lakos rekedt. 2 világháború halottak száma kalkulátor. A körülzárt városban egyre súlyosabbá váltak a viszonyok, nem volt gázszolgáltatás, villany csak napi 2-3 órán át, egyre kevesebb volt az élelem és később már az ivóvíz is, szabadon garázdálkodtak a zsidókra és katonaszökevényekre vadászó nyilas csoportok.