Mekkora költséget jelent ez a bizonyos havi fix összeg? Ez attól függ, hogy főállásban működünk egyéni vállalkozóként, vagy másodállású egyéni vállalkozást indítunk munkahely, képzés mellett. Előbbi esetben ez a költség 50. 000 forint, ha pedig nappali tagozatos diákként, vagy heti legalább 36 órás munkaviszony mellett indítunk egyéni vállalkozást, akkor csak ennek felével, 25. 000 forinttal kell számolnunk. Bármelyiket is választjuk, az iparűzési adóval, vagyis IPA-val mindenképp számolnunk kell. Itt lehetőségünk van választani évi fix 50. 000 forint, vagy az árbevétel 2%-ának befizetése között. A személyes preferenciáktól függ, hogy a fentieken kívül milyen költségek merülnek még fel egyéni vállalkozás indításakor. Feltétlenül számolnunk kell a számlázás költségeivel, a vállalkozói bankszámla nyitása azonban nem kötelező.
Másrészt pedig, ha sikeres a vállalkozásunk, akkor lesz lehetőségünk a tevékenységet átszervezni társas vállalkozás formájába. Olyan területeken azonban, ahol az anyagi felelősség jelentős, a projektek értéke magas (például építőipar, pénzügyi szolgáltatások) megfontolandó szempont lehet a társas vállalkozási forma már az induláskor. Egy átlagos vállalkozónak azonban valószínűleg megfelelő lesz az egyéni vállalkozási forma, melynek előnyei: egyszerűen, ügyvéd nélkül, költségek nélkül, online indítható: Egyéni vállalkozás indítása 9 lépésben, részletesen ha katás adózási módot választasz, akkor a működtetés költségei is alacsonyak lesznek: KATA adózás szabályairól, KATA vállalkozás indítás lépései Katás egyéni vállalkozás esetén, ha főállású munka mellett végzed az egyéni vállalkozást, akkor a fizetendő Kata havi 25 ezer forintot tesz ki.
nem szolgáltatott időben adatot, téves adatot közölt, stb. ) 2000-5. 000, -Ft/db FAM01 ( részletfizetési kérelem) 8. 000, - Ft / alkalom Könyvelést visszamenőleg is vállalunk (könyvelési díj ….. megbeszélés szerint). weboldalkészítés vállalkozóknak
A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei. A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a "szoboszlói" hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is. A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái.
A Bocskai Múzeum Hajdúszoboszló óvárosi városközpontjában található a fejedelemről elnevezett utcában. A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei. A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a "szoboszlói" hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is. A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái.
Látogasson el az óvárosba, és fedezze fel Hajdúszoboszló múzeumi negyedét! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található múzeumok érdekes kiállításokkal és szórakoztató programokkal várják vendégeiket. Sétáljon egyet a hangulatos Bocskai utcán, és térjen be a városi múzeumba, amely változatos kiállításokon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét. Kiállításaink interaktív múzeumi élményt nyújtanak. Történeti kiállításunkban látogatóink felpróbálhatják a hajdúk viseletét, fegyvereit, itt láthatók a fürdőemlékek is. A modern művészeti kiállításban Picasso és Chagall alkotásai mellett a geometrikus művészet kiemelkedő alkotásait tekinthetik meg. Fejedelmi kincstár 2021. június 26-án a Múzeumok Éjszakája alkalmával felavatták a Bocskai István Múzeum legújabb attrakcióját, a Fejedelmi Kincstárat, mely Bocskai István erdélyi fejedelemnek állít emléket, aki a hajdúkat Szoboszlóra telepítette, valamint vezette a magyarság egyetlen győztes szabadságharcát. Az új kiállításon látható az uralkodó koronájának és jogarának nemes és hiteles másolata.
Czeglédi Gyula (független), Hajdúszoboszló polgármestere felidézte: szeptemberben lesz a 415. évfordulója, hogy Bocskai István a városba telepítette a hajdúkat, a haza érdekében hűségesen szolgáló katonákat. Arra utalva, hogy a korona és a jogar eredetijét Bécsben, illetve Bukarestben őrzik, kiemelte: történelmi igazságtétel, hogy "a nemes és hiteles másolat a hajdúkhoz került". Mindez a hajdúk közös kulturális öröksége, ezért azt tervezik, hogy vándorkiállítás keretében a többi hajdúvárosba is elviszik az ereklyéket. A koronamásolatot az ötvös szakma különböző területeit képviselő 20 szakember több mint 2 évig készítette. A Bocskai-korona, a "Hajdúk Szent Koronája" igazi misztikus tárgy: eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a fejedelem halála után Bécsbe vitették.
Nomen est omen: nevünkben a sorsunk, s ez a sors most beteljesül azáltal, hogy a múzeum névadója, Bocskai István fejedelem méltóságjelvényeinek hiteles másolatai - köztük híres koronája - is láthatóak lesznek a Fejedelmi Kincstárban. Dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató elmondta: az új épület - a hajdúsági erődtemplomok saroktornyait mintázva - rondellaként védi majd a fejedelem kincseit, köztük Bocskainak a szultántól kapott, türkizekkel, rubintokkal, smaragdokkal és gyöngyökkel gazdagon díszített arany koronája másolatát. A nagy értékű műtárgy bemutatása igazi szenzációnak ígérkezik. A korona, mint a Bocskai-kultusz legfőbb ereklyéje, igazi misztikus tárgy, sok titkot őriz. Eredete vitatott: török kézre került bizánci császári koronának tartják, de oszmán, esetleg perzsa műhelyben is készülhetett. Az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak, és bár ezt Bocskai kérte a szultántól, mégis a történészek egy része vitatja, hogy később valóban visszautasította a korona által szimbolizált királyi címet, mint ahogy az ma köztudott.
Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, Budapest mellett immár Hajdúszoboszló az a város, ahol a magyar függetlenség ereklyéit őrzik. Utalt rá, hogy Bocskai István mindig tárgyalásra alapította politikáját, akkor is, amikor harcolt, de a minél korábbi békére készült. Ez ma is példa – nyomatékosította véleményét a helyettes államtitkár. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a térség közös örökségének nevezte Bocskai István hagyatékát, aki "egyszerre tudott társadalmi és államközi békét teremteni". Reményét fejezte ki, hogy a fejedelmi kincstár közös zarándokhellyé válik, amely egyebek mellett a nemzeti önrendelkezésre figyelmeztet. Pajna Zoltán kijelentette, hogy a most lezárult európai uniós ciklusban a tervezett 49, 6 milliárd forint TOP-forrás helyett 66 milliárdot fordíthattak fejlesztésekre. A következő időszak is jó reményekkel kecsegtet – tette hozzá, fontosnak nevezve, hogy a turizmus- és közösségfejlesztésnek is legyen olyan súlya a jövőben, mint az infrastrukturális beruházásoknak.
Az értékes műkincs másolatait először szombat délutántól a múzeumok éjszakája egyik fő attrakciójaként tekinthetik meg az érdeklődők Hajdúszoboszlón, a múzeum fejedelmi kincstárában. (Forrás: MTI)