A huszonkilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án az ukrajnai Csernobil atomerőművének 4. számú reaktorában bekövetkezett robbanás csaknem 200 ezer négyzetkilométernyi európai és eurázsiai területet szennyezett be radioaktív hulladékkal. Bár a legsúlyosabb sugárfertőzés az erőmű ma is lezárt körzetét érte, ennek utóhatásai ma is érezhetők kontinensünk számos területén. Radioaktív anyagokat találtak például Németországban lőtt vaddisznók húsában, Bulgáriában pedig sugárszennyezett gombák nőnek. Csernobil a robbanás előtt teljes film. A katasztrófa után három évtizeddel újabb veszélyek fenyegetnek, amelyeket a globális felmelegedés tovább erősíthet. Európa újabb dózisokat kaphat a csernobili sugárzásból a nyári hőség és szárazság kiváltotta erdőtüzek által, véli egy nemzetközi szakértői csoport. A cézium, a stroncium és a plutónium radioaktív izotópjainak lebomlása ugyanis rendkívül lassú, a szennyező anyagok akár több évszázadig is benne maradhatnak a földben és a növényekben, ahonnan egy tűz esetén a levegőbe kerülhetnek. Egy klimatológiai modell, amelyet Timothy Mousseau, a dél-karolinai egyetem biológusa és kollégái alkottak meg arra utal, hogy különösen erősen megnövekedett az erdőtüzek veszélye a csernobili térségben.
A hírhedt négyes blokk előtt. Ez a biztonságos távolság a betonszarkofág előtt, a Geiger-számláló még így is mutatja, mennyivel nagyobb a háttérsugárzás. Fotó: Jászberényi Sándor Senki nem értett az atomreaktorokhoz A négyes blokk robbanását ugyanis emberi hiba okozta. Ukrajna: visszavették az irányítást a csernobili zóna közelében - Liner.hu. A Csernobil működését felügyelő igazgató korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozott, a reaktor főmérnökhelyettese, Anatolij Gyatlov tengeralattjárók atomreaktoraihoz értett, vagyis senki nem tudta, pontosan hogyan is működik egy ilyen rendszer – egyiknek az erőművekben, másiknak az atomenergiában volt csak tapasztalata. Rosszabbította a helyzetet, hogy a létesítmény vezetői az ortodox húsvét közeledte miatt nem tartózkodtak még csak a városban sem. A teljesen más rendszerekhez szokott vezetők nem tudták, hogy az atomerőművek esetében az alacsony teljesítmény hordozza valójában a veszélyeket, hiszen a magreakció instabillá válik, ráadásul a felszabaduló xenongáz mérgezi is a reaktort. Az 1986. április 25-én éjjel egy órakor indított teszt ezért végzetes eredménnyel zárult: az üzemeltetők arról akartak meggyőződni, hogy egy esetleges meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes-e elegendő energiával ellátni a hűtőrendszert, de mivel túlságosan lecsökkentették a teljesítményt, a katasztrófa elkerülhetetlenné vált.
Pripjat egy elhagyatott város, amely a csernobili katasztrófa után vált azzá. Az ukrán erők visszaszerezték az ellenőrzést Pripjat városa és az Ukrajna és Fehéroroszország közötti határvidék egy szakasza felett – közölték a hatóságok. Pripjat az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után vált elhagyatott várossá. Az ukrán fegyveres erők vezérkara megosztott egy képet, amelyen egy katona a csernobili atomerőmű előtt egy ukrán zászlót tart a kezében. Az orosz erők az invázió elején átvették az erőmű ellenőrzését, de a héten visszavonultak, és hivatalosan visszaadták a terület ellenőrzését az ukrán személyzetnek – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Csernobil a robbanás előtt 10000. Az Energoatom ukrán állami energetikai vállalat azt állította, hogy az orosz csapatok azért vonultak vissza ilyen gyorsan, mert sugárbetegségben szenvedtek a szennyezett talajon végzett árokásástól. Today, April 3, units of the Assault Troops of the Armed Forces of Ukraine took control of the area of the city of Pripyat and the area of the State Border of Ukraine with the Republic of Belarus Read more: — Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) April 3, 2022 ( Sky)
A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek". A hír további közlését azonnal letiltották, az azt felolvasó Bedő Ivánt megbüntették / Fotó: Getty Images A baleset után 36 órával, teljes káoszban kezdődött meg az emberek mentése. Csernobil a robbanás előtt enni. A kitelepítést közlő rádióadás így hangzott: "Kedves Elvtársak! A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok jöttek létre. A párt- és tanácsi szervekkel, valamint a katonai egységekkel megkezdtük a szükséges intézkedések foganatosítását" / Fotó: Northfoto A Zónából 130 ezer embert telepítettek ki egy hét altt.
(forrás: Bordács Bálint, ) Kapcsolódó cikkek: Felhívás és aláírásgyűjtés Jakab Péter lemondásáért!
Csakhogy a polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe pedig egy haveri céget vont be Budapestről, amire azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezésnél számlák kibocsájtásával biztosítsák a támogatási összeg lehívását. Jakab Péter felesége nyilvánosan közölte, hogy már egyedülálló. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. Az Rtl úgy tudja, hogy egy önkormányzattal szerződött, külsős pályázatírót is őrizetbe vettek kedden a településen az üggyel kapcsolatban. A munkásszálló kulcsrakészen 258 millió forintból valósult meg, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. Az összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek is átutaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Nyomozók vitték magukkal kedden az otthonából a Csongrád megyei Újszentiván független polgármesterét, Putnik Lázárt, írta kedden az. A portál megjegyezte azt is, hogy január 20-án a NAV nyomozói bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az újszentiváni polgármesteri hivatalban. © Technológia: Szerdán pedig a Szegedi Járási Ügyészség is kiadott egy közleményt, miszerint kezdeményezték a letartóztatását annak a három férfinak, akik egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a Szeged környéki település polgármestere 2017 júliusában nyújtott be támogatási kérelmet a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz, aminek alapján még ebben az évben 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a község a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A pályázatban a projekt teljes bekerülési költségét 371 millió forintban jelölték meg, 149 millió forint saját forrás megléte mellett.