A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.
Amennyiben az állam vagy az önkormányzat öröklés címén vagy követelés fejében szerezne ilyen részesedést, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkednie kell. Amennyiben az átláthatósági feltételeknek való megfelelés utólag szűnik meg, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezésére a társasági szerződést felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását. Az állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításainak korlátozása mellett, a cégalapítás kontrolljának fokozása érdekében a törvény többségi befolyás esetén előírja a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását a további gazdálkodó szervezetek alapításához vagy megszüntetéséhez, részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához. A korábbi szabályozás a Ptk. alapján az egyes társaság vagyonának tekinti a leánycégeket. A korlátozó rendelkezésekkel állít akadályt a törvény a nemzeti vagyon eszközeinek társasági tulajdonba történő kiszervezésének.
A tanév szorgalmi időszaka Első nap: 2021. szeptember 1. Utolsó nap: 2022. június 18. A szorgalmi időszak első féléve 2021. szept. 1-től, 2022. január 21-ig tart. Az első féléves tanulmányi előrehaladásról a tanulót, illetve gondviselőjét 2022. január 28-ig tájékoztatjuk a félévi értesítő által. Őszi szünet: 2021. október 25-tól, október 29-ig. A szü n et előtti utolsó tanítási n ap: 2021. október 22. A szünet utáni első tanítási n a p: 2021. november 2. Téli szünet: 2021. december 22-től 2021. december 31-ig. A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2 0 21. d ecember 21. A szünet utáni első tanítási na p: 2022. január 3. Si szünet: 2022. 02. 22-23. Tavaszi szünet: 2022. április 14-től 2022. április 19-ig. A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2022. A tanév rendje 2021/2022. április 13. A szünet utáni első tanítási n ap: 2 0 22. április 20. Munkaszüneti napok a szorgalmi időszak nem tanítási szünetre és pihenőnapra eső időszakában:
Bukarest, április 4. /Agerpres/ - Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben a 2022-2023-as tanév szerkezetét leszögező miniszteri rendelet. A rendelet értelmében az új tanév 2022. szeptember 1-jén kezdődik és 2023. augusztus 31-éig tart, összesen 36 tanítási hetet foglal magában, és nem félévekre, hanem tanítási modulokra van osztva. A tanítás szeptember 5-én veszi kezdetét. A nappali tagozat 12. osztályos és az esti tagozat 13. Színház- és Filmművészeti Egyetem | A tanév rendje. osztályos diákjai 34 hetet járnak iskolába, számukra 2023. június 2-án fejeződik be a tanítás. A 8-ik osztályosoknak 35 tanítási hét van előirányozva, esetükben 2023. június 9-én jár le a tanítás. A középiskolai műszaki szakosztályok diákjai, a szakiskolások és a posztlíceumi oktatásban részesülő diákok esetében a tanítás időtartama 37 hét, a tanév számukra 2023. június 23-án ér véget.
A 2021/22-es tanév helyi rendje - tervezet A szorgalmi időszak rendje: Tanítási napok: Az első tanítási nap: 2021. szeptember 1. (szerda) Az utolsó tanítási nap általános iskola: 2022. június 15. (szerda) Az utolsó tanítási nap a gimnázium 12. évfolyamán: 2022. április 29. (péntek) A tanítási napok száma: általános iskola: 181 nap gimnázium: 180 nap Az első félév vége: 2022. január 21. Az első félévi értesítő kiadásának időpontja: 2022. január 28. Tanítási szünetek: Őszi szünet: A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2021. október 22. A tanév rendje naptár. (péntek) A szünet utáni első tanítási nap: 2021. november 2. (kedd) Téli szünet: A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2021. december 21. (kedd) A szünet utáni első tanítási nap: 2022. január 3. (hétfő) Tavaszi szünet: A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2022. április 13. (szerda) A szünet utáni első tanítási nap: 2022. április 20. (szerda) Országos mérések: A nyolcadik évfolyamos tanulók pályaválasztását megalapozó kompetenciák vizsgálata: 2021. szeptember 21., 22.
A rendelet kitér arra is, hogy október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, illetve a törvényben, valamint a kollektív munkaszerződésben rögzített munkaszüneti napokon nem lesz tanítás. Az Iskola másként hetet és a Zöld hetet 2023. Tanév rendje 2021/2022. február 27-e és június 16-a között szervezhetik meg az iskolák, de két különböző tanítási modulban. A szakközépiskolai osztályok, a szakiskolások és posztlíceumi oktatás diákjai a két említett héten gyakorlati oktatásban részesülnek.
A szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13., a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20.