2015. 12. 09., szerda, 13:45 A Szent László király által 900 éve alapított bencés apátság romjainak szomszédságában avatták fel szerdán Somogyváron, a nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kupavárhegynél kialakított látogatóközpontot. A mintegy másfél milliárd forintos európai uniós és az előkészületekhez felhasznált hazai forrásból épült látogatóközpont avatásán L. Somogyvári bencés apátság romjai - Szent László Nemzeti Emlékhely. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára egyebek közt arról beszélt, hogy a beruházás "nyitánya" kell, hogy legyen a további fejlesztéseknek, amelyekkel bemutathatóvá válna az egykori kolostor és templom pompája. Úgy fogalmazott, hogy a látogatóközpont a Dél-Balaton térségének turisztikai látnivalóit is gyarapítja, és közvetve hozzájárulhat a vendégéjszakák, ezzel pedig az idegenforgalmi adóból származó bevételek növeléséhez. Utalt rá, hogy komoly viták zajlanak arról, melyek a bemutatandó, illetve a később tudományos célokra visszatemetéssel konzerválandó régészeti emlékek Magyarországon. A megváltozott turisztikai és múzeumlátogatói igények azt mutatják, hogy "kezdenünk kell valamit" a meglévő római vagy kora középkori régészeti parkjainkkal, mint Aquincum, Gorsium vagy Székesfehérvár, illetve Somogyvár, hogy mindezek versenyképesek legyenek, látogatókat vonzzanak.
Részletek Megjelent: 2017. szeptember 01. péntek, 06:11 Marcalitól 24 km van Somogyvár település. Északi részén emelkedik Kupavárhegy, amelynek fennsíkját három oldalról ma is látható sáncok fogják körül. Szent László király 1091-ben itt alapította meg Somogyváron a Szent Egyed apátságot. Halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. 1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították Somogyvárt. 1989 óta minden évben megrendezi a település az alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot, a június 27-i László naphoz közeli hétvégén. Az apátság és kolostor romterületének, illetve Szent László királyunk életének, történetének megismerését a Szent László Nemzeti Emlékhely látogatóközpontja teszi interaktívan élményszerűvé. SONLINE - Átadták a somogyvári nemzeti emlékhely látogatóközpontját. A galériához kattintson a képre! A galériához kattintson a képre!
Gyermekek részre szénsavmentes gyümölcsleveket kínálunk. Őszi és a téli időszakban, bővül kínálatunk forró teával és kakaóval. Shop Látogatóközpontunkban található shopban mindenki megtalálja a számára megfelelő szuvenírt. Hűtő mágnesek, kulcstartók, képeslapok, könyvek széles választékban megtalálhatók. Szent lászló nemzeti emlékhely. A kisebbekre is gondolva, Szent Lászlóról szóló színező könyvvel és fából készült kardokkal, bárdokkal, tőrökkel várjuk látogatóinkat. Bővebb információ Személyre szóló ajánlatkéréshez kérjük lépjen kapcsolatba Bogdán Hajnalka létesítményvezetővel a következő elérhetőségek valamelyikén: Tel. :+ 36 70 197 9902 Email cím:
Részleteket a nyitva tartásról a Forster Központ honlapján találnak. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Nemcsak a válaszokat és a legfrissebb kutatási eredményeket mutatja be a kiállítás, hanem a kérdéseket és azt a gondolkodási folyamatot is, ahogyan ezek a válaszok megszülettek. Az itt megszerezhető ismeretekkel élménnyé válik a romterület felfedezése. Hova lett négyezer szőlőtő és a sok látogató? - Napi.hu. Látnivalók A kiállítás megtekintése után, az apátság romjait az erdőben kialakított lépcsős sétaúton közelíthetik meg. A romterületen álló háromemeletes kilátóból nemcsak a monostor teljes alaprajza, de egyedülálló panoráma is megcsodálható.
Írd ide hova szeretnél utazni, vagy adj meg jellemzőket utazásodra (pl. Balaton, wellness) × Fedezz fel más településeket, szállj meg a közelben akár kedvezőbb feltételekkel! Nézd meg a közeli települések szállásajánlatait is: 9. 2 km Kiskorpád (1 szálláshely) 10. 4 km Böhönye (1 szálláshely) 12. 1 km Kaposfő (1 szálláshely) 14. 4 km Hetes (1 szálláshely) 14. 5 km Libickozma (1 szálláshely) 14. 9 km Hosszúvíz (1 szálláshely) További szálláshelyek betöltése...
5+1 balatoni kemping, ahol már tavasszal is foglalhatsz szállást A strandszezon még bőven odébb van, de a hőmérő higanyszála, ha rövidebb visszaesésekkel is, de azért már megindult felfelé. Ha... Elolvasom
Erdély, a három részre szakadt ország keleti fele, a Bécs irányába nyomuló törökök számára abba a zónába esett, amelyben megelégedtek az adóztatással és a közvetett ellenőrzéssel. Így Magyarország keleti részéből létrejöhetett a külügyeiben ugyan a szultántól függő, de a belügyeit önállóan intéző Erdélyi Fejedelemség, amely lassan annyira megerősödött, hogy néhány kiemelkedő tehetségű fejedelme inkább tűnik szuverén európai uralkodónak, mint a szultán helytartójának. Az Erdélyi Fejedelemség a két nagyhatalom, a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti egyensúlyozásra kényszerült. A túlélés pillanatnyi parancsának, de időnként bizonyára önös érdekeiknek is engedelmeskedve, Erdély urai gyakran váltogatták szövetségeseiket. Kiemelkedő vezetőinek, Báthori Istvánnak, Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek politikáját azonban mindvégig az a cél vezette, hogy az ország nyugati és keleti részének összefogásával a törököt kiűzzék, és újra egyesítsék az országot - ellenállva később a túlzott Habsburg befolyásnak is.
Feltehetően a mindennél fontosabbnak ítélt törökellenes egység gondolatának köszönhető, hogy a reformáció és ellenreformáció felekezeti harcai, amelyek Nyugat-Európa országaiban annyi áldozatot követeltek, Magyarországon békés eszközökkel zajlottak annak ellenére, hogy az új eszmék a társadalom minden rétegét megmozgatták. A hitviták pusztítás helyett inkább óriási lendületet adtak a magyar kultúra és a magyar nyelvű írásbeliség fejlődésének. 1571-ben, minden európai országot megelőzve, az erdélyi országgyűlés törvényben mondta ki a katolikus, református (kálvinista), evangélikus (lutheránus) és unitárius vallások szabad gyakorlásának jogát. Már az 1600-as évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszmán Birodalom nem képes tovább növelni európai területeit, de a század végén még mindig olyan erőt képviselt, hogy kiűzésére Magyarországról csak európai összefogással kerülhetett sor. Az eseményeket a török sikertelen 1683. évi Bécs elleni támadása gyorsította fel. Ezt követően XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence létrehozta a Szent Szövetséget, amely - további tagokkal kiegészülve - 1686-ban felszabadította Budát a 145 éves török uralom alól.
A család nőtagjai a vámjegyzékek tanúsága szerint búzával és gyümölccsel kereskedtek. Ennek ellenére nagy szegénységben éltek: Gucsora Anna hagyatékának leltára például csak egy viseltes ruhát és egy turkomán szoknyát említ, Gucsora Orsolya után pedig mindössze egy rossz, régi ház, egy viseltes ruha és egy olló maradt összesen 78 akcse értékben (viszonyítási alapként: a fentebbi vétkekért a család tagjaira egy-egy alkalommal kirótt pénzbüntetés 50-150 akcse volt). A legtöbb cigány a török megszállta Budán élt, ahol egy külön "cigányvárost" népesítettek be, amely a Duna mellett terült el. Erről a közösségről több összeírás is említést tesz a l6. század folyamán. Az összeírásokból kiderül, hogy a cigányok (akiket e források kopt névvel illetnek) száma folyamatosan emelkedett: 1546-ban 56 családot, 1559-ben 62-öt, 1580-ban pedig már 90 családot regisztráltak az összeírók. Érdekes azonban, hogy meglehetősen magas volt a beköltözők és az elköltözöttek aránya: az 1546-ban összeírtak közül. 1559-ig például 27 családról jegyezték fel, hogy " megszökött ", s ugyanezen időszak alatt 40 család érkezett újonnan.