G. Németh György, Sugár Andrásné Piroska, és Sugár András a Westel legendás megalapítója első embere Köztudott, hogy világéletemben vonzódtam a híradástechnika rejtelmei iránt. Nem mintha bármit is konyítottam volna ehhez, de CB és amatőr rádiósként is foglalkoztatott a lehetőség, hogy vezeték nélkül is kommunikálhassunk bárhol, bárkivel, s minél nagyobb távolságra. Bizonyítható, hogy a CB rádiózás az én kezdeményezésemre, propagálására terjedt el Magyarországon. Óriási csatáim voltak az illetékesekkel, hogy csak úgy engedélyezzék ezt a rádiózást. A fiatalok talán el se hiszik milyen procedúra volt egy ilyen privát adóvevő készülék beüzemelése, vizsgáztatása. S természetesen a kérelmezőnek ki kellett kérnie az erkölcsi bizonyítványát, s a behozatali engedélyét. Tudnék erről sokat mesélni. Végül így a hazai rádiótelefon társaság megalapításánál is bábáskodtam. A régióban az első 450-es majd később a GSM telefon is az enyém volt. Élő tanúim vannak erre, s mi több az első telefonos boltot is magam nyitottam Miskolcon a Kazinczy utcában.
Megalakulása után fél évvel majdnem csődbe ment az első hazai mobilszolgáltató. A bankok ugyanis nem hittek a majdani Westel, a később piacvezetővé vált rádiótelefonos cég, a mai T-Mobile Magyarország egyik elődcégének sikerében, a pénz pedig vészesen fogyott. 1990. október 15-én, vagyis 20 évvel ezelőtt ezekben a napokban kezdődött meg a kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatás Magyarországon. Ebből az alkalomból a hazai távközlés igazi nagyágyúi, Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Sugár András, a Westel900 alapító vezérigazgatója, Winkler János, az egykori vezérigazgató-helyettes és Maradi István, a Westel üzemeltetési igazgatója, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese idézték fel a mobiltávközlés kezdeti, (h)őskorszakának kulisszáit. Mint hallható, a sikerhez vezető út néha igencsak rögös és vérrel van kiközve, és nem csak a szkeptikus bankok miatt. ( A beszélgetés moderátora Geszti Péter, a híres Westel reklámfilmek kreatívja. Köszönet a közreműködésért az -nak. )
2021. cégünk életében különleges mérföldkő, hiszen az ITware 20 éves szülinapját ünnepeljük. Egyedülálló időutazásra invitáljuk Önt kedves olvasó! Az elmúlt két évtized kollégái és partnerei emlékein keresztül ismerheti meg az IT gépezetet működtető valódi embereket, kihívásokat és eredményeket, melyekre igazán büszkék vagyunk!. Az előző részben Sugár András ( a Westel 900 T-Mobile legendás vezérigazgatója) szemén keresztül ismerhet meg minket. Mostani bejegyzésünkben Jécsy Norbert (Westel 0660 ügyvezetője) emlékszik vissza a közös munkára. Mit adott nekünk a ITware? Számlázási rendszert! Az ITware szakemberei sikeresen integrálódtak a WESTEL, majd a T-Mobile informatikai tevékenységébe. Mi lettünk a JAZZ számlázási rendszer modulok önálló gazdái. Büszkék vagyunk rá, hogy együttműködésének eredményét – WESTEL által fejlesztett JAZZ számlázási rendszert – a Magyar Telekom a mai napig használja ügyfélinformációs és számlázási célra. " Jécsy Norbert (Westel 0660 ügyvezetője): "A Westel Rádiótelefon Kft.
Idő előtt távozik posztjáról Sugár András, a T-Mobile Magyarország vezérigazgatója. A korábbi hírekkel ellentétben Sugár nem igazol át a Magyar Telekomhoz. Sugár András 2005. szeptember 6-ától távozik a T-Mobile Magyarország éléről. A vezérigazgató feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben átmenetileg Straub Elek, a T-Mobile Magyarország Igazgatóságának elnöke jár el. A korábban Westel, majd átkeresztelése után T-Mobile telefontársaságot az alapítástól irányító vezérigazgató szerződése csak 2007-ben járna le, de Sugár András ezt nem várja meg. Korábbi lapértesülések szerint Sugár a Magyar Telekomhoz távozott volna vezérigazgató-helyettesi pozícióba. A T-Mobile Magyarország közleménye szerint a társaság igazgatósága és vezérigazgatója arra az elhatározásra jutottak, hogy a vezérigazgató munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntetik. Sugár – a társaság közleménye szerint – nem tudott azonosulni a tulajdonosi kör jövőképével, "így tisztelettel és megbecsüléssel adom át a vezetést kollégáimnak és a tulajdonos által kijelölt vezetésnek" – közölte a távozó vezérigazgató.
Mennyivel hitelesebb személyiség Csintalan, a renegát maf(f)iózó? !
a világon elsőként indította el a képet, hangot és szöveget tartalmazó üzenetek küldését biztosító MMS szolgáltatást. Szakterületei: rádiós és URH-fejlesztések, nemzetközi pénzügyek, hazai és világpiaci marketing, vállalatvezetési ismeretek, mobil hálózatok és szolgáltatások fejlesztése. Volt a Joint Venture Szövetség elnöke (1991-1995), a Prince of Wales Business Leader Forum elnöke (1995-2000), a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AMCHAM) elnöke (1995-2000), a Magyar Befektetői Tanács elnöke (2003-2006). Kitüntetései: Baross Gábor-díj (közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, KHVM, 1998); Mihailich-díj (BME Mérnöktovábbképző Intézet, 1999); Köztársasági elnöki aranyérem (2000); legjobb üzleti vezető Magyarországon (Business Central Europe, 2000); Páratlan ember a jövőnkért (Junior Achievement program Magyarország, 2001); Vezetőségi Minőség Díj (Dale Carnegie, Washington 2001); Európai Minőség Díj (Luzern, (EFQM, 2001); Üzleti Kiválóság Díj (Deutsche Telekom. 2001); A legmegbízhatóbb szolgáltató (Readers Digest, 2002); a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2004).
A világsikert a Babaszoba (79) hozta meg. ( Nálunk Nóra. ) Egy nő története, aki szembeszáll a szokásos feleségszereppel. Ibsennél alapvető dolog, hogy a személyiségeknek meg kell tudni valósítani magukat. Kísértetek (81). Drámáinak alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása mellett az öncsaló illúziók, az élethazugságok leleplezése. Ez megfigyelhető az 1884-ben készült A vadkacsa című drámájában is. Ez a mű jól megcsinált dráma (dramaturgiai szerkezete pontos; előreutalások-visszautalások fogaskerékszerűen kapcsolódnak; nem történik semmi véletlenül), és ugyanakkor analitikus dráma is (előtörténetet fokozatosan tudjuk meg; minden feltárt eleme előreviszi a bonyodalmat). Henrik Ibsen - A vadkacsa - Olvasónapló - Olvasónaplopó. Státusszerep: a személyiséget elnyomja a foglalkozása. Az id. Werle érdekházasságot kötött a feleségével, aki ráadásul csúnya is volt (127-134. o. ). Ekdalról legelőször 101. Ginának viszonya volt az id. Werlével, innen van Hedvig. Gina próbálja enyhíteni a bűnét: azt mondja, hogy a viszony csak az után alakult ki, hogy a feleség meghalt.
A dráma műfaján belül leginkább a színmű keretein belül értelmezhető az alkotás. Valódi konfliktus van, de a klasszikus "tragikum" vagy "komikum" fogalmai itt nem játszanak szerepet – hogy van-e valódi katarzis, azon érdemes vitatkozni. Jellemek Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és igyekszik férjét boldoggá tenni. Korábban férje tudta nélkül kölcsönt vett fel, hogy annak itáliai gyógykezelését finanszírozni tudja – a kölcsönt titokban törleszti Krogstad felé. Amikor férje Krogstadot el akarja bocsátani állásából egy tisztességtelen ügylet miatt, Krogstad megzsarolja az asszonyt, aki annak idején apja aláírását hamisította a kölcsönszerződésre. Nóra szemlélete hirtelen megváltozik, amikor kiderül, hogy a helyzet megoldásában nem számíthat a férjére. Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, aki emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. Ibsen, a dráma megújítója - Érettségi tételek. A mű során mindvégig naivnak és felületesnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő: Sohasem voltam boldog, csak vidám.
Henrik Ibsen egyik fő művének, a Babaszobának szereplője Tolvard Helmer, egy bank igazgatója. Felesége, Nóra az ő komplementer párja, noha egyáltalán nem érti meg Helmer erős polgári beállítottságát. A férj jellemét és a feleségével való együttélését több szálon tudjuk értelmezni, hiszen a dráma is sok csavarral lep meg minket, filmben és írásban egyaránt. Ezekkel a fordulatokkal párhuzamban Ibsen kibontja az egyes szereplők eszmei világát, fejlődésüket, és negatív oldalukat is. Tolvardról kiderül, hogy habár eleinte minta családfőként mutatkozik, egyáltalán nem családcentrikus. Ibsen - Nóra - Érettségid.hu. Eleinte úgy néz ki, hogy Nóra és Helmer házassága abszolút ideális. A nő gondoskodik a családi hangulatról és a gyerekekről, a férj pénzt keres, s mindemellett örül asszonya frissességének. De vajon miért reagál negatívan Tolvard, amikor a nőt egy kis mandulás csók majszolásán kapja? Önmagában ez csak egy kis apróság, de sokkal többet jelent. Az édesség jelképezi kapcsolatukban a vezető szerepét. Ezt a státuszt Helmer mindig középpontba helyezte, hiszen a polgári gondolkodás követésében alapvető, hogy ő az úr.
Krogstad: Az élet engem is megtanított, hogy ne higgyek a frázisoknak. Lindéné: Akkor az élet nagyon okos dolgora tanította…" Az én fejemben a dráma szorosan összeforrt Antigoné, Rómeó és Júlia, illetve Bánk bán alakjaival, akiket még a gimiben nyomtak le a torkomon. Tizenévesen nem hogy nem értettem, de sajnos nem is érdekeltek túlzottan. Ahelyett, hogy ezzel Shakespeare és más híres drámaírók műveinek megismerése felé ösztönöztek volna, el kellett telnie több, mint tíz évnek, hogy félve bár, de kinyissak újra egyet. Henrik Ibsen: Nóra című analitikus drámája már nem az első, ami az utóbbi időben a kezem ügyébe akadt, de az első olyan, ami nem a Gárdonyi-projekt részeként került olvasásra. Az egyik legnagyobb félelmem a nyelvezet volt, amire Ibsen – vagy a fordító, Németh László – már az első mondatoknál rácáfolt. Gördülékeny és könnyen emészthető, pont ahogy szeretem, nagyon kellemes meglepetés volt. Kevés szereplővel dolgozik, a cselekmény pedig Helmerék nappalijára korlátozódik: itt összpontosul az évek óta gyűjtögetett feszültség és épp Karácsonykor robban ki, ripityára törve az addig nagy gonddal építgetett babaházat.
NÓRA (1879) új típusú dráma megteremtése: - társadalmi, modern polgári dráma - analitikus szerkesztés először (a múlt határozza meg a szereplők jelenét) - formai újítás, új szerkesztésmód (Scribe-től) Cselekményvázlat: I. felvonás: Idilli környezet, idilli indítás. Polgári család. -Lindéné: Milyen boldog Nóra - büszke, hogy megmentette férje életét – Itáliába vitte, de a férj nem tudta, hogy milyen áron -Krogstad: "benyújtja a számlát a múlt" -Rank doktortól megtudjuk: Krogstadnak zavaros ügyei vannak, s most felkeresi Nórát, segítséget akar - hamisított - lecsúszott, gyerekei miatt meg kell tartania az állását Nóra elve: szeretetből, s a férje segít -Nóra – Helmer: puhatolózik, hamisított – hazudós II. felvonás: -Lindéné – Nóra: kiderül, hogy Krogstad volt a hitelező Nóra kéri férjét, hogy hagyja állásában Helmer: kispolgár, erkölcsös, a levelet elküldi Rank: halálos beteg, szerelmes – Nóra nem tud segítséget kérni tőle Nóra – Krogsadt: zsarolás – mindent elmond levélben - CSODA? tarantella-jelenet: időhúzás, élet vagy halál III.
Lista Dátum Cím Leírás 2014-07-01 Az azonosság kötélhídja A mese mint az azonosság katharszisza Henrik Ibsen Peer Gyntjében 2006-11-01 Nórák és Heddák: Oslói Ibsen-fesztiválok A babaház (Nóra, 1879) 1070-1076. o. Hedda Gabler (1890) 1076-1080. o. 2006-02-01 Utószó a Babaházhoz Ibsen Babaház (Nóra) c. drámájáról 2006-02-01 Utószó a Kísértetekhez Henrik Ibsen: Kísértetek c. drámájáról 2005-03-01 A nő és a szalon Ibsen: Nóra (Babaház) c. drámájában a térképzés (szalon) és a nőalakok identitásváltozásának összefüggései. 2003-02-01 Ibsen (1828-1906) Témavázlat Érettségi-felvételi előkészítő. Vázlat. 2000-11-01 A jelent meghatározó múlt - analitikus drámák Illúziók tragédiái - Szophoklész, Ibsen, Miller Henrik Ibsen: A vadkacsa (1884) 28-33. o. Arthur Miller: Az ügynök halála (1949) 33-37. o. 1996-08-01 Nóra és Mihály 1996-02-01 Hétköznapi katarzis 1990-11-01 Egy modern hős Peer Gynt / Henrik Ibsen Önmegvalósítás vagy önámítás? Ibsen és Peer Gynt Ibsen, Henrik: Solness építőmester elemzés Ibsen, Henrik: A vadkacsa elemzés Ibsen Vadkacsa c. drámájáról elemzés Ibsen: Nóra Ibsen, Henrik: Nóra A korszak realista.. Nóra / Henrik Ibsen Az analitikus dráma klasszikus és modern típusa Oidipusz király /Szophoklész Kísértetek / Henrik Ibsen Henrik Ibsen A modern dráma útja Ibsentől Genet-ig.
A jelen eseményei viszonylag kis horderejű események (Helmer bankigazgatói kinevezése, Lindéné érkezése, Krogstad elbocsátása), amelyek azért válnak fontossá, mert fel kell miattuk idézni a múltat (Nóra váltóhamisítása), és szembe kell nézni a múltbeli tettek következményeivel (Krogstad zsarolása). Az analitikus drámában a dikció (színpadi beszéd) célja a szereplők jellemzése és a cselekmény görgetése a kibontakozás felé. A dialógusok egyszerre visznek visszafelé és előre: fölidézik a múltat, mindazt, ami a szereplők jellemét kiformálta, és sodorják a szereplőket addig a pontig, ahol a sorsuk beteljesedik. Így a párbeszédek során a szereplők fokozatosan feltárják, értelmezik és értékelik a múltat. A Babaház esetében is a múltbeli események fokozatosan válnak érthetővé a párbeszédekből az olvasó számára. Például Nóra váltóhamisításának történetét 4 lépésben ismerjük meg: 1. pénzt szerzett, hogy megmentse beteg férje életét, 2. kölcsönt vett fel, amit kamatostul törleszt, 3. a kölcsönt Krogstad adta, 4.