A pozsonyi hajóhíd építője, a pozsonyi vár vízvezetékének, a schönbrunni kastély szökőkútrendszerének, a budai vár vízellátásának tervezője, a budai várszínház tervezője és kivitelezője, a gőzgép tökéletesítője, a turbina ősének szerkesztője, a vakok részére írógépet készítő, a beszélőgép és a világszenzációt keltő sakkozó automata készítője negyvenhárom év szolgálat után ment nyugdíjba. I. Ferenc császár a jakobinus mozgalomtól való rettegése okán megvonta tőle járadékát, így korának lángelméje, a pázmándi Kempelen Farkas mérnök-feltaláló 1804-ben Bécsben méltatlan körülmények között hunyt el. Az 1813-as birtokösszeírásnál még a Kempelen család, nevezetesen Kempelen Ferdinánd tulajdonában és birtokában volt Pázmánd. Testvére, Imre azonban 1842-ben tizenhat évre zálogba adta minden jövedelmével együtt Ferdinánd szász-coburg-gothai hercegnek százharmincezer ezüst forintért. Úgy tűnik, a zálogot nem váltotta ki lejáratkor, vagy adásvétel útján adta át a birtokot a hercegi családnak, mert az 1865. évi hírek arról tájékoztatnak, hogy amikor az év szeptemberében négy óra leforgása alatt leégett a templom, a település ötvenhat épülete és a kastély, az még Koburg-tulajdonban volt.
Eközben megszülettek első műszaki eredményei is. Legismertebb szerkezetei közé tartozott egy szökőkút a schönbrunni császári kastélyban, majd a pozsonyi vár számára készített bonyolult szivattyúrendszert. Az 1780-as években Kempelen Farkas építette újjá a budai vár egyes részeit, ő tervezte a Várszínházat. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített, sőt mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Buda vízellátásának javítására emelőt tervezett: a Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított, lovakkal működtetett szivattyúk húzták fel a vizet. A bevezetőnkben említett beszélőgépen Kempelen Farkas több mint két évtizeden át dolgozott. Csak harmadik, 1791-ben elkészült modellje működött elfogadhatóan. Kempelen találmányának egyetlen megmaradt példánya 1906-ig a Bécsi Zenekonzervatóriumban volt kiállítva, onnan az újonnan alapított müncheni Deutsches Museumnak engedték át. Kempelent húszéves kora körül ihlette meg egy falusi dudás, aki a hangszerével szinte emberi hangokat tudott megszólaltatni.
Sajnos ez eléggé a múltba vész. Kempelen Farkas Mária Terézia megbízottja és munkatársa volt a testvérével együtt, a családjával együtt. Az édesapja, Kempelen Engelbert jött Magyarországra, de az ködbe vész, hogy Írországból jött-e vagy sem… bár a név egy kicsit utalhat arra, de ma már nem lehet tudni, sajnos. " "Nagyon sokféle dolgot készített, és a sakkozógép lett a leghíresebb találmánya, pedig ő ezt csak egy játéknak szánta Mária Terézia megörvendeztetésére. Igazság szerint a beszélőgép és a fonetika az, ami hozzám is mint zenészhez közel áll. Fonetikai tanulmányai talán a legkomolyabbak, de ezermester volt más területeken is. Az ő kora volt végeredményben a mechanika fénykora. Nagyon-nagyon sok felfedezés fűződik a nevéhez, hisz még gőzgépet is kreált, csak nem ő lett aztán annak az ismert alakja. Ilyen értelemben a család őrizte ezt, de sok matematikus, természettudós is volt a családunkban. " Kempelen Farkas, az ezermester A beszélőgép segítségével a belenyomott hangot az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké lehetett átalakítani.
London: Faber and Faber, 2002; ISBN 0-571-17879-0. További információk [ szerkesztés] Virtuális török és beszélőgép Budapesten - Origo cikk, 2007. március 26. Voigt Vilmos: Két szemiotikai gép a 18. századi Magyarországon Jegyzetek [ szerkesztés]
– De mindhárom fiú nagyon belehúzott az elején, így lelohasztották az üldözőket, s a tízből lett negyven másodperc előny. Jó ez a csapat, ha Demeter van benne, ha Tibolya, még van bennük öt év. De lehet, hogy hét…" "Nem gondoltam, hogy ilyen simán nyerünk, mert az oroszok a legerősebb csapatukkal álltak fel – mondta Tibolya Péter. – Az egyéni verseny első, második és negyedik helyezettjével indultak, de a lovaglást elbukták. Öttusa Eb - Ezüstérmes Marosi és a férfi csapat - Makóhíradó.hu. Bevallom, az utolsó két szám előtt én nagyon izgultam. Gyerekkorom óta együtt vagyok ezekkel a fiúkkal, nagyon hiszek bennük. Amikor valakinek gyengébben ment, a másik kihúzta a bajból, s ettől csapat a csapat. " "Reggel utolsónak szálltunk le a buszról és odaszóltam a többieknek: nyerjünk – jelentette ki Kasza Róbert. – Utolsónak szálltunk le a buszról és most elsőként léphettünk fel a dobogóra. " "A csapat mellett a kedvesemért, a páromért versenyeztem ma – mondta az egyéniben bronzérmes Marosi Ádám. – A lovaglás volt a kulcsszám, azzal tudtunk előre lépni és az Eb után ismét nyerni.
Kiegyensúlyozott teljesítménnyel, kiváló vívással Marosi Ádám nyerte meg az öttusázók idei első világkupa-versenyét Kairóban. A szombati férfi döntőben még két magyar szerepelt: Bereczki Richárd 25., Kardos Bence pedig 26. lett. A későbbi harmadik helyezett Marosi Ádám (k) a katonai öttusa világbajnokság férfiak versenye döntőjében (MTI Fotó: Kovács Tamás) Az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Marosi a 200 méteres úszásban 2:05. Sport: Világbajnok Marosi Ádám és a férfi öttusa csapat is Kairóban | hvg.hu. 69 perccel a hetedik legjobb időt érte el, a körvívásban kiemelkedően szerepelt, 28 ellenfelét győzte le és csak héttől kapott ki, majd a bónuszvívásban – utolsóként pástra lépve – ugyancsak megnyerte párharcát, ezzel két szám után nagy fölénnyel az élen állt, 32 ponttal előzte meg az akkor második helyezett orosz Alekszandr Lifanovot. Lovaglásban két verőhibával és minimális időtúllépéssel 285 pontot ért el, amivel megőrizte első helyét. A lövészetekkel megszakított 4×800 méteres futásnak 25 másodperccel hamarabb vághatott neki, mint a három szám után a második helyre felzárkózó egyiptomi Mohanad Saban.
A harmadik számban sem tudott ezúttal kiemelkedőt nyújtani, a 6-ost, a 10-es C elemét és az utolsó akadályt leverte, ami 21 pontos mínuszt jelentett. Az idei világkupa-sorozatban egyéniben ezüst- és bronzérmet is begyűjtő Demeter 16. volt a kombinált szám előtt, ahonnan kiváló teljesítménnyel, az egész mezőny második legjobb kombinált eredményével küzdötte magát fel az ötödik helyre. "Az elmúlt egy hónapban nagyon jó edzésmunkát végeztem, kiváló formában éreztem magam, nem akartam úgy befejezni a versenyt, ahogy a gyengén sikerült lovaglás után álltam. A kombinált szám közben arra koncentráltam, hogy meg fogom csinálni, de a vége már nagyon fájt" – összegzett. Regős Gergely az úszást, a vívást és a lovaglást is a mezőny alsó harmadában zárta, a kombinált számban viszont ő is jól teljesített. "Örülök az ezüstéremnek, bár még nem látszik rajtam. Martinek János szövetségi kapitány azt mondta, büszke rám, remélem, rászolgálok a későbbiekben is erre a bizalomra. Első éves felnőttként a tapasztalatszerzés volt az elsődleges cél, ám én ennél többet akartam" – nyilatkozott.
–) kétszeres világbajnok magyar öttusázó. Pályafutása [ szerkesztés] Pályafutását a MAFC-ban kezdte, majd a Honvédba igazolt. Balogh utánpótlássikereket (1996, ifjúsági világbajnok) követően az 1990-es évek végén tört be a nemzetközi felnőtt élmezőnybe. A felnőttek közötti első nagy sikerét az 1999 -es budapesti világbajnokságon érte el: egyéniben, csapatban és váltóban is aranyérmet szerzett. Ugyanebben az évben őt választották az év magyar férfisportolójának. [1] A 2000-es pesaroi világbajnokságon és a sydney-i olimpián ezüstérmesként fejezte be versenyeket. 2001 -ben, Millfieldben szoros küzdelemben Horváth Viktort megelőzve visszaszerezte világbajnoki címét, majd ismét az év sportolójává választották. A sikereket követően formája hanyatlani kezdett, fokozatosan kiszorult a világ élmezőnyéből. A 2004-es athéni olimpiai játékokon nyolcadik helyezést ért el. A 2006-os budakalászi Európa-bajnokságon még aranyérmet szerzett, de a pekingi olimpián már csak a 26. helyen végzett. [2] Az olimpia utáni csalódottságában kijelentette, hogy kiégettnek érzi magát, ezért visszavonul az élsporttól, majd visszakozott.