Látnivalók a környéken Szent Mauríciusz Plébániatemplom Bakonybél 1018-ban Szent István király alapított monostort Szent Günther szerzetes javaslatára a Bakony kies völgyében, a mai Bakonybél környékén. E területen remetéskedett Imre herceg tanítása után Szent Ge... Borostyán-kút (Szent-kút) kápolna Két, a magyar történelemben és Bakonybél történetében fontos szerepet betöltő szent emlékét őrzi a falutól 1 km-re fekvő kedvelt kirándulóhely. A hagyomány szerint a béli monostort alapító Szent Günth... Odvaskői-barlang A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvaskői-barlang. A barlangot az azt felépítő dolomit kőzet repedéseibe, hasadékaiba beszivárgó víz oldó hatása hozta... Pörgöl-barlang A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről beszivárgó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 25 m, falait, mennyezetét cseppkő bekérgeződés, kisebb cseppkő formák bo... Kőris-hegy, Vajda Péter kilátó A Bakony legmagasabb hegye a Bakonybél mellett magasodó Kőris-hegy.
Oldaljáratait vasráccsal zárták le. Tetején, oldalán és hasadékaiban a mészkőben kialakult barlangokra jellemző sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkő bekérgeződéseket figyelhetünk meg, az oldalfalakban pedig könnyen kivehetőek a kb. 200 millió évvel ezelőtt itt élt tengeri élőlények, a Megalodon (Megalodus) kagylók megkövült maradványai. A barlangban 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő, egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek. A falon lévő nyomok alapján tudjuk, hogy hajdan népes szülőkolónia élt itt. Tél végén érdekes sztalagmit szerű jég képződmények figyelhetők meg a barlang talapzatán. A többszöri régészeti feltárások eredményeként bebizonyosodott, hogy már az ősember idején is lakott volt. A barlang felszerelés nélkül is járható. Hazánkban minden barlang törvényes védelem alatt áll! Forrás: Hazai Vadász
A Polgárdi és Kőszárhegy területén elhelyezkedő, paleozoos kristályos mészkövet szolgáltató kőbányák története valószínűleg a római időkbe nyúlik vissza, amikor egy őrállomás működött a területen, bár a Somlyó-és a Szár-hegy környezetében napvilágot látott számos régészeti lelet arról tanúskodik, hogy a terület már a neolitikum óta lakott. A bányák iparban betöltött szerepe a 20. század elejétől válik jelentőssé. Egy kőfejtő működött a Somlyó-hegyen, mely a Batthyány család birtokán helyezkedett el, és nyolc kisebb a szomszédos Szár-hegyen. A Somlyó-hegyen a kőbányászat északkelet felé terjeszkedett, az '50-es évek második felében elérte a Szár-hegyet, aminek letermeléséhez nagy lendületet adott a gépesítés. Ennek köszönhetően termelési eredmények nagymértékben megnövekedtek. A legintenzívebb termelés a '70-es és a '80-as években zajlott, majd a '90-es évektől visszaesett. A mészkövet kezdettől fogva főleg útépítési célokra használták fel. A MÉSZKŐ FOGALMA A mészkő 90%-nál nagyobb CaCO3-tartalommal rendelkezik, a karbonátos kőzetek egyik csoportját alkotja.
A bányában előállított, értékesített anyagmennyiség 40%-át jelenleg is a Dunaferr vásárolja meg. forrás: Simon Hajnalka geológus munkái alapján. KERESKEDELEM: A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a talponmaradás alapvető feltétele a piac ismerete, a potenciális partnerkapcsolatok ápolása, új vásárlók felkutatása, rugalmas áru és árkalkuláció, akciók és kedvezmények széleskörű alkalmazása, az írott és elektronikus sajtóban való megjelenés, a világhálóhoz való csatlakozás. Keressük betongyártók, betontermékgyártók, kertépítők, útépítők, víz-közműépítők, lakóház, családi házépítők, építőanyag-kereskedők, viszonteledok megkeresését. Várjuk a megrendeléseket. Jelentős mennyiségű megrendelések esetén árengedményt adunk. A nyitva tartást rugalmasan kezeljük. Vállaljuk továbbá a megrendelt áru házhozszállítását. Lásd: elérhetőségek A bányászati jog gyakorlója ezúton is tájékoztatja az ide látogatókat, hogy rendelkezik Csákberény-Orondpusztán egy úgynevezett "porló-dolomit"kőbányával. Az itt előállított termékek nagy részét betongyártóknak (CKT útalapba) értékesíti.
Ha összeérnek és összenőnek, cseppkőoszlop (sztalagnát) jön létre. Olyan barlangokban, ahol erős a légáramlás, a cseppkövek elgörbülnek, mert a vízcseppet mindig oldalra hajtja a szél, s ezért valamelyik oldalán nő a cseppkő. Az ilyen fura, görbe képződmények neve heliktit. Hazánkban minden barlang "ex lege" védett, ami azt jelenti, hogy amint fölfedezik, már védett is, minden eljárás nélkül. Ezért sem szabad bennük cseppköveket letörni, ásványokat gyűjteni vagy bármilyen más módon kárt okozni bennük. De a természetjáró ember amúgy sem egy polcon porosodó darabot szeretne magával vinni, hanem az élményt, hogy ott járt, s meghagyni a lehetőséget, hogy ismét eljöhessen, s megmutassa a sok szépséget a gyermekeinek is. Ha tetszett a cikk, kérlek, jelezd egy kattintással! Köszi! Erika