Pedig Pedro De la Rosa szerint nincs áldozat: "Nagyon keményen, nagyon keményen dolgoztam, hogy idejöhessek. Áldozatokat? Egyik sem. Nehéz volt, de nem áldozták fel, az áldozat olyasmit tesz, amit nem akarsz ". Talán vannak bizonyos áldozatok, amikor a személyes életről van szó. Gondoltál már arra, hogy hány Forma-1-es versenyzőnek van gyermeke, amíg aktívak a világbajnokságon? Enzo Ferrari egyértelmű volt: "A pilóta, akinek gyermeke van, fél másodpercet veszít körönként". A Scuderia Ferrari megalapítása előtt az "Il commendatore" mindent megtanult az Alfa Romeótól. Nagyon kifejező ember volt, és miután megszerezte első győzelmét saját autójában, legyőzve az Alfa Romeót, bevallotta: "Örömömben sírtam. De a lelkesedésem könnyei vegyültek a szomorúsággal, mert azt gondoltam, ma megöltem anyámat ". És ha azzal kezdjük, hogy Ayrton Senna a versenyzésről és az életről beszél, mi lenne a jobb módja ennek a fejezetnek a befejezéséhez Enzo Ferrari mondásával: "És csak versenyben látom az életet".
Ha valakinek nincsenek álmai, nincs többé értelme annak, hogy éljen. Álmodnunk szükséges, még akkor is, ha álmainkban megsejtjük a valóságot. Ha van egy célod az életedben, egy igazi cél, nem számít, hogy szegény vagy gazdag származású vagy, ha keményen dolgozol és hiszel Istenben, elérheted a sikert az életedben. Egyetlen dolog van, ami a szenvedélyt életben tarthatja: a vágy, ami elhatározássá kell, hogy váljon – hinned kell, hogy sikerülni fog! Nincsenek példaképeim. A munkát, az elkötelezettséget és a versengést csodálom. Versenyzőnek lenni mindig kockázatot jelent. És számomra a versenyzés azt jelenti, hogy versenyzel másokkal. És ha nem keresed a lehetőségeket, nem vagy többé versenypilóta. A legfontosabb, hogy önmagad maradj, ne hagyd, hogy mások megzavarjanak, és ne változz meg a kedvükért. Mindannyian gyerekek vagyunk, az egyetlen különbséget egy felnőtt és egy gyerek között a játékaiban találjuk meg. Fontos, hogy mindig megtaláljuk a visszautat ehhez az állapothoz. Bejegyzés navigáció
Az alapvető kérdés, amibe mindig újra és újra belebotlom, a "ki alkalmazkodjon a másikhoz" kérdése. Számomra... Az ember hiába igyekszik rátalálni a pillanatra, amikor a katasztrófák sora kezdetét vette, rá kell döbbennie:... Piszkos nagy, pocsék háború lesz. A lángba boruló Balkán felperzseli Európát, az iszlám Ázsiát, és akkor a... A nyertes tudja, mi lesz a következő lépése, ha veszít, ám nem beszél erről; a vesztesnek fogalma sincs, mit tesz... A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról... Ha hagyod, bármelyik szó nevetségessé válhat.
Az 1994-es San Marinó-i nagydíj pénteki edzésén Rubens Barrichello a Variante Alta nevű kanyarban elvesztette uralmát autója felett. A Jordan-Hart irgalmatlan sebességgel szállt fel a kerékvetőről, majd a jobb oldali gumifalba csapódott, onnan pedig a dróthálóba gabalyodva a földre zuhant. A szörnyű balesetet a 22 éves brazil fiatalember kisebb agyrázkódással és egy kartöréssel megúszta. Egy versenyhétvégére egy ilyen eset korábban "elégnek bizonyult", ám a szombati időmérő edzés 19-dik percében - a Villeneuve kanyar előtt - Roland Ratzenberger autója 314 km/órás sebességnél elvesztette hátsó légterelőjét, s a szemközti betonfalnak csapódott. Ezúttal mindenki biztos volt abban, hogy komoly baj történt. Ratzenberger feje élettelenül engedelmeskedett a reá ható centrifugális erőnek. A helyszínre érkező orvos csoport a bukósisak levétele után azonnal szívmasszás alkalmazott az osztrák fiatalemberen, akit a mentőhelikopter megérkezése után a bolognai kórházba szállítottak. Az életét azonban itt sem tudták megmenteni.