Az égés Mi az égés? Magnézium+oxigén magnézium-oxid Kén + oxigén kén-dioxid Szén + oxigén szén-dioxid Hidrogén+oxigén dihidrogén-oxid (víz) Kalcium +oxigén kalcium-oxid Foszfor + oxigén difoszfor-pentaoxid Az égés oxigénnel való egyesülés, mely során oxidok keletkeznek. Az égés fajtái • A hétköznapi életben, ha az égés szót haljuk hőfelszabadulást és fényjelenséget társítunk a fogalom mellé. Ez a gyors égés. • A vas rozsdásodás közben egyesül a levegő oxigénjével: Vas + oxigén vas-oxid Az égésnek ezt a fajtáját fényjelenség nem kíséri. Ez a lassú égés. A gyors égés feltételei • Éghető anyag • Oxigén • Gyulladási hőmérséklet A lassú égés feltételei • Gyúlékony anyag • Oxigén Gyors égés: Fa égése Papír égése Petróleum égése Benzin égése Lőpor égése Magnézium égése Textil égése Lassú égés Fa korhadása Légzés Vas rozsdásodása Alumínium "szakállasodása" Must erjedése Néhány példa lassú és gyors égésre A tűzoltás alapelve Az égés valamely feltételének megvonása. Égés (tűzvédelem) – Wikipédia. • Oxigéntől elzárni: habbal, porral, szén-dioxiddal, sűrű szövésű pokróccal, üveggel letakarva, vízzel elárasztva • Gyulladási hőmérséklet alá csökkenteni: vízzel, • Éghető anyagtól elzárva: A tűz környezetéből minden éghető anyagot eltávolítva az égés abbamarad, miután a már égő anyag elégett.
Égés, tűzoltás Az égés egy kémiai változás, azon belül is oxidáció, tehát oxigénnel való egyesülés. Az égés a hőváltozás szempontjából exoterm folyamat. Az égésnek két típusát ismerjük. Gyorségés: Ez a reakció fényjelenség kíséretében, gyorsan játszódik le, és nagy hőfejlődéssel jár együtt. Gyorségés A gyorségés feltételei: A gyorségésnek három alapvető feltétele van. 1. A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra - videó - Mozaik digitális oktatás és tanulás. Az éghető anyag 2. A gyulladási hőmérséklet: az a hőmérséklet, amin az adott anyag égése beindul 3. Az oxigén jelenléte Ha ezek közül a feltételek közül bármelyik is hiányzik, akkor az égés megszűnik. A tűzoltás lényege az, hogy a feltételek közül valamelyiket megszüntessük. Most nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak a tűz eloltására! A tüzet elolthatjuk vízzel: a víz csökkenti a gyulladási hőmérsékletet, valamint elzárja az oxigént az égő tárgy elől. Nagyon fontos megjegyezni, hogy elektromos tűz esetén tilos vízzel oltani, ugyanis a víz vezeti az áramot, és ez áramütéshez vezethet. Csak akkor olthatunk vízzel elektromos tüzet, ha meggyőződtünk arról, hogy az elektromos berendezés csatlakozóját kihúztuk a hálózatból.
A háztartások, a közlekedés energiaszükségletét különböző tüzelőanyagok elégetése fedezi. Hasonló módon tüzelőanyagok égésén alapul a hőerőművek áramszolgáltatása is. Mindezek oxigént igénylő – többnyire a levegő oxigénjét hasznosító – folyamatok. Éppen ezért hosszú ideig az oxigénnel való egyesülést nevezték égésnek. Szűkebb értelemben véve az égés ma is az oxigénnel való egyesülést jelenti, amelyhez éghető anyag, oxigén és valamilyen aktiváló szer (gyufa, szikra, stb. ) szükséges. Figyeld meg a következő kísérletet, amelyet veszélyessége miatt mindenképpen tanárod mutat be! Tegyünk agyagos dróthálóra egy darabka megtisztított nátriumot, és melegítsük! Nátrium égése Tegyünk zárt vége közelében lyukas kémcsőbe megtisztított nátriumdarabkát. Melegítsük fel annyira, hogy a nátrium megolvadjon, majd mártsuk az így előkészített kémcsövet klórgázzal telt üveghengerbe. Figyeljük meg és hasonlítsuk össze a látottakat! Nátrium égése klórgázban A nátrium meggyullad, sárga lánggal ég, miközben fehér füst keletkezik.
A nátrium fém, vagyis a vas, az alumínium és a magnézium rokona. Ezt a fémet vizsgálatunkhoz azért választottuk, mert az előbb említett fémekhez képest jóval hevesebb reakciókra képes. A klór viszont a jód és a bróm rokona, amelyekkel korábbi tanulmányaink során ugyancsak találkoztunk. A nátrium a levegőn meggyújtható, égése közben egyesül az oxigénnel. A keletkező fehér füst a nátrium (egyik) oxidja (ún. peroxid): nátrium + oxigén --------> nátrium-peroxid A sárgászöld színű klórgázban a felmelegített nátrium szintén meggyullad, s látszólag teljesen azonos módon ég el. A fehér füst mélyrehatóbb vizsgálata során azonban kiderül, hogy ebben az esetben - a két veszélyes anyagból - a teljesen ártalmatlan konyhasó keletkezett. A konyhasónak - az előzőek mintájára - adhatunk tudományos nevet is: nátrium-klorid. nátrium + klór --------> nátrium-klorid A konyhasó tudományos neve arra utal, hogy nátriumot és klórt tartalmaz. A nátrium és a klór reakcióját kísérő hőkibocsájtás és fényjelenség alapján az égés fogalmát kiterjeszthetjük minden olyan exoterm reakcióra is, amelyet a hőfelszabadulás mellett fény-, esetleg hangjelenség is kísér.