A háromkirályok "ereklyéi" egyébként a kölni Dóm egyik legféltettebb kincse, ahova Barbarossa Frigyes, az ateista császár erőszakkal vitette át az eredeti helyükről, Milánóból (ez egyébként Umberto Eco Baudolino című nagyszerű történelmi regényének egyik narratív szála). A Kötőszó cikkében írnak arról is, hogy ezek előtt a bátor utazók előtt tisztelegtek a vendégfogadók, szállodák hajdani nevei, cégérei, címerei is Európa-szerte: Három Király, Három Szerecsen, Három Korona, később a háromkirály-tisztelet fokozódó elhalványulásával Szerecsen, Korona, Magyar Korona, Magyar Király, sőt: Angol Királynő. Szegeden is volt a múlt század elején Három Korona nevezetű fogadó. Az utcát is cégéréről nevezték el: Háromkorona utca. Ez az árvíz (1879) után a jellegtelen Korona utcává szürkült. Ugyanekkor volt Szegeden, de másik helyen Három Király vendéglő is. Három Szerecsen kávéház volt még a századunk elején is Esztergomban. A napkeleti bölcsek neveit az útra indulók valamikor a térdükre kötötték a fáradtság elleni talizmánul.
Az átadott ajándékokat egyébként is gyakran ajánlották fel uralkodóknak vagy isteneknek, hiszen rendkívül értékesnek számítottak. Az ajándékok ugyanakkor praktikusak is lehettek. Az arany szerepét valószínűleg nem kell magyarázni, a nemesfém már az ókorban is igen értékes volt. A napkeleti bölcsek ereklyetartója a kölni dómban, kép: Wikimedia Commons Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a mirhának fertőtlenítő hatása van. A balzsam elsősorban kisebb sebek, valamint a száj- és garatbetegségek kezelésére alkalmas. A tömjénnek – melyet a legtöbbször füstölőként használnak fel -, szintén megvan a maga gyógyászati szerepe: fertőtlenítő, sebgyógyító, görcsoldó hatású, sőt, az ízületi fájdalmak enyhítésére is alkalmas. Egy 2012-ben megjelent tanulmány alapján a tömjén ezen képességeit már régóta ismerik és kamatoztatják Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten. Eszerint nem lehetetlen, hogy a napkeleti bölcsek is tisztában voltak az anyag gyógyító hatásaival. (Kiemelt kép: Bartolomé Esteban Murillo: A bölcsek imádása, forrás: Wikimedia Commons)
Létrehozás: 2009. január 05., 15:09 Legutolsó módosítás: 2009. január 05., 15:26 A három királyok valójában nem is voltak királyok. A Biblia szerint inkább napkeleti bölcsek, mágusok, illetve csillagjósok voltak. Forrás: Bolla Zsuzsanna fordítása. Máté evangélista az Újszövetségben Jézus imádásáról (Mt. 2. ) így emlékezik meg: "Meglátták a gyermeket anyjával, Máriával és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. " Máté azonban se a nevüket, sem pedig számukat nem elíti. A bibliai történetet már a harmadik században kicizellálták és magyarázták. Aranyat, tömjént és mirhát hoztak a mágusok, amiből aztán maga Origenész is azt a követekeztetést vonta le, hogy minden bizonnyal három látogatóról van szó. Valamivel később pedig az ószövetségi 72. zsoltárt "Boruljon le előtte minden király! " sorát próféciaként értelmezték és a napkeleti látogatókat értették alatta. (még egy ilyen igehely: Ézsaiás 60, 3-6. olvasható: " Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez… Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik. "
A Biblia legismertebb jelenete, amikor a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatja a jászolban Máriát és az újszülött Jézust – ha máshonnan nem, hát a karácsonykor szokásos betlehemekről, versekből és gyerekdalokból tudjuk ezt. Ezzel csak az a probléma, hogy a Biblia valójában nem említi, hogy Gáspárék királyok lettek volna, hogy hárman lettek volna, a neveiket meg végképp nem, sőt valójában azt sem, hogy a jászolnál találkoztak volna a kis Jézussal. Ezeket a részleteket mind-mind úgy adta hozzá a néphagyomány a történethez a következő századokban. A Jézus születése utáni történésekről Máté evangéliuma ír, ő nem királyokat, hanem napkeletről érkezett bölcseket említ, a számuk pontosítása nélkül. Az eredeti szövegben a "magoi " kifejezés áll, amit mágusnak, bölcsnek, vagy tanult embernek lehet fordítani, de így nevezték a csillagászokat, asztrológusokat is – a királyokat azonban semmiképpen. Az, hogy hárman lettek volna, valószínűleg csak abból kiinduló következtetés, hogy háromféle ajándékot hoztak – de a görögkeleti egyház verziójában például 12 napkeleti bölcsről van szó.
Elmélkedés "Velünk az Isten. " (Mt 1, 23) Karácsony vigíliáján a másik angyali üdvözletről hallunk, amikor az angyal nem Szűz Máriát, hanem Szent Józsefet látogatja meg. Elmondja neki, hogy fia születik, és nevet is ad a gyermeknek. Ha figyelmesen hallgatjuk a szöveget, akkor látjuk, hogy kettőt is ad. Az egyik a Jézus név, a másik az Emmanuel név. Az angyal mind a két név jelentését meg is magyarázza. A Jézus név Szabadítót jelent. Ő az, aki megszabadítja a népet a bűn rabságából. A másik név, az Emmanuel, azt jelenti, hogy "Velünk az Isten". Karácsony éjszakáján erről a két névről elmélkedjünk. Mi volt az üzenet akkor és mi az üzenet ma? Mit jelent az, hogy Jézus megszabadít minket a bűntől? Ennek a megszabadításnak a kegyelemtani oldaláról gyakran beszélünk. Jézus megváltott minket a bűntől. Ha hiszünk benne, megvalljuk és megbánjuk bűneinket, akkor Isten megbocsátja azokat. De lehet ennek egy másik, lelki értelmezése is, amit a hétköznapi életünkben is megtapasztalhatunk. Ha elfogadjuk Tőle a kegyelmet, és szeretettel fordulunk az emberek felé, akkor a szeretetben gazdagodni fogunk, lelkileg is tisztábbá válunk.