Életének 81. évében szerdán meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának. Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegséget követően, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti Honvédkórházban) hunyt el szerdán. A kormány megrendüléssel értesült Horn Gyula haláláról - közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán. Közleményük szerint a kormány részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának. Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. A politikus 2007. szeptember 16-án került a Honvédkórházba súlyos betegséggel. Korábbi közlések szerint a kórházban VIP-teremben feküdt, állapotáról pedig teljes hírzárlatot rendeltek el a család kérésére.
Horn Gyula 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. 1994 és 1998 között volt kormányfő. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban betegsége miatt nem vett részt a parlament munkájában. Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994 és 1998 közötti miniszterelnöke 1932. július 5-én született Budapesten. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet. 1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban.
1993-ban az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé választották, az Országgyűlésnek hivatalosan 2010-ig volt a tagja. Az 1994-ben tartott országgyűlési választásokon ő vezette az MSZP országos és budapesti területi listáját, ahol a képviselői helyek 54%-át szerezte meg a párt. Pártja rendkívüli kongresszusán, június 4-én miniszterelnöknek jelölték, húsz nappal később aláírta a koalíciós szerződést az SZDSZ-szel, mellyel a koalíció kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Azonban önkorlátozásként a négyötödös szabályt alkalmazták, így a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel egyetértésben szavazhatták meg. Miniszterelnökségéhez köthető a sokat vitatott Bokros-csomag is, melynek következtében az infláció 30% fölé ugrott, főként a vámpótlék és a forint egyszeri leértékelése miatt. Miniszterelnökként már ekkor sürgette az ország uniós csatlakozását, csakúgy, mint a szociális piacgazdaság kiépítését. Azonban a személye körüli ellentmondások, illetve megkérdőjelezhető politikai szerepvállalásai az 1998-ban tartott választásokon a párt és Horn Gyula súlyos vereségéhez vezettek.
A november 4-i szovjet megszállás után - a fennmaradt dokumentumok szerint már november közepén, saját könyve alapján decemberben - belépett a Kádár-rendszer megszilárdítására hivatott Magyar Forradalmi Karhatalom kötelékébe. Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottság külügyi osztályának vezetőjeként Helmut Schmidtet, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnökét fogadja a Ferihegyi repülőtéren. Kattintson a képre, és nézze meg a galériánkat! Forrás: MTI/Manek Attila Horn pályafutásának ez a legvitatottabb szakasza. Ő maga többször is személyes okokkal (bátyja halála, a lánya születése) magyarázta szerepvállalását a kommunista karhatalomban. 2006-ban a Die Weltnek adott interjújában azt mondta, a pufajkások közt ő "a törvényes rendet védte". Ezzel a kijelentésével kivívta mindazok haragját, akik a forradalom oldalán álltak, hiszen a szovjet fegyverekkel megtámogatott Kádár-kormányt legitimnek, míg a forradalmárokat köztörvényes bűnözőnek minősítette. Horn később sem adta jelét annak, hogy megváltozott volna a véleménye 1956-ról és a Kádár-rendszerről.
Még azt is megengedhette magának, hogy az MSZP kongresszusán leszólja Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, aki azt mondta, választani kell Nagy Imre és Kádár közt. Horn Gyula a 75. születésnapján 2007-ben. A képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Pál - Origo Az MSZP kétszer is felterjesztette a legmagasabb állami kitüntetésre, de a kísérlet 2002-ben Mádl Ferenc, 2007-ben pedig Sólyom László köztársasági elnök ellenállásán bukott el. Mindkét alkalommal az volt az államfő kifogása, hogy Horn nem számolt el '56-os múltjával. Horn Gyula utoljára 2007-ben, a 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen szerepelt a nyilvánosság előtt. Az eseményen részt vett Mihail Gorbacsov is. A köszöntésről készült felvételek alapján Horn mosolygós volt, és amikor szóba került a kitüntetés, amit nem kapott meg Sólyom Lászlótól, szarkasztikusan megjegyezte: "higgyétek el, volt olyan éjszaka, amikor róla álmodtam". Már nem volt igazán jó állapotban, felszólalása is az előzetes tervek ellenére történt, Horn szót kért.
A szocialista politikus 1994 és 1998 között volt kormányfő. A kormány megrendüléssel értesült arról, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke - közölte a Kormányzati Információs Központ. A kormány részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának. Horn Gyula, a harmadik Magyar Köztársaság 1994 és 1998 közötti miniszterelnöke 1932. július 5-én született Budapesten. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát, 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet. 1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként. 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban. A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2010. dec 8. 19:30 Orbán közbenjárására maradhatott Horn Gyula Az szerint Orbán Viktor kormányfő közbenjárására maradhatott az Állami Egészségügyi Központban (ÁEK) Horn Gyula korábbi miniszterelnök. Horn Gyula Az információi szerint a volt miniszterelnök betegsége olyan jellegű, hogy indokolt lehetne otthoni ápolása is. Értesülésük szerint a Honvédelmi Minisztérium vezetésében fontolgatták, hogy Horn Gyulát hazaengedjék a minisztérium kötelékébe tartozó Állami Egészségügyi Központból, ám Orbán Viktor miniszterelnök közbenjárására végül mégis az intézményben maradásról döntöttek. Az az olvasható, hogy értesüléseiket sem a Honvédelmi Minisztériumban, sem a Miniszterelnökségen nem erősítették meg, ugyanakkor nem is cáfolták.