– "Szent Mihály lova" – Házsongárd, Kolozsvár (fotó: Török Máté) (részlet) Mindenszentek, a göcsejiek ajkán mincién napja. Katolikus tanítás a szentek egyessége. Eszerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállanak. A küzdő egyház (Ecclesia militans) a földön élő, a szenvedő egyház (Ecclesia patiens) a már meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő, a diadalmas egyház (Ecclesia triumphans) pedig a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, névszerint nem emlékezik meg. A Mindenszentek - kép (német Allerheiligenbild) legkorábbi példája egy X. századi német misekönyvből való. A miniatúra a Bárányt imádó szentek és angyalok sorait ábrázolja. A XIV. századtól kezdve a Bárányt fokozatosan a Szentháromság képmása helyettesíti, vagy az Atyaistené, akit rendszerint pápai díszben jelenítenek meg, amivel szintén a Szentháromságra, illetve a római egyház egyetemességére (kizárólagosságára) kívánnak utalni.
Rólunk Templomunk védangyala – Szent Mihály Bár Szent Mihály nevével csupán háromszor találkozhatunk a Bibliában (Dániel próféta könyvében, Szent Júdás levelében és a Jelenések könyvében), a Sátán legyőzőjeként mégis a Római Katolikus Egyház egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő személye. Szent Mihály a mennyei seregek fejedelme, az Egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. A Mihály (Michael) név azt jelenti: Kicsoda olyan, mint Isten? A keresztény Magyarországon is a legtöbb egyházközség Szent Mihályt választotta temploma névadójának. Neve már legelső szövegemlékünkben, a Halotti Beszéd és Könyörgésben is előfordul, az író ugyanis az elhunyt lelkét boldog Mihály arkangyal oltalmába ajánlja. A veszprémi, a váci, az egri egyházmegyének is patrónusa, zománcképe megtalálható a Szent Koronán. Szent Mihály napja hazánkban egészen a XVIII. század közepéig parancsolt ünnep volt. Őrangyala a királyoknak.
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő napokra gondolva, búcsúzván a két jeles dátum közötti mezítlábas nyáridőtől. Ilyenkor kezdődött a szüret, kezdték a kukoricát törni, s országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, de a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin-napig tartott, s ekkor vette kezdetét a lakodalmak őszi időszaka. A legény Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor ugyanis még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabad ég alatt felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Szent Mihály arkangyal alakja a magyar folklórban (mese, legenda) is felbukkan. Ortutay Gyula gyűjtéséből származik az a többféle változatban is előforduló legendaszerű mese, amelyben az Úr elküldi Szent Mihályt egy haldokló asszony lelkéért.
Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolta be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt. Mások is alátámasztották – mint például Rufinus bizánci miniszter, Nólai Szent Paulinus, Szózomenosz Szalamónész (Salminius Hermias Sozomenus) és Theodoretos egyházi írók –, hogy Szent Ilona találta meg a szent keresztet. Ezek alapján I. Justinianus bizánci császár a Justinianus kódexben törvénybe foglalta, "Szent Ilona megtalálta a keresztények szent fáját". Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex [7] is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, szent vagy igaz keresztnek neveznek. Krisztus keresztje [ szerkesztés] Krisztus egy bizonyos kereszten halt meg, de sokan felvetik a kérdést, milyen formájú is volt a kereszt?