A vagyon értékőrzéséért azonban ennél jelentősen magasabb hozamra lenne szükségű. Tavaly a KSH adatai szerint az éves infláció 5, 1 százalékot tett ki. A 2020. decemberi 8448 milliárd forintos összeg így reálértékben 422 milliárd forinttal kevesebbet ért tavaly év végére. Bár a bankszámlán elhelyezett összeg növekedése ezt jelentősen meghaladta, a régebbi megtakarítások reálértéke így is jelentősen apadt. Januárban már 7, 9 százalék volt az infláció, így hiába emelkedtek a lekötött betétek átlagkamatai, ezek fényévnyire vannak a pénzromlás mértékétől – hívta fel a figyelmet a Amíg a betéti kamatok nem növekednek jelentősebb mértékben, addig a vagyon értékcsökkentésének ellenszere egy magasabb hozamú megtakarítás lehet. Ezek közül pedig az állampapírok számítanak a legkevésbé kockázatos befektetésnek. Éves infláció 2010 c'est par içi. A Prémium vagy inflációkövető állampapírok már a tavalyi 5, 1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5, 85 százalékos, az 5 éves 6, 6 százalékos éves hozamot kínál.
A lakosság tizede továbbra is úszik az adósságban A felmérésből kiderül az is, hogy a legalsó, legkisebb nettó vagyonú háztartási decilis nettó vagyona negatív, vagyis a legszegényebb tíz százaléknál a tartozások összességében meghaladják az eszközök értékét. A háztartási szektor teljes nettó vagyonának körülbelül ötven százaléka pedig a leggazdagabb tíz százaléknál koncentrálódik. Az is érdekes, hogy a felső tíz százaléknak kétszer akkora a vagyona, mint az eggyel alatta lévő tizednek, vagyis a tizedik és a kilencedik decilis közötti vagyoni különbség lényegesen nagyobb, mint a 9. és az 1. tized közötti. Kép: MNB A legvagyonosabb tíz százaléknak van csak számottevő pénzügyi vagyona, az annál lentebbi szegmensekben a nettó vagyon értékét alapvetően a nem pénzügyi eszközök értéke határozza meg, hanem a lakóingatlan értéke a számottevő. Azok a háztartások, amelyek nem rendelkeznek ingatlannal, döntő részben az 1. vagy a 2. decilisbe, a legszegényebb 20 százalékba kerültek. Éves infláció 2010 edition. A pénzügyi eszközök értékének körülbelül 60 százaléka a legfelső háztartási decilis tulajdonában van.
Így a meredek emelkedés várhatóan folytatódik idén is. A Magyar Nemzeti Bank vezetésének legutóbbi nyilatkozata szerint a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél, és ez megengedhetetlen folyamat. A megnézte, mennyi is most a kamat a lakossági betétekre. Továbbra sem kötik le a magyarok a pénzt Abban a lakossági betéteknél a december sem hozott változást, hogy a pénz döntő része folyószámlán, és nem lekötött betétben van. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, és mindössze 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Az eurós betétek esetén ennél is kevesebben kötötték le a pénzt, a 1245 milliárd forintos összegből alig 13 milliárd forintot. 2020 éves infláció. A lekötött forintbetétek ezzel szemben a teljes bankban tartott forintösszeg 4, 5 százalékát tették ki. Ez valamekkora növekedést jelent az előző havi 4 százalékos arányt követően, de így sem mondható magasnak. Az enyhe emelkedés oka a kamatemeléssel összhangban meginduló betéti kamatok lehettek.
A legfelső decilis részaránya a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékében meghaladja a 70, a részvények, részesedések esetében a 80 százalékot. A kötelezettségek, adósságok terén viszont a legalsó decilis részaránya a legnagyobb, ide kerültek azok a háztartások, amelyeknek a tartozásai meghaladják az eszközeik értékét. A leggazdagabb tizeden belül vannak a legnagyobb vagyoni eltérések a felmérés szerint. KSH: 3,9 százalék volt az infláció - Infostart.hu. Az MNB kiszámolta az egy háztartásra jutó átlagos és medián vagyont is, az átlagos érték 39 millió forint volt, míg a medián - vagyis a legjellemzőbb - érték csupán 20 millió. Az átlag és a medián vagyon közötti különbség a 10. decilisben lett a legnagyobb, mivel itt volt a legnagyobb különbség a háztartások között a nettó vagyon nagysága alapján.
2020 egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3, 3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7, 2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6, 9, a szolgáltatásoké 2, 9, a tartós fogyasztási cikkeké 1, 4, a háztartási energiáé 0, 3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0, 9 százalékkal mérséklődött. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3, 8 százalékkal emelkedtek. A maginfláció 4, 1 százalék, a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3, 7 százalék volt a 2020-ban. Koronavírus hatás Az MNB rámutatott, hogy az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. Euró övezet - Inflációs ütem | 1991-2022 Adat | 2023-2024 Előrejelzés. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől az inflációt csökkentő hatások erősödését figyelhettük meg. Inflációs várakozások A lakossági inflációs várakozások stabilan 3 százalék környezetében alakulnak.
Amíg a hitelek kamatai folyamatosan követik a jegybanki emeléseket, a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás. Így aztán hiába tart egyre több pénzt bankban a lakosság, a hatalmas vagyon csak veszít a reálértékéből. A nem túl népszerű lekötött bankbetéteknél már megindult ugyan a kamatok emelkedése, de ezek még mindig fényévnyire vannak az inflációtól, nem tudnak versenyezni az állampapírok hozamával – derül ki a összeállításából. Az élelmiszer és a dohány drágult leginkább tavaly, az éves infláció 3,3 százalék volt. A lakosság bankban elhelyezett pénze decemberben már 10 279 milliárd forintos összeget tett ki, ami az MNB statisztikája alapján 16 százalékos növekedést jelentett a 2021. decemberi 8448 milliárd forinthoz képest. Ahogy két éve, úgy tavaly decemberben is kiemelkedő mértékben emelkedett a bankban tartott pénz, ez 474 milliárd forinttal növelte meg a novemberihez képest az összeget. Az év végi bónuszok és extra jövedelmek megtették hatásukat, ráadásul az szja-visszatérítések miatt összesen több száz milliárd forintot kaphatnak vissza a gyerekes szülők most februárban, aminek jelentős része valószínűleg szintén a bankszámlákon marad.
Forrás: MNB, Európai Bizottság, KSH A Magyar Nemzeti Bank aktuális előrejelzései szerint idén, jövőre és 2023-ban is 3 százalék közelében alakulnak az inflációs mutatók. A jegybank gyakorlatilag elérte az inflációs célját. Monetáris politikai vonatkozások Az MNB kihangsúlyozta, hogy óvatos pénzpolitikát folytat az elkövetkezendő időszakban, azaz biztonságos távolságban tartja a kamatlábakat a nulla százalékos szinttől. Ugyan a 3 százalék alatti infláció lehetővé tenné, mégsem csökkent várhatóan kamatot a jegybank. A tavaszi hónapokban ugyanis az olajárakhoz köthető bázishatások miatt átmenetileg magasabban alakulhat az infláció. A Monetáris Tanács másfelől megvárhatja, hogy a maginfláció is süllyedni kezdjen a jelenlegi 4 százalékos szintjéről. Ezt a mérsékeltebb belső kereslet és az alacsony külső árdinamika egyaránt elősegíti. MNB monetáris politika, Fed, EKB, infláció, MNB infláció koronavírus infláció 2020