A felhasználót azután egy linkkel átcsalják egy hamis web oldalra, amely egyébként a megtévesztésig hasonlít az eredetihez, így csak ritkán kelt gyanút. Az e-mail hitelesnek tűnik az eredeti logók vagy a cég szokásos betűtípusának használata miatt, így a felhasználók meglehetősen könnyen félrevezethetők. Ám a hamis web oldalon rendszerint bankkártyaszámot, jelszót, PIN-kódot kérnek: itt bukik meg a dolog, ugyanis a valóságban a bank sosem kér ilyet mailben.
Tudtad? Hazánkban néhány éve egy bűnszövetkezet angol nyelvű e-mailben, ellenőrzésre hivatkozva igyekezett a Raiffeisen Bank számlatulajdonosait egy, a pénzintézet honlapjával látszólag megegyező oldalra irányítani, ahol internetbanki azonosítójuk és jelszavuk megadására kérték őket. A közelmúltban egy másik bűnözői csoport a Magyar Kereskedelmi Bank nevével próbált a fenti forgatókönyv szerint visszaélni. Nem létező nyeremények, megcsapolt bankszámlák Más csalók ennél egyszerűbb, ám ugyancsak hatékony módon igyekeznek kihúzni a pénzt a zsebekből. A potenciális áldozatokat e-mailben értesítik arról, hogy jelentős összeget nyertek valamilyen szerencsejátékban - amelyben mellesleg nem is vettek részt. Az e-mail szerint nyereményüket minden további nélkül megkaphatják, ha átutalnak egy lényegesen kisebb összeget a tranzakció költségeinek fedezeteként. A felhasználó fizet - és előbb-utóbb azzal kell szembesülnie, hogy bottal ütheti a nyomát pénzének. Megesik, hogy a bűnözők az illető banki adatait is elkérik, mondván, hogy csak ezek birtokában tudnak fizetni, majd megcsapolják a számláját.
A bankokat sem érdemes kihagyni ebből a folyamatból, amennyiben banki tranzakció történt. Egyrészt az intézetek is figyelik a furcsa pénzmozgásokat. Másrészt mi is jelezhetjük, hogy olyan tranzakció történt, amihez nem járultunk hozzá, vagy ha mégis a hozzájárulásunkkal történt, de eltérő összegben. Ilyenkor jelentsük, hogy más feltételekkel történt a levonás, és nem jutottunk hozzá az igényelt szolgáltatáshoz sem. Ilyenkor a bank biztonsága is elkezdi felgöngyölíteni a szálakat, és van esély arra, hogy az eltűnt összeg visszakerüljön, szóval érdemes minden szereplőt bevonni a történetbe" – ajánlja Dr. Baracsi. Óvatosan a maszkokkal is! Április elején lépés történt azon ügyben is, amikor csalók az interneten kínálták a védőeszközöket, maszkokat. A megalapozott gyanú szerint jogosulatlanul beléptek egy idegen személy e-mail fiókjába, majd megváltoztatták a jelszót, és így követték el a bűncselekményeket. Az egyik internetes portálon regisztráltak a fiókkal, és nemlétező légzésvédő maszkokat hirdettek, hogy pénzt csaljanak ki emberektől.