Mivel foglalkozik a szerves kémia? 7 2. Milyenek atomokból épülnek fel a szerves anyagok, és azok hogyan kapcsolódnak? 11 3. Milyenek a szerves anyagok molekulái? 17 4. Milyenek a szerves anyagok halmazai? 27 5. Milyen reakciók jellemzők a szerves anyagokra? 34 6. Első ismétlés, összefoglalás 40 SZÉNHIDROGÉNEK 7. Metán 42 8. Telített szénhidrogének 46 9. Földgáz és kőolaj 51 10. Telítetlen szénhidrogének 57 11. Konjugált kettős kötésű szénhidrogének 64 12. Aromás szénhidrogének 69 13- Második ismétlés, összefoglalás 75 HETEROATOMOS SZERVES VEGYÜLETEK 14. Halogéntartalmú szerves vegyületek 77 15. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 83 16. Alkoholok és éterek 92 17. Aldehidek és ketonok 100 18. Karbonsavak 106 19. Észterek és amidok 112 20. Harmadik ismétlés, összefoglalás 118 BIOLÓGIAILAG FONTOS SZERVES VEGYÜLETEK 21. Lipidek 120 22. Szénhidrátok 126 23. Fehérjék 134 24. Nukleinsavak 142 25. Negyedik ismétlés, összefoglalás 147 Tárgymutató 149 Periódusos rendszer 152 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
A keresés eredménye Mivel foglalkozik a kémia kulcsra További szűrők Sajnáljuk! Nincsen más szűrési lehetőség beállítva. Oldalunkon sütiket használunk. Az "ELFOGADOM" gombra kattintva ezeket mind elfogadhatja.
Mi az, hogy formális?! A hetvenes évek eleje óta, leginkább alapos matematikai tudással rendelkező vegyészmérnökök kezdeményezésére elsősorban az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban megindult a reakciókinetika matematikai modelljeinek (nemcsak a vázlatosan leírt determinisztikusnak, hanem a sztochasztikusnak is) a rendszeres vizsgálata. Mára már világszerte (Európát is beleértve J) több százra tehető azoknak a száma, akik ezen a területen dolgoznak. A mi kis konferenciánkon 10 előadás hangzott el, ezek fele szűken a formális reakciókinetikához sorolható, a többiek pedig vagy a kémiai (biológiai) folyamatok részleteiről szóltak, vagy a differenciálegyenletek (amint talán a fentiekből kiderült: itt különösen fontos) kvalitatív elméletéből mutattak be részleteket. Az előadások szünetében pedig kritikai megjegyzéseket és ötleteket osztottak meg egymással a résztvevők. Az összejövetel alkalmat adott arra is, hogy a különböző közös pályázatokban résztvevő, folyamatosan együttműködő kollégák személyesen is találkozzanak.
Leggyakrabban mint oldószert, de terjed a felhasználása, mint üzemanyag is. Az orvoslásban általános fertőtlenítőként szolgál, de más szerves vegyületek előállításához is felhasználják. Mérgező vegyület; károsan hat a májra, a vesére és az idegrendszerre. Mértéktelen fogyasztása alkoholmérgezést okozhat.
A tudományágnak több szakiránya is létezik: létezik gyógyszerkutató, környezetkémiai és analitikus és vegyészet. A vegyészmérnököknek általában az anyagkutató és szerkezetkutató vegyészeket hívjuk, de ide tartozik az informatikai és szintetikuskémiai vegyész is. A vegyész és a vegyészmérnök között abban rejlik a különbség, hogy míg a vegyész a kutatási területre koncentrál, addig a vegyészmérnök valamilyen ipari területen felhasználja a kutatási eredményeket. A vegyészmérnök elhelyezkedési területei a különféle vegyiparokra, például gyógyszeriparra, műanyagiparra, szénhidrogéniparra azaz a bányaiparra és olajiparra fókuszálódnak, de a vegyészmérnök a rokon ipari technológiák alkalmazására is képes, például az új vegyületek előállításakor más ipari technológiákból is meríthet. Vegyészmérnöki képzést Magyarországon több városban is indítanak és országszerte el lehet helyezkedni ezzel a diplomával. Vegyészmérnöki képzést indítottak az utóbbi években a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán és a Pannon Egyetem Mérnöki Karán.
1: Az első kémikus, az anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően az ókorban tapasztalatgyűjtés következett 2: alkímia a középkorban 3: jatrokémia a 18. században 4: a 20. század kémiája 5 Az ókori kémia 6 Mezopotámoia, egyiptom i. e Mezopotámia: illatszerkészítő edények I. e Mezopotámia: szemfesték I. e Egyiptom: zöld szemfesték 7 Mosás i. e. 2500 Egyiptom: szódás sulykolás a zsír eltávolítására Hamuzsír (főként kálium-karbonát, ill. kálium-hidrogén-karbonát) 8 Üveggyártás, zománcfestés Első átlátszó üveg: Tutanhamon fáraó piramisából (i. 1340) Színes üvegek (kék): egyiptomi kékzománc 9 Fermentáció Sörgyártás: i.. 4000: a legrégebbi feljegyzések a sörről (Mezopotámia) Ecetgyártás: Tejsavas erjedés: i. e ból részletes leírás! I. 1500: tiszta élesztő 10 Textilfestés – színezékek I. 3000: India Alizarinnal pácfestés, vörös színű festék Indigóval csávafestés (színtelen leuko-indigó a levegőn szép kék színűre változik) Bíbor (antikbíbor) drága, bíborcsigából nyerik Bíborcsigát összezúzták 1%-os sóoldatban napokig főzés I.