Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretén belül lezárult, az Európai Unió támogatásával megvalósult projekttel együtt összesen 297, 6 millió forintból bővült a központ hardver és szoftver-ellátottsága egyaránt. Cserélték az öt évnél idősebb gépeket, és oktatták a rendszer használatára a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveknél dolgozó munkatársakat. Az OSZIR rendszerbe mára már a többi régió adatai is beépültek, valamint az egészségügyi szolgáltatói- és laborrendszerek is illesztésre kerültek hozzá. Az OSZIR támogatja a többek között a sürgősségi ellátást, a katasztrófavédelmet, növeli a járványügyi-, a kémiai- és a sugárbiztonságot. Index - Tudomány - Az ÁNTSZ megküzd az oltástagadókkal. A rendszer továbbfejlesztésével jelentős adatvagyon alakult ki az ÁNTSZ-nél, melynek elemei visszakereshetők, összevethetők, csökkentve a munkatársak adminisztrációs terheit. A fejlesztés egyben alkalmas volt arra is, hogy lekövessék a közigazgatásban bekövetkezett változásokat, így például igazodnak a járási rendszerhez is. Egy másik, ugyancsak uniós projekt célja – melynek megvalósítására az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében 103 millió forintot használtak fel – az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartásainak pontosabbá, naprakésszé és egyszerűbben kezelhetővé tétele volt.
Bővebben A kanyaró tünetei és lehetséges szövődményei A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteg halt meg. Az oltások fontosságára figyelmeztetett az ÁNTSZ | Családinet.hu. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1-4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek - morbilli- mumpsz - rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.
Az egyik vezetői női halálok, a méhnyakrák ellen 70-80 százalékos védettséget nyújtó HPV oltást Magyarországon tavaly ősszel vezették be térítésmentesen a 12 évet betöltött, hetedikes lányok körében. Az első kampányoltás során 35 ezer lányt oltottak be, s mindössze 13 bejelentés érkezett nem kívánatos eseményekről, ebből 11 pánikreakció volt, két esetben erős helyi fájdalomról panaszkodtak - mondta Melles Márta. Tavasszal a második körben négy olyan bejelentést kaptak enyhe reakcióról, amelyek összefüggésben lehettek az oltással. Ántsz fertoző betegségek bejelentése . A HPV oltás amúgy már 2007-óta forgalomban van, 2007-2014 között mintegy 245 ezer esetben adták be, nem kívánatos eseményről összesen 10 bejelentés érkezett. Az oltásellenes mozgalmakról a szakértők úgy vélték, nagyon sok kárt okoznak, de bár úgy tűnik sokan vannak hirdetői és nagyon hangosak, társadalmi támogatottságuk valójában nem jelentős, amit az is bizonyít, hogy a nem kötelező oltásoknál, mint például a HPV, mért 80 százalék fölötti az átoltottság.
Magyarországon utoljára 1990-ben fordult elő diftéria (torokgyík), haláleset pedig legutóbb a hetvenes években volt. A kórokozó és a betegség ugyanakkor jelen van a világban, ott ahol nincs védőoltás, vagy az átoltottság alacsony szintű, még mindig tömegesen fordulhat elő a kór. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság, az ország akkor is mentes maradt a fertőzöttségtől, amikor 1990-1996 között a volt Szovjetunió utódállamaiban ötezer halálos áldozatot követelt a diftéria, s a betegséget 14 európai országba behurcolták - hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oltások és mellékhatások témakörben szervezett. Miközben az oltásellenes mozgalmak a védőoltások veszélyes, akár halálos mellékhatásaival riogatnak, a Magyarországon tavaly beadott 2, 5 millió oltás után 174 nem kívánatos eseményt jelentettek összesen. Ezek közül a legtöbb az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás (46), és Di-Per-Te, Polio, HIB (diftéria, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, hib) oltás (49) kapcsán érkezett.