2022 Szőlő metszése ősszel kezdőknek képekben - Házimunka Tartalom Mire való a szőlőmetszés? Mikor kell metszeni a szőlőt Hogyan kell metszeni a szőlőt ősszel Alapvető szőlőmetszési rendszerek következtetések A kezdő termelők gyakran nem tudják, hogyan kell helyesen metszeni a szőlőt, az év melyik szakaszában a legjobb csinálni. A kezdők számára a túl óvatos metszést tartják a leggyakoribb hibának, és egy kezdő kertész számára is nehéz meghatározni az oltások helyes időpontját. A szőlő viszont déli növény, a középső zóna éghajlata szokatlan és túl zord ahhoz, ezért sok múlik a bokrok metszésén: a növény hogyan éli túl a telet, mennyire lesz eredményes a következő évszak, hogy a bogyók ízletesek és nagyok-e. Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?. Ez a cikk a szőlő őszi metszéséről szól a kezdők számára, képeken és ábrákon a kezdők láthatják, hogyan kell megfelelően oltani a különböző korú szőlőket. Mire való a szőlőmetszés? A szőlő oltása vagy - ahogyan ezt általánosabban nevezik - metszés, valóban szükséges. Sok termelő hatalmas hibát követ el, figyelmen kívül hagyva a növények gondozásának ezt a szakaszát, ennek következtében a bokrok hozama szenved, a szőlő megbetegedik és megfagy, és maguk a bogyók is íztelenek és kicsik.
Több időpontban alkalmazhatók. - Először ősszel lombhullás végén (ágbetegségek ellen és lombfertőtlenítésre). - Majd a metszés utáni apró sebeket elfedi a rügypattanás előtti kezelés. De rügypattanás után már csak a növény rézérzékenységének figyelembe vételével, kisebb dózissal – az őszibarackot, kajszit és almát piros bimbós állapotáig, a meggyet, körtét fehér bimbós állapotáig – kezelhetjük. - Későbbi időpontban a rezes készítmények perzselést okozhatnak. A széles szerválaszték közül mindenki szabadon választhat a helyi adottságoknak megfelelően. Célszerű a környezetet kímélő szereket előnyben részesíteni, pl. Fák metszése ősszel - Kertészeti áruház blog. a vazelinolaj, orsóolaj, réz és kén tartalmú szereket. Az idejében és szakszerűen elvégzett lemosó permetezés alapja annak, hogy az ültetvényt egész évben sikeresen megvédhessük a károsítók ellen.
A negyedik év őszén le kell vágnia az ujjak hajtásait. A felső gyümölcsszőlőt 7-8 rügy körül szorítják, az alsó részen csak 2-3 rügy maradt - ezek csomók. Kapnia kell egy ventilátort, amely négy karból és négy gyümölcsszőlőből áll. Minden következő ősszel meg kell metszeni azokat a szőlőket, amelyek az adott szezonban gyümölcsöt teremtek. A következő évben helyettesítő csomókból növekvő új hajtások váltják fel őket. A régi hüvelyeket két vagy három bimbóval le kell vágni az aljról, hogy elősegítsék a szőlő megújulását. Az ilyen csomókat úgy hívják - kender helyreállítása. Tanács! Javasoljuk, hogy a szőlőt a melegítéshez azonnal a szőlő őszi metszése után fektesse a ventilátorokat a földhöz kötik és hajlítják, vagy beletemetik, majd fenyőágakkal, műanyag burkolattal vagy más anyagokkal borítják. A szőlőültetvények őszi metszését a szokásos módszerrel azoknál a fajtáknál alkalmazzák, amelyeknek télre nincs szükségük menedékre, ezért a déli régiók bortermelői leggyakrabban ehhez a módszerhez folyamodnak.
Kategória: Növénytermesztés | 2022/01/28 A szőlőtőke metszésén, az egyéves vesszők évenkénti visszavágását, illetve a kétéves cser és az idősebb fás részek ifjítását értjük. A kialakított tőkéken a metszéssel szabályozzuk a termés mennyiségét, minőségét és tartjuk fenn termőegyensúlyát. A tőkén metszéskor meghagyott világos rügyek száma adja a rügyterhelést, a kifakadt rügyek hajtásain képződő fürtök pedig a fürtterhelést. A rügyterhelés általánosan használatos mutató, amelyet a területegységre vagy tőkére vonatkoztatnak. Leggyakrabban az ültetvény 1 m²-ére eső rügyszámban fejezik ki. Hazai viszonyaink között és az itt termesztett fajták esetében a kívánatos rügyterhelés 6–14 rügy/m², kivételes esetben 16–18 rügy/m². Általános metszéstervezési szabály: "az egy rügy – egy fürt" terméskalkuláció… A metszés célja összefoglalóan a következő: • meghatározott tőkeforma kialakítása és fenntartása; • a szőlőművelés kezelhetőségének a biztosítása; • a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megkönnyítése; • a tőke termőegyensúlyának kialakítása és fenntartása, a termés- és vesszőhozam egyensúlyának, a valamint a termés minőségének a szabályozása.