Kiss Bálint Református Általános Iskola - Szentes Az ősi iskola körülbelül a mai járásbiróság helyén állt, ahol már 1700-ban volt tanítás. Az iskolát a református egyház tartotta fenn. 1748-ban az akkori protestánsokat sújtó rendeletek miatt az iskola épületét átadják a katolikusoknak, és ideiglenesen a mai iskola helyén levő városháza épületébe költöznek. 1803-ban új iskola építését kezdik meg, amelynek épülete 125 évig áll. Az iskola épülete a következő század elejére már szükösnek bizonyul. A fejlődő városban az elavult iskola újjáépítése fontos feladattá vált. Az egyház vezetőinek egy csoportja a régi épület kibővítését javasolja. Az egyház azonban államsegélyt csak új épület felépítése esetén kap. A formájára nézve ékes, a bennlakókra nézve egészséges" iskola alapkövét 1928. október 31-én, a reformáció napján helyezték el. A kész épületet 1929. október 31-én adják át. A II. világháború alatt a tanítás színvonala állandóan csökken. 1948. június 16-án az országgyülés elfogadta az államosításról szóló törvényt.
Kiss Bálint Zoó János festménye (1881) Született 1772. december 9. Vésztő Elhunyt 1853. március 25. (80 évesen) Szentes Állampolgársága magyar Gyermekei Kiss Bálint Foglalkozása lelkész, történész, pedagógus A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Bálint témájú médiaállományokat. Kiss Bálint vagy Kis Bálint ( Vésztő, 1772. – Szentes, 1853. ) református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Sokoldalú szakírói munkásságából különösen a magyar őstörténetre vonatkozó kutatásai és néprajzi jelentőségű feljegyzései emelkednek ki. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész apja. Életútja [ szerkesztés] A debreceni református kollégiumban folytatott teológiai tanulmányokat. 1795-től 1798-ig a vésztői népiskola rektora volt, majd 1798–1799-ben a jenai egyetem előadásait hallgatta. Útban hazafelé rövidebb tanulmányutat tett a Német-római Birodalomban, főként annak csehországi és ausztriai részében. Ezt követően több mint ötven esztendőn át, 1799-től haláláig a szentesi református eklézsia lelkésze volt.
"Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál. " (Róm 8, 28) Megjelent: 2021. december 02. December 5. vasárnap 17. 00 Városi adventi gyertyagyújtás a Kossuth téren A Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség alkalmának közreműködői: az iskola Tanári kórusa, az Idősek Otthona munkatársai és a gyülekezet tagjai. Mindenkit szeretettel várunk! Megjelent: 2021. december 01. Október 8. -án rendezték meg Abonyban a diák II-es (2010-2011) korosztály Diákolimpiai döntőjét. Egyesületünk hat résztvevővel indult és a várt eredményeket felülmúlva, értékes érméket és helyezéseket nyertek. Nagy Dávid Kiss Bálintos tanuló (5. b) egészen a döntőig menetelt, de ott a nagy riválisával szemben sajnos vereséget szenvedett. Dávid megérdemelten lett ezüst érmes. Fotó és szöveg:Mazula Erik (edző) Megjelent: 2021. november 29. Megjelent: 2021. november 28. Megjelent: 2021. november 22. A járványügyi helyzet folyamatos romlása miatt a nagyobb létszámú iskolai események leállításra kerülnek a téli szünet végéig.
Divatlapok mûmellékleteihez készített litográfiákat, kõrajzokat. Ez idõ tájt festett képein az alföldi tájat, népéletet idézte fel. Festõiskolát nyitott, alapító tagja volt a Pesti Mûegyletnek. 1842-tõl rendszeresen részt vett alkotásaival különbözõ tárlatokon. A szigorú kritikák nem szegték kedvét, tudatos témaválasztással és alkalmi megrendelésekkel egyaránt foglalkozott. 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának õre lett, de a szabadságharcban való részvétele miatt elvesztette állását. Történelmi és hazafias érzelmû témák is foglalkoztatták. A nemzeti öntudatra ébredõ ország elnyomás elleni tiltakozását fogalmazta meg a Dobó István az egri hõs és Hunyadi János a rigómezei csata után címû alkotásaiban. Osztatlan sikert aratott a Jablonczay Pethes János búcsúja lányától a leopoldvári tömlöcben címû képével, melyet több példányban is megfestett. Ifjú Kiss Bálint festõmûvész törekvéseit Székely Bertalan és Madarász Viktor váltotta valóra a történelmi festészet újszerû megfogalmazásával.
1850-ben a szabadságharcban és a forradalom előtti reformmozgalmakban való részvétele miatt elbocsátották, állását 1861-ben kapta vissza. 1853-ban az ő kőnyomatos illusztrációival jelent meg Pesten apja Magyar régiségek című négykötetes őstörténeti műve. Haláláig még számos, elsősorban életképszerű, történelmi tárgyú képet festett. Akadémikus stílusú, hazafias érzelemről tanúskodó festményeit szerény művészi színvonal jellemzi. Főbb művei [ szerkesztés] Tisza Lajos és családja (festmény, 1840) Szent János (oltárkép, nagycenki templom) Jablonczy Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári tömlöcben (1846) Tornavár látképe Eltévedt huszár őrszem (1851) Hunyadi a rigómezei csata után (1852) Dobó István (1841) Nagy Lajos a velencei követet fogadja Csatajelenet (papír, ceruza 222 mm x 411 mm, 1856-1860, MNG) Dobó Katica (1858) Források [ szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei. Budapest: Corvina, 1975. Kiss Bálint l. 116. o. ISBN 9631302911 Lyka Károly: A táblabíró világ művészete, Corvina Kiadó, Budapest, 1981, ISBN 9631312267 Lyka Károly: Nemzeti romantika, Corvina Kiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631312283 Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988, ISBN 9635008171 Révai nagy lexikona Új magyar életrajzi lexikon III.
Kiss Bálint Önarckép Született 1802. december 29. Szentes Elhunyt 1868. január 27. (65 évesen) Pest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Szülei Kiss Bálint Foglalkozása festőművész, grafikus A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Bálint témájú médiaállományokat. Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári börtönben 1674-ben Kiss Bálint ( Szentes, 1802. – Pest, 1868. ) festőművész, grafikus. Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus fia. Életpályája [ szerkesztés] Alsóbb iskoláit Debrecenben végezte, majd 1827-ben, Bécsben a képzőművészeti akadémia hallgatója lett, ahol közeli barátságba került Barabás Miklóssal. 1830-ban Szentesen telepedett le, ahol arcképfestésből próbált megélni. Mivel nem kapott elég megrendelést, vándorolni kezdett az országban, majd 1834-ben Debrecenbe költözött. 1837-ben – feltehetően Barabás Miklós fővárosi sikerének hatására – Pesten telepedett le és néhány rövid tanulmányúttól eltekintve haláláig itt élt. Hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői munkát elvállalt.
Emiatt ebben az évben (2021. december végéig) már nem kerül sor több gyermek istentiszteletre. A folytatásról a következő év elején születik majd döntés. Megjelent: 2021. november 15. Megjelent: 2021. november 11. Remek gyerekeink vannak, az alábbi helyezések születtek: Horváth Lili Szonja 2. a I. hely Holman Patrik - Nagy Bátor András 6. a II. hely Ponocsán Réka Borsika - Varjú Mariann 8. b I. hely Földi Mónika is nagyon ügyesen énekelt! Most is jó volt kissbésnek lenni. Köszönet Farkas Márta tanárnőnek a szervezésért és felkészítésért! Megjelent: 2021. november 08. Megjelent: 2021. november 05. A Horváth Mihály Gimnáziumban ismét megrendezésre került a Horváth Mihály Emlékverseny. A 7. és 8. évfolyam tanulói számára meghirdetett versenyeken tanulóink szép számmal vettek részt. Az október 19-i eredményhirdetésre sajnos a vírushelyzet miatt azonban már nem kerülhetett sor. Az eredményeket és az ajándékokat lezárt borítékban kapták meg a helyezettek. Tanulóink szép eredményeket értek el.