Sir Jagadish Chandra Bose [1] CSI CIE FRS [2] [3] [4] (;, [5] IPA: [dʒɔɡodiʃ tʃɔndro boʃu]; 1858. november 30. – 1937. november 23. [6]) biológus, fizikus, botanikus és egy korai tudományos-fantasztikus író. [7] Úttörője volt a rádió- és mikrohullámú optika kutatásának, jelentős mértékben hozzájárult a növénytudományhoz, és az indiai szubkontinensen a kísérleti tudomány terjeszkedésének egyik fő hajtóereje volt. [8] Az IEEE a rádiótudomány egyik atyjának nevezte. [9] Bose a bengáli sci-fi atyjának számít, és feltalálta a kreszkográfot, a növények növekedésének mérésére szolgáló eszközt. Tiszteletére elneveztek egy krátert a Holdon. [10] Megalapította a Bose Institute -t, India egyik vezető kutatóintézetét, amely egyben az egyik legrégebbi. Az 1917-ben alapított intézet Ázsia első interdiszciplináris kutatóközpontja volt. [11] A Bose Institute igazgatójaként dolgozott a kezdetektől haláláig. Munshiganjban, a bengáli elnökségben született, India brit kormányzása idején ( jelenleg Bangladesben).
Kutatásának megkönnyítésére olyan automata rögzítőket épített, amelyek képesek a rendkívül csekély mozgások regisztrálására; ezek a műszerek néhány feltűnő eredményt produkáltak, például a sérült növények remegését, amit Bose a növények érzésének erejéként értelmezett. Könyvei közé tartozik a Response in the Living and Non-Living (1902) és A növények idegrendszere (1926). A BBC 2004-es szavazásán Bose-t minden idők hetedik legnagyobb bengáliává választották. [12] Élete utolsó éveit Giridihben töltötte. Itt lakott a Jhanda Maidan közelében található házban. Ez az épület a Jagdish Chandra Bose Smriti Vigyan Bhavan nevet kapta. 1997. február 28-án avatta fel Bihar AR Kidwai akkori kormányzója. [13] Jagadish Chandra Bose egy bengáli Kayastha családban született Munsiganjban ( Bikrampur), a bengáli elnökségben (a mai Banglades) [6] [14] 1858. november 30-án, Bama Sundari Bose és Bhagawan Chandra Bose gyermekeként. Édesapja a Brahmo Samaj vezető tagja volt, és közalkalmazottként dolgozott több helyen, köztük Faridpurban és Bardhamanban, helyettes bíró és rendőrkapitány-helyettes (ACP) címmel.
0 W Utolsó változtatás ideje 2011. január 10., 16:47 Y és C pozicionálása Központosított Expozíciós program Nem meghatározott EXIF verzió 2.
Rájött, hogy a király egyetlen igazi hódítása az, hogy nem városokat kell megnyerni, hanem az emberek szívét megnyerni a kötelesség és a kegyesség törvényeinek betartásával. Ez arra késztette, hogy elfogadja a buddhizmus alapelveit. Megértette, mekkora kárt kell tanúsítania a világnak, ha a kevésbé békés napjaiban megszerzett hatalom rossz kezekbe kerül. Így született meg kilenc ismeretlen férfi titkos társasága. H. G. Wells a világtörténelem vázlata című könyvében ezt írta: A történelem aktáiban felhalmozott több tízezer uralkodói név között az Ashoka név szinte egyedül ragyog, akár egy csillag. Mind a 9 ember feladata volt a titkos tudás fejlesztésének, megőrzésének és megakadályozásának a megismerhetetlenek kezébe kerülésének a felelőssége. Egy-egy tudáskönyvet őrizniük kellett. Ezek a könyvek köztudottan legfelsőbb ismereteket tartalmaztak, még az antigravitáció és az időutazás értékelt titkait is, amelyek az emberiséget a fejlődés és az evolúció útjára terelhették, de ha rossz kezekbe kerültek, képesek voltak az emberiség teljes megsemmisítésére.