Az ünnep fénye feledtette a jövő bizonytalanságát, az ellentéteket a Monarchián belül, és a Monarchia szaporodó ellenfeleit a határokon túl. 2000 [ szerkesztés] Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. A "millenniumi év" 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott. Régi szinonimái - Szinonima Szótár. A millenniumi ünnepségek keretében nyilvánították a pécsi ókeresztény sírkamrákat a világörökség részének, indult el az esztergomi vár újjáépítése, az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd és a Nemzeti Színház felépítése és átadása. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Jelenések könyve 20:3-7 Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona, Budapest, 1896. Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Budapest, 2005. ISBN 963-05-7875-1 További információk [ szerkesztés] 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás: a Történelmi Főcsoport hivatalos katalógusa A millenniumi világkiállítás – a Blinken Nyílt Társadalom Archívum virtuális kiállítása
A pápa még egy név nélkül említett "mai teológus" idézésétől sem riadt vissza (tudjuk, hogy Hans Urs von Balthasarról van szó), aki azt állította, hogy "Máriának nincs igénye apostoli hatalomra, mert más és nagyobb hatalommal rendelkezik". Szokatlan szavak ezek az apostoli hatalom és az egyházi hivatal különleges birtokosának számító pápa szájából, de pontosan illeszkedtek ahhoz a programhoz, amellyel II. János Pál meghirdette az 1987 pünkösdje és 1988. augusztus 15-e között húzódó Mária-évet. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Az 1987. március 25-én kiadott Redemptoris mater enciklika már sokat megelőlegezett a decemberi beszédből, és több olyan dimenziója is volt, amely a Mária-év egyéb eseményeit is áthatotta. Vegyük csak például II. János Pál 1987-es németországi útját, amelynek során május 1-én boldoggá avatta Edith Steint, a Keresztről nevezett Terézia Benedikta kármelita nővért, a nagy filozófust, hitvallót és vértanút. A Redemptoris mater hangsúlyosan Sion leányaként, az Ószövetség hitének beteljesítőjeként tárja elénk Máriát, aki "népének (messiási) várakozásában nőtt fel" (15), a zsidó nép leánya volt, és egyetemes jelentőségűvé vált.
Az Edith Stein boldoggá avatásának alkalmával mondott beszéd hasonló szellemben kezdődött: "Ma mélységes tisztelettel és szent örömmel köszöntjük a boldog férfiak és nők között a zsidó nép leányát, aki gazdag bölcsességben és bátorságban. " A Redemptoris mater azzal is kidomborítja Mária zsidóságát, hogy párhuzamba állítja a zsidó nép ősatyjával, Ábrahámmal (14), ahogyan az egész Mária-év is azért kezdődött 1987-ben, mert a hagyomány szerint a fiatal názáreti zsidó lány tizenhárom éves volt, amikor igent mondott az angyalnak, azaz Krisztus születésének 2000. évfordulójához közeledve a Mária-központú felkészülésnek tizenhárom évvel korábban kell kezdődnie. A Redemptoris mater körüli hónapok másik jeles eseménye volt Szent Vlagyimir kijevi fejedelem megkeresztelkedésének 1000. évfordulója. Ennek alkalmából Euntes in mundum universum kezdettel a pápa apostoli levelet írt, amelyben megemlékezett a keleti szlávok kereszténységének ezeréves történetéről. Ezért talán nem meglepő, hogy a Máriáról szóló enciklika (a hatodik a pápai körlevelek sorában) szokatlanul hosszan mutatja be az ortodox keresztények Mária-tiszteletét, a bizánci világon kívül külön megemlítve a koptokat, az etiópokat és az örményeket is (31), részletesen ismertetve a Mária-ikonok típusait, és szeretettel megemlékezve az orosz földről, ahol "egyszerű", "bölcs" és "szent" emberek élnek (33).
A Fidesz osztálypolitikájáról beszélt a Partizán adásában Gregor Anikó és Éber Márk Áron szociológusok, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusai. Gregor Anikó szerint a 2010-es évek közepén ért be a Fidesz munkaalapú társadalomra alapozó politikája. A kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalom "kasztosodik", befagyott a magyar társadalmi mobilitás, kitörésre tehát alig van lehetőség. Szemléletes, hogy hasonló adatokat látni Indiában és Kínában, tette hozzá a szociológus. Éber Márk Áron szerint "minél feljebb van valaki, annál több támogatást kapott" az elmúlt tizenkét évben, beleértve az oligarchákat és a felső középosztályt is. A fideszes politika a társadalom alsó kétharmadát sújtja. Arra a kérdésre, hogy az osztályérdekek mentén szavaznak-e az alsó osztályba tartozók, Gregor Anikó azt mondta, azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szegénységi mutatók javultak 2010 óta, és a minimálbért is emelte a Fidesz 2022-re. A szociológus a közösségi érzést is fontos szavazati motivációs erőnek tartja az atomizálódó, elidegenedő társadalomban, ezért azt sem gondolja, hogy kizárólag anyagi érdekek mentén szavaznának az alul lévők.
A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait. A Földes György által szerkesztett sorozat további köteteit itt találja. SAJTÓVISSZHANG Osztálytalálkozó. Domschitz Mátyás kritikája a Replika 2021/3–4. számában. Miért osztály? Éber Márk válasza a kötetét ért kritikai megjegyzésekre és bírálatokra (Új Egyenlőség, 2020. december 16. ) Megújuló Magyarországért Alapítvány, videóbeszélgetés: 2020. november 4. Beszélgetés Büttl Ferenccel Partizán, videó: 2020. november 20. Gulyás Márton műsora Új Egyenlőség, recenzió: 2020. október 28.
Honnan tudható, hogy olyan erős itthon az osztályszerkezet hatása? E kérdések tapasztalati úton csak társadalmi struktúra- és mobilitásvizsgálatok alapján válaszolhatók meg. Az alábbiakban egy rövid osztálydefiníció után az idevágó empirikus kutatások eredményeit összegzem. A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól. A neoliberális tanok már 1989 előtt is itt voltak. A neoliberalizmus keleti, illetve nyugati közgazdászok és értelmiségiek párbeszédéből alakult ki – állítja Johanna Bockman amerikai szociológus. Lássuk, hogyan érti mindezt! Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Szerkesztőnk írásának második fele.