Sokan, akik jelenleg Ukrajnából az Európai Unió országaiba menekülnek, fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélynek legyengült állapotuk és gyakran a nem megfelelő védőoltásuk miatt. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ( ECDC) ezért közzétette azon oltások listáját, amelyekkel a menekülteknél esetleg frissíteni kell. | InforMed Hírek20 InforMed | Glanz, J. Sokan nincsenek beoltva a COVID-19 ellen. Az átoltottság aránya a közelmúltban csak 35% volt, tehát lényegesen alacsonyabb, mint az EU országaiban. Az ECDC ezért azt javasolja, hogy a menekülteket a belépés után oltsák be. Mivel sok menekült rokonoknál vagy barátoknál marad, a nyomon követésük nehézkes lehet. Az ECDC ezért azt tanácsolja, hogy fontolják meg a Janssen egyszer adandó vakcináját. A kanyaró, mumpsz és rubeola elleni oltási arány 81, 9% az optimálistól elmaradnak. Bár 2021-ben alacsony volt a fertőzöttek száma, 2018-ban és 2019-ben nagyobb járvány volt Ukrajnában, évi 50 000 feletti kanyarós esettel.
Magyar kutatók utánajártak, hogy a második és a harmadik oltást követően mennyi idővel csökken a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága. Mutatjuk az eredményeket. A vizsgálatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai alapján a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport (JMEEM) hat tagja végezte el egy úgynevezett screening módszer segítségével. A módszer lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazoltan fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva az országban. A kutatók a teljes, 2021-es évre vonatkozó adatokból dolgoztak egészen 2022. január 24-ig bezárólag. A vizsgálat a tavaly tavaszi harmadik hullámot okozó alfa, illetve az őszi, negyedikért felelős delta időszakával foglalkozik, valamint már a harmadik oltások hatására is rávilágítanak - írja a Blikk. Kiderült, hogy mennyi idővel csökken a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága - A kép illusztráció Forrás: Shutterstock A JMEEM kutatói szerint minden beadott vakcina hatékonysága lényegében csökkent a vizsgált időszakban, csakhogy amíg a Pfizer–BioNTech- és a Moderna minden korcsoportnál egyenletesen és kisebb mértékben, addig a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás hatékonyságánál meredekebb csökkenést mértek.
A Közép-Dunántúl kivételével a piros jelzésű kategóriába került Magyarország az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) térképén. Az ECDC a besorolást két adatsor alapján végzi el: a piros kódjelet, amely az ország nagy részének most járt, azok a régiók kapják, ahol 100 ezer lakos közül legalább 200-nál, legfeljebb 499-nél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az elmúlt két hétben, vagy 75-199-nél, ha a tesztek több, mint 4 százaléka lett pozitív - írta a térkép változásáról beszámoló. A frissített adatok alapján Románia, Szlovénia és a három balti állam teljes területe a legrosszabb helyzetben lévők közé került, de Horvátországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Görögországban is több olyan régió van, ahol 100 ezer ember közül 500-nál is több új fertőzöttet találtak. Forrás: ECDC Nyitókép: Images
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) bevételeinek és kiadásainak mérlegkimutatása a 2008-as pénzügyi évre (2008/241 / EK) OJEU 02/04/08.
"Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a mai napon közzétette a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos frissített kockázatértékelését, valamint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedésekre (például a kézhigiéniára, a fizikai távolságtartásra, a megfelelő fertőtlenítésre és a szellőztetésre) vonatkozó iránymutatását. A frissített kockázatértékelés azt mutatja, hogy augusztus óta az EU-ban és az Egyesült Királyságban folyamatosan nőtt a bejelentések száma, és a meghozott intézkedések nem mindig voltak elegendőek a vírusnak való kitettség csökkentésére, illetve ellenőrzés alatt tartására. Különösen fontos tehát, hogy a tagállamok az újabb tömeges megbetegedések észlelésekor azonnal megtegyenek minden szükséges lépést. A Bizottság által júliusban előterjesztett intézkedésekkel összhangban ez magában foglalja a tesztelés és a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésének fokozását, a népegészségügy felügyeletének megerősítését, az egyéni védőeszközökhöz és gyógyszerekhez való hozzáférés javítását, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő megfelelő kapacitás biztosítását.
Kluge szerint ugyanakkor jó hír: az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedések és halálozás kockázatát a teljes körű oltás.
Az is mindenki felelőssége, hogy fenntartsa a szükséges egyéni védelmi intézkedéseket, például a fizikai távolságtatást, a kézhigiéniát, valamint, hogy a betegség gyanúja esetén otthon maradjon. A világjárvány korántsem ért véget, továbbra is elővigyázatosnak kell lennünk. " Az ECDC kockázatértékelése szerint a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések – például a fizikai távolságtartás, a higiénia és a szájmaszkok használata – nem bizonyultak elég hatékonynak a vírusnak való kitettség csökkentésére, illetve ellenőrzés alatt tartására. Ugyanakkor az esetek számának növekedésével járó következmények országonként eltérőek. Míg egyes államokban a betegség most főként a fiatalabbakat (15 és 49 év közöttieket) érinti, és többnyire tünetmentes vagy enyhe lefolyású, máshol az idősek körében követel több halálos áldozatot. A jelenlegi járványügyi helyzet egyre nagyobb kockázatot jelent a veszélyeztetett csoportok és az egészségügyi dolgozók számára, és azonnali célzott népegészségügyi fellépést tesz szükségessé.