Gólyatöcs Fotó: Ivanics Imre A múzeumban számos gyermek- és családi programot rendeznek, múzeumpedagógiai programjai pedig élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A 2002 óta működő Fehér Gólya Múzeum Európában is egyedülálló, hozzá hasonló tematikus múzeum állítólag csak a lengyelországi Klopot településen van. Nyitva tartás: szeptember 1 - április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 - augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9. 00-17. 00 Belépő: felnőtt: 500 Ft/fő gyermek 18 éves korig: 400 Ft/fő nyugdíjas: 400 Ft/fő óvodás: 250 Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 350 Ft/fő A belépőjegy tartalmazza a szakvezetést. A múzeum hivatalos honlapja:
A Mohácstól délre fekvő Kölked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum. A 2002 óta működő, európai kitekintésben is egyedülálló tematikus kiállítás egyetlen állatfaj, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) köré szerveződött. Hasonló létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk, amellyel jó szakmai kapcsolatot tartunk fenn. Az egykori iskolaépületben megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Múzeumban tárlatvezetéssel adunk élményszerű bemutatást. A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Érdekes volt látni, hogy a csöppségek is milyen érdeklődéssel figyelték az ismertetőt és az udvaron sétálgató gólyát. A gólya egyébként sérült, nem tud repülni, ezért a múzeum udvarán él. Van ugyan az udvaron kis tó, de a gondozók etetik. Nem békával, nem valami csúszómászóval, hanem fagyasztott kis csirkékkel táplálják. A múzeum épületben egy ember nagyságú gólya fogadja az érkezőket. A kiállításon élet nagyságú, kb. 1 méter átmérőjű fészkeket is láthatunk. Interaktív táblán követhetjük nyomon a gólyák vonulási útvonalát. A zöld részek mutatják azt, hogy nyáron hol fordulnak elő gólyák. A piros foltok pedig a telelő helyeket jelölik. A kölkedi gólyák a Boszporuszon szelik át a kontinenst és jutnak el Afrikába a Tanganyika tóig. Életképeken keresztül ismerkedhetünk meg a tájegység élővilágával. A múzeum 2013-ban "Az év ökoturisztikai létesítménye" versenyben második helyen végzett. Mit kell tudni a gólyákról? A gólya vadon élő madár, a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának.
Kedvelik az emberlakta környezetet is, gyakran városokban is találkozhatunk velük házak, magas oszlopok tetején. A gólyák úgy élnek együtt az emberrel, hogy valójában az emberekre, az ember által előállított dolgokra nincs szükségük. Az emberek sem látják semmi közvetlen hasznát a gólyáknak. Sőt inkább bosszankodnak a fészek körül kialakuló szemét miatt. A gólyák a szájukból kiesett táplálékot nem veszik fel, így sok a fészek körül az ételmaradék, a fészekből lehullott tojáshéj és vessző darabok. Nem szép látvány a fészek körül a gólya ürülék sem, ami ráadásul olyan erős, hogy pl. az autó festéket is felmarja. A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele. Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható faj jal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni.
Nyáron a jegesmedvék láz miatt szétszóródnak. Néhány állat még az északi sarkon is megtalálható. Manapság ezeknek az állatoknak a száma az előző évekhez viszonyítva kicsi, de nem kritikus, ezért még korai beszélni a fajok eltűnéséről a bolygó előtt. A jegesmedve nagy szárazföldi ragadozó. A természetben gyakran előfordulnak 800 kg-nál nagyobb hímek. Az átlagos férfi súly 450 kg. A nőstények fele annyi, de hibernáció előtt vagy terhesség alatt jelentősen növeli a testtömegét. A barna medve a fehérek legközelebbi rokonának tekinthető, ezért ezeknek a fajoknak a keresztezése általában sikerrel zárul le. A jegesmedvék szezonális viselkedésének jellemzői Meglepő, hogy a jegesmedvéknek nincs hibernációs periódusa. Egész évben aktívak. A megfázás megközelítésével az állatok aktívan nyernek a bőr alatti zsírt. Hol élnek a pingvinek 2020. A jegesmedvék a nevük egy prémes árnyalattal tartoznak. Télen az állatok prémet álcáznak. A jegesmedvék gyors értelme különös figyelmet érdemel. A ragadozót várva ezek a hatalmas ragadozók mancsukkal lefedik az orrát, amely az egyetlen sötét folt.
A pingvineknél az udvarlás ideje utódok létrehozásával ér véget. A házaspár közös erőfeszítéseinek eredménye egy tojás. Hóval védeni kell, különben alacsony hőmérséklet hatására az utódok a kezdeti szakaszban meghalnak. A nőstény gondosan lefekteti a tojást a hím lábára, és élelmet keres. Miután megkapta a tojást, a hím hasi hajtással csomagolja a leendő csecsemőt. Két hónapig melegítenie kell a tojást. Az utódok megmentése érdekében a hírek gyakran a közösség többi tagjának segítségére fordulnak. A csecsemő megjelenése után a hím tejjel táplálja, amelynek termeléséért a madár gyomor és nyelőcsője felelős. A pingvin tej hihetetlenül tápláló folyadék, tízszer több zsírt és fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej. Amíg az apa gondozza a gyermeket, a nő tintahalot és halat fog. A pingvin nyelvét a garat irányába elfordított "tűk" borítják. Hol él pingvin? Hol vannak a pingvinek Antarktisz kivételével?. Ha a zsákmány a csőrébe landol, akkor nem fog működni. A pingvinek állományban vadásznak. A nagy társaságban összegyűjtött nőstények a vízbe merülnek, és széles szájukat nyitva gyorsabban repülnek egy hal-iskolába.
Más színnel születnek, amely megkülönbözteti őket a felnőttektől, és feltehetően vonzza a szülők figyelmét, akik nem tekintik riválisnak a fiókákat. Élettartam: Meddig élnek a pingvinek? Körülbelül 15-20 évig élnek a vadonban. Ez jelentősen megnő, ha fogságban vannak, és egyesek akár 50 évet is élnek. Milyen hangot ad ki egy pingvin? Különböző fajok különböző hangokat adnak ki. Hol élnek a pingvinek 6. Ide tartozik a szálkázás és a morgás. A nőstények csicsergő hangot használnak. A következő videó ötletet ad a pingvin különböző hangjairól: Ragadozók A szárazföldön nincs sok ragadozó, de a vízi leopárdfókákban a gyilkos bálnák és a cápák gyakran ragadják a felnőtt pingvineket. Hogy hívják a pingvinek egy csoportját A vízben levő pingvinek egy csoportját tutajnak, míg a szárazföldön tartózkodó kolóniának nevezik. Hogyan járnak a pingvinek Elég viccesek és kényelmesek víz alatti mozgáskor, de sokkal kevésbé, ha szárazföldön utaznak. Gyalogolási sebessége általában 1 km/h és 2, 5 mph között mozog. Rövid, hálós lábukkal sétáló stílusuk úgy néz ki, mint egy sétáló (ezért csoportjuk neve).