2021. október 04. | 11:55 A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A Nobel-díjakat október 4. és 11. között osztják ki. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban, korábban az esélyesek közé sorolták Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Október 8-án Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 11-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
Karikó Katalinról és pályafutásáról 2020 nyarán írtunk portrét, amely itt olvasható. "Give this woman a Nobel Prize", azaz "Adjatok ennek a nőnek Nobel-díjat! " – ezzel a szöveggel osztotta meg még tavaly decemberben a Wired tudományos weboldal Karikóról szóló cikkét a brit Richard Dawkins evolúcióbiológus, és akkori felszólítása még nem vált valóra. A teljes díjjal járó összeg 2021-ben: 10 millió svéd korona ( körülbelül 352 millió forint). A Nobel-díjakat összesen öt kategóriában (az orvosi-élettani mellett a fizikai, kémiai, irodalmi Nobel-díjat, valamint a Nobel-békedíjat, és a közgazdasági Nobel-emlékdíjat) ítélik oda. A kitüntetettek nevét idén október 4. és 11. között hozzák nyilvánosságra, az úgynevezett Nobel-héten. A hivatalos díjátadó minden évben Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én van. A Nobel-díjakat 1901 és 2020 között 603 alkalommal ítélték oda. 2020-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat megosztva 3 tudós, a Hepatitis C-vírust felfedező amerikai Harvey J. Alter és Charles M. Rice, valamint a brit Michael Houghton kapta.
Elismeri a bevándorlók hozzájárulását az Amerikai Egyesült Államok orvosbiológia területén elért sikereihez a Vilcek Alapítvány díja is. A Great Immigrant – Great American 2021-es cím adományozásával a Carnegie alapítvány 33 bevándorló közé emelte Karikó Katalint… Kapocs Szent-Györgyihez A Szegedi Tudományegyetemmel többen is munkakapcsolatban állnak a Louisa Gross Horwitz Díjat is elnyert Nobel-díjasok közül. Például a 2005. évben kitüntetett Ada Yonath, aki 2009-ben kémiai Nobel-díjat kapott, illetve az 1986-ban elismert Bert Sakmann, aki 1991. év élettani Nobel-díjasa. Mindkét kutató megjelent és előadást tartott Szent-Györgyi Albert 75 éves Nobel-díjára emlékezve az SZTE 2012. évi ünnepségén. Nemzetközi kutatói kapcsolathálóba helyezi a díjazottat minden egyes kitüntetés. Karikó Katalin kiemelkedő eredményeiért elnyerte már – többek között – a Public Health Award a "Research! America" szövetségnek az elismerését. A Bill Foege Global Health Award a MAP International jutalma, a Pioneer Award a Precíziós Orvostudomány Világkonferencia kitüntetése.
Amikor 1985-ben az egyetemi kutatómunka pénz nélkül maradt, dr. Karikó a férjével és kétéves kislányukkal együtt Philadelphiába költözött. A doktori végzettséggel rendelkező anya a Temple Egyetemen keresett munkát. A magyar előírásokkal összhangban akkoriban 100 dollár készpénzzel kelhettek útra, de óvatosságból 900-at még bevarrtak Zsuzsi plüssmacijába. A ma 38 éves nő közben Susan Franciaként két olimpiai aranyat szerzett az amerikai evezősválogatottban. Dr. Karikó kutatásainak kezdetén az mRNS fel nem térképezett területnek számított. A legegyszerűbb feladatok is bonyolultnak, de nem kivitelezhetetlennek számítottak. Hogyan lehet előállítani az mRNS-t laborban? És hogy lehet bevinni a szervezetbe? A 80-as évek végén dr. Karikó dr. Elliot Barnathan asszisztenseként dolgozott. Munkáját nem becsülték meg, sőt az is bizonytalan volt, megtarthatja-e. Kutatásukat adományokból finanszírozták, de azok akadozva vagy egyáltalán nem érkeztek. Az volt a tervük, hogy mRNS-t ültetnek a sejtekbe, és így új fehérjék előállítására késztetik őket.
Letöltöttem róla a főzőlevet és még azon forrón belekevertem a vajat. Pöttyintésnyi szerecsendióval ízesítettem és habosra kevertem. Tálaláskor a lilakáposztát néhány szőlőszemmel díszítettem. Hozzávalók 2 főre: 4 db kacsacomb 1/2 kg lilakáposzta 1/2 kg krumpli 1 kisebb szál sárgarépa 1fej hagyma 1 fürt piros saszla szőlő 1 dl száraz rosé 2 ek. kacsazsír 5 dkg vaj só, bors, cukor, szerecsendió, egész köménymag