A húsvéti cikk szerepét talán Hanák Péter összegezte a legtalálóbban 1974-es tanulmányában, melyben megállapította, hogy "a húsvéti cikk Schmerling politikai és érvelési rendszerének bírálatával körülkerítve, az 1848-as alap módosítását immár elfogadó egyezkedési készség nyilvános bejelentése". Hanák Péter: Deák húsvéti cikkének előzményei. Történelmi Szemle 1974/4. 565–589. Deák kehidakustányi birtoka ma. Civertan Légifotó: A húsvéti cikk utóélete nem kevésbé érdekes, mint tartalma és születésének körülményei. Az elmúlt százötven év során sokszor és sokan idézték fel saját koruk kontextusába helyezve. Bánffy Dezső a fentebb már idézett 1903-as cikkében kora politikai vitáira utalva megjegyezte, hogy "Az 1848-49-ik évet követő gyászos idők, talán nem voltak oly komolyan aggasztók, mint a mai helyzet. Deák húsvéti cikke. Talán midőn Deák Ferenc "húsvéti cikke" 1865 április 16-ikán a "Pesti Napló"-ban megjelent, korántsem volt oly komoly a helyzet, mint ma, midőn a "húsvéti cikk"-ben kifejtett elvek alapján létrejött 1867. törvénycikk tartalma és értelmezése fölött merült föl nézeteltérés a korona és nemzet között. "
-n és az emigrációban → Deák és Kossuth 1859: É-Itáliában vereséget szenvednek a HB csapatai → Ferenc József megpróbál alternatívát kínálni: 1860: októberi Diploma: visszaállította az ország és tartománygyűléseket, de a birodalmi tanács hatásköre érvényesült pénz-, vám-, kereskedelem- és adóügyben; visszaállították a magyar kancelláriát 1861: februári pátens: centralista elképzelés – az egyes tartományok külön egységet képeztek, vezetőit Bécs nevezte ki; a birodalmi tanács a parlament szerepét töltötte volna be → összbirodalmi parlament → mindkettő előrelépés, mert az absz.
A húsvéti diadal 1865. április 16-án, húsvétvasárnapon a Pesti Napló címlapján egy szerző nélküli cikk jelent meg, amely a Botschafter egy héttel korábban közölt írására válaszolt. Deák Ferenc a publicisztika megjelentetésekor inkognitóban akart maradni, és jelentős óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy szerzőségét a lehető legtovább titokban tarthassa. Azért, hogy kézírásával ne árulja el magát, a cikket tollba mondta bizalmasának, Salamon Ferenc újságírónak, és így juttatta el azt a Pesti Napló szerkesztőségébe. Persze hosszú távon minden elővigyázatosság hiábavalónak bizonyult. 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban. Az írás jellegzetes stílusa és a lap közismert politikai irányultsága alapján az olvasók hamar rájöttek, hogy Deák Ferencet olvassák. Így aztán a húsvéti cikk a magyar sajtótörténet egyik legjelentősebb alkotásává, Deák államférfiúi munkásságának egyik legfényesebb ékkövévé vált. Deák Ferenc aláírása Fotó: Wikipédia Írásában a "haza bölcse" a rá jellemző alapossággal cáfolta azt a vádat, hogy a magyarságot valóban a Habsburg Birodalomtól "elkülönző vágy" jellemezné.
Ez pedig szükségszerűen azt jelentette, hogy ha a közös érdek megkívánja, akkor akár a "48-ból" is képesek engedni, amikor újratárgyalják Magyarország birodalombeli helyzetét. 1865. áprilisában jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc Húsvéti cikke - Tudta-e? - Jogtörténeti nyalánkságok - Jogi Fórum. A Botschafter április 9-i cikke, amely végül is "kiprovokálta" Deák Ferenc írását, tökéletes időpontban érkezett a kiegyezési tárgyalások előmozdításának szempontjából. A húsvéti cikk közlése előtt Deák már hónapok óta titkos megbeszéléseket folytatott a bécsi udvar küldöttjével, Augusz Antal báróval, és rajta keresztül kinyilvánította "egyezkedési hajlandóságát" az uralkodó felé. A Pesti Naplóban megjelent írás így sokkal inkább arra szolgált, hogy a nyilvánossággal is megismertesse a "haza bölcsének" elképzeléseit, és felmérje a közvélemény reakcióit. A húsvéti cikk – kedvező – fogadtatása jelzés volt Ferenc József számára, hogy Deák segítségével esélye nyílhat a magyarok "megbékítésére" és a birodalom hosszúra nyúlt átszervezésének lezárására.
Ferenc József 1865-ben E megbeszélések vezettek el a kiegyezéshez, az osztrák-magyar dualista állam létrejöttéhez, az 1867. évi XII. törvénycikk megszületéséhez.
idézett sorainak. " Azonban a végelszakadási törekvésekben megnyilvánuló elkülönző vágyra áttérve Deák az okok boncolgatásába kezd. Véleménye szerint "Magyarország törvényei és alkotmánya gyakran megsértettek a hatalom, vagyis inkább annak kezelői által. " A hatalom kezelői alatt az osztrák államférfiakat határozta meg: "A múlt időkben nem egy osztrák államférfiú, tanácsa és befolyása által, melylyel a fejedelemre hatott, akarva vagy nem akarva elkövetett mindent, hogy a nemzetben ily vágy támadjon. " Írásában ezután szembeállította a rossz tanácsokat adó államférfiakkal a törvényeket helyreállító fejedelmet: "Mindig a fejedelmek voltak azok, kik mélyebb belátással és szigorúbb lelkiismeretességgel a magyar alkotmány ellen intézett rendeleteket visszavették, a sértett törvényeket helyreállították, s a nemzet bizalmát és reményét ismét felélesztették. " Deák Ferenc. Forrás: Húsvéti cikkében Deák cáfolni akarta a bécsi lap azon állítását is, mely szerint azért volt megsértve az alkotmány, mert az összbirodalom érdekei lehetetlenné tették annak tiszteletben tartását.
Valótlanságnak nevezte azt az állítást, hogy a magyar politikai elit nem akar együttműködni a Habsburg-dinasztiával, és hogy ne volna képes kompromisszumokra. Mint írta: "Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű. " Éreztette, hogy a magyar nemesség a megegyezés érdekében hajlandó az 1848-as törvények felülvizsgálatára is: "Készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni. " A "húsvéti cikk" jelezte, hogy Deák és köre hajlandó reáluniós kapcsolat kialakítására a birodalommal. Ferenc József hamarosan menesztette Schmerlinget, és megkezdődtek az immár nyílt tárgyalások, amelyek az osztrák vereséggel végződött 1866-os porosz-osztrák háború és Velence elvesztése után gyorsultak fel.
Személyes adatlap Profil DR KOVÁCS ÉS TÁRSA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATO BT Adatok: Név: DR KOVÁCS ÉS TÁRSA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATO BT Szakterület: bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás > bőrgyógyászat Elérhetőségek: 6412 Balotaszállás KOSSUTH LAJOS 7 Vissza: Főoldal címkék:
Kovács Imola a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 11. a osztályos tanulója. Az iskola tehetséggondozó Csillagprogramjában vesz részt, amelynek keretében anyanyelvi-nyelvhasználati versenyekre készülnek. 2009 őszén az Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati versenyen országos 15. lett, idén a 13. helyen végezett. 2010-ben az Eötvös József szónokverseny országos döntőjében 4., az Ordass Lajos országos retorikaversenyen 1., az Evangélikus iskolák német nyelvű prezentációs versenyén 2. helyet érte el. A 2011-ben rendezendő versenyeken is indul. Nyolc éve tanul zenét és negyedik éve tagja a zeneiskola ifjúsági fúvószenekarának is. A zenekar 2010 tavaszán C-kategóriás kiemelt aranyminősítést kapott, felléptek már külföldön is. Dr. Kovács Imola - kineziológus - Budapest - VI. kerület. Az érettségi után az idegen nyelvek, nemzetközi kapcsolatok vagy a kommunikáció irányába szeretne továbbtanulni. Nyelvvizsgára készül angolból, ezért az iskola szervezésében szeretne márciusban tíz napra Angliába utazni. Imola szólincse gazdag, előadói stílusa gördülékeny és magabiztos, munkáját a szorgalom és a kitartás jellemzi.
Rólam Dr. Kovács Imola ógyszerész, One Brain kineziológia konzultá kívül Diapozitív stresszoldással-magzatkori stresszek oldásával is foglalkozom.