Ízlett? Tudasd mással is hogy finom volt!
A gnocchi tulajdonképpen az olasz galuska vagy nudli. A régi Rómában hagyományosan csütörtökön, azaz Jupiter napján ették, többnyire egyszerűen, vajjal fogyasztva, de mi a hét bármely napjára, bármelyik szósszal bátran ajánljuk! Ha van időd és kedved, akkor magad is elkészítheted a tésztát - bár lehet, hogy elsőre nem lesz tökéletes, ne add fel! A gnocchi tésztája Hozzávalók: 75 dkg burgonya 3 tojássárgája 10 dkg liszt só 2 dkg vaj A krumplit főzd meg, és egy krumplinyomón nyomd át. Sózd és borsozd meg, majd apránként add hozzá a lisztet, és keverd el alaposan. Eleinte a tészta nagyon ragadós lesz, de ahogy az utolsó adag liszttel is eldolgoztad, szépen leválik az edény faláról. Ekkor tedd egy nyújtódeszkára, és még egyszer alaposan gyúrd át. Oszd kisebb gombócokra, ezeket sodord ujjnyi vastagságúra, és vágd fel két centis darabokra. Lobogó, sós vízben főzd ki a tésztát, majd forrón, vajon átforgatva tálald. Tejszínes gombás gnocchi. A gnocchit mirelitként vagy védőzáras csomagolásban is megveheted, ha nincs kedved magadnak meggyúrni.
Közepes lángon főzd körülbelül 20 percig, vagy addig, amíg a paradicsom szét nem fő. Ezután szórd meg az apróra vágott bazsalikomlevéllel, forgasd össze, és vedd le a tűzről. Spenótos-sajtos mártás 10 dkg reszelt sajt 20 dkg mirelit spenót Olvaszd ki a spenótot, majd a hozzávalókat hidegen keverd össze, és alacsony tűzön óvatosan melegítsd fel. Tejszines gombás gnocchi. Ha nem mirelit spenótból készíted, akkor vágd csíkokra a leveleket, majd vajon párold át, és ehhez öntsd a többit.
Arthur király és a Kerek Asztal mesés története a középkor óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. A mitikus király legendája, aki bátran harcolt a kelták egyesítéséért, a modern kor embere számára is lebilincselő. Könyv: John Matthews: Arthur király - A sötét kor harcosa és legendás hőse. A mozgalmas csaták és a legendás helyszínek mellett olyan alakok is megelevenednek a történetekben, mint Merlin, a hatalmas varázsló, Lancelot, Gawain, Percevál, Bedivere - a dicső lovagok, a rejtélyes Morgan le Fay, a titokzatos Tó Úrnője és végül, de nem utolsó sorban maga Arthur király. A titokzatos események háttere Camelot, a csodás kastély, amely maga is épp elég rejtélyt tartogat. Ám ha fellebbentjük a legenda és a mese fátylát, felmerül a kérdés: ki is volt valójában Arthur? Mondabeli király vagy inkább harcos vezér, aki bátor lovagokat vezetett csatába? A könyv elregéli a mesét is, ám célja, hogy megpróbálja rekonstruálni a valóságot versek, prózai idézetek, korhű dokumentumok és képek segítségével, hogy az olvasó minél teljesebb és hitelesebb képet kapjon Arthur királyról és a Kerek Asztal lovagjairól.
Azt már talán meg se kell említeni, hogy A kard legendája női szereplői a Ritchie-filmekhez "méltó" módon súlytalanok, ami jelen esetben igen problémás, hiszen az Astrid Berges-Frisbey által vékonyan alakított máguslány, Guinevere fontos szereplő a történetben. Vagyis az lett volna. Srácok, mi a fenét csinálunk mi itt? Nem mondom, legalább az akció néhol a helyén van, és a dübörgő zenére vágva olykor el is kapja az embert, de sajnos ezek ritka pillanatok. Leginkább azért, mert a többi csata miszlikre van vágva és olyan sötét, hogy gyakorlatilag követhetetlen, hogy mi történik a vásznon, így ha egy jó tanácsot elfogadtok, semmiképp nem 3D-ben nézitek a filmet, mert a szemüveg még tovább ront a helyzeten, amúgy meg nem maradtok le semmiről. Arthur király a kard legendája. És akkor se sokról, ha kihagyjátok az Arthur király - A kard legendáját, bár ahogy említettem, a Guy Ritchie-rajongók még ebben a szokatlan környezetben is megtalálják majd a számításukat valamelyest a popcorn hegyeken túl. Pozitívum Az ismerős közegben működnek az ismerős karakterek Jude Law A zene Negatívum Súlytalan és széteső sztori "Láthatatlan" akció Totális műfaji bizonytalanság Végszó Leginkább azt sajnálhatjuk az Arthur király - A kard legendájában, hogy egy bő félórára felvillantja, milyen lehetne a középkorban játszódó Blöff, és hogy Guy Ritchie még mindig mesterien és szórakoztatóan képes ezt a sajátos miliőt megteremteni és benépesíteni bármilyen körülmények között.
Tartalom: Guy Ritchie a tőle megszokott pörgős módon kelti életre az Excalibur ősi legendáját, amely Arthur történetét követi nyomon a nyomortól egészen a trónig. Amikor az apját megölik, a nagybátyja pedig elfoglalja a trónt, Arthur elveszíti uralkodói jogát, és mostoha körülmények között, a város sikátoraiban kell felnevelkednie. Artúr király legendája, és ami mögötte van » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ám amikor neki sikerül kihúzni a mitikus kardot a sziklából, az élete egy csapásra megváltozik, ő pedig kénytelen szembesülni valódi örökségével. FELIRATOK: magyar, angol, arab, bolgár, cseh, egyszerűsített kínai, észt, görög, héber, horvát, kantoni, kínai, koreai, lengyel, lett, litván, orosz, portugál, román, szlovén, thai, török KÉPFORMÁTUM: 2. 40:1 (16:9) Oldal frissítés: 2022. ápr. 07.
Középkori "blöff" Frissítve 2017. május 11. Arthur király legendája online. 10:20 Publikálva 2017. 00:01 1998-ban, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső elkészülte, majd a 2000-es Blöff után azt hittük, új rendező legenda van születőben Guy Ritchie személyében, aki klipszerű vizuális stílusával, remek karaktereivel és sajátos humorával egyszerre sózott oda a brit gengszterfilmek műfajának és lopta be magát a szívünkbe. Aztán persze gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy ahogy Ritchie kimozdul a füstös londoni pubok és a kisstílű bűnözők szórakoztató világából, gyorsan elbizonytalanodik rendezőként, és bár markáns, a beállításokkal, kameraszögekkel és a belassításokkal-gyorsításokkal könnyeden eljátszó stílusával egyfajta iskolát teremtett, ez a fajta bravúroskodás is gyorsan üres varázslattá válik valódi tartalom híján. Csalódás (Revolver) jött csalódás (Hullámhegy) után, de a mélyrepülését követően Ritchie a Sherlock Holmes-filmekkel valamelyest visszakapaszkodott a jegyzett rendezők közé, amiben persze elvitathatatlan érdeme volt Robert Downey Jr. -nak, akit az isten is az extravagáns Holmes (és persze Tony Stark) szerepére teremtett.
Mert Ritchie ebben az alvilági közegben él igazán, olyannyira, hogy képes ezért még az Artúr-legendát is a saját képére formálni, és ezt meg kell hagyni, jól csinálja. Minden jellegzetes elemet megkapunk itt az őrült tempójú vágásoktól a vizuális gageken át a nyers humorig a szokásos formában, de működik, ahogyan a hangulatteremtés is. A karakterek bár egy-egy szóval jellemezhetők, de ennek ellenére is simán kedvelhető és autentikus figurák (olyan "gájricsisek", na), és ez a miliő könnyen elbírja a vaskosabb humort és a vagánykodást. Arthur király a kard legendája videa. Ám a nagyívűnek szánt, mi több, egy tervezett többrészes filmes univerzum felvezetéseként szolgáló történet és a mitológia felfestése feltűnően zavarta Ritchie-t. Nem is tudott mit kezdeni vele, láthatóan nem érzi igazán a műfajt, fantasyhez illő grandiózusságról, erős karakter- és világépítésről egy pillanatra sem beszélhetünk, így szét is hullik a film. Egymást követik a logikai bukfencek, a teljesen funkciótlan (Arthur beavatása a szörnyek szigetén... ) vagy súlytalan jelenetek, az események forgatagában pedig totálisan elvesznek az addig megkedvelt szereplők, olyannyira, hogy csak a végén döbbenünk rá, hogy a Charlie Hunnam által egész karizmatikus módon megformált Arthur mellett vállvetve küzdők tényleg a kerekasztal későbbi lovagjai lettek.