Amikor megad egy felhasználónevet és jelszót, amit még nem mentett el a weboldalhoz, a Firefox megkérdezi, hogy megjegyezze-e. Tipp: A Mentés ablakon kívül kattintva elrejtheti. Az ablak újra megjelenítéséhez kattintson a címsortól balra található kulcs ikonra. Ha a Firefox így sem hozza elő a jelszómentési beállításokat, lásd: Usernames and passwords are not saved. A kérdésnél: Felhasználónevének és jelszavának megjegyzéséhez kattintson a Mentés gombra. A weboldal következő meglátogatásakor a Firefox automatikusan be fogja írni a felhasználónevét és jelszavát. Kidobhatja a Facebookról leselkedő exét. Ha rossz felhasználónevet vagy jelszót tárolt el, csak írja be a megfelelőt és a Firefox felajánlja ennek mentését. Az eddigi felhasználónév vagy jelszó újra való cseréjéhez kattintson a Frissítés gombra. Ahhoz, hogy a Firefox soha ne jegyezze meg a webhelyhez tartozó jelszót, kattintson a legördülő menüre és válassza ki az Soha ne mentse opciót. Az oldalra való következő bejelentkezésekor a Firefox már nem fogja felajánlani a felhasználónév és jelszó mentését.
Ezzel kapcsolatos további információ az Export login data from Firefox leírásban található. Ha ugyanazt az egyszerű jelszót használja mindenhol, könnyebben válhat személyazonosság-lopás áldozatává. A Sokkal biztonságosabb jelszó választása leírás egy egyszerű módszert mutat be a biztonságos jelszavak létrehozása és jelszavak kezelése a fent leírtak szerint, hogy könnyebben megjegyezze őket. Facebook-on töröltem Az aktív bejelentkezések menü alatt néhány más belépési.... Bár a Firefox a felhasználóneveit és jelszavait titkosított formátumban tárolja a számítógépén, a számítógép felhasználói profiljaihoz hozzáférő személyek ennek ellenére megtekinthetik vagy használhatják is azokat. A Mesterjelszó használata a tárolt jelszavak védelmére leírás bemutatja, hogy hogyan előzhető ez meg és hogyan tarthatja biztonságban abban az esetben, ha a számítógépe elvész vagy ellopják. A Firefox alapértelmezés szerint felajánlja a felhasználói nevek és a jelszavak megjegyzését. A beállítások megváltoztatása: A képernyő tetején található menüsávban kattintson a majd a menüpontra. Kattintson a menügombra és válassza ki a menüpontot.
Ha ez nem vezet eredményre, rendőrségi feljelentést is lehet tenni. Mivel egy ilyen típusú visszaélés elkövetése akár személyes adattal való visszaélés, vagy számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény megvalósítását eredményezheti, az elkövetőre akár több éves börtönt is kiróhat a bíróság.
A jelszó mellett ezt is be kell gépelni a sikeres bejelentkezéshez, így hiába szerzi meg valaki a jelszavunkat, azzal önmagában nem megy semmire. Mi a teendő, ha más használja a fiókunkat? Mi az első, amit tenni érdemes, ha valaki azt észleli, hogy más is használja a fiókját? Mindenek előtt megváltoztatni a korábbi jelszót, de ezen kívül érdemes a jelszóemlékeztető kérdést és választ is teljesen újra cserélni, hiszen lehetséges, hogy a fiókban kémkedő ismeretlen ennek a segítségével szerzett hozzáférést az adatokhoz. A Facebook és a Gmail esetében érdemes élni a távoli kiléptetés lehetőségével, és azonnal kirúgni az illetéktelent. Jelszavak kezelése - megjegyzésük, törlésük és módosításuk a Firefoxban | Firefox súgó. Előfordulhat, hogy a postafiókhoz vagy közösségi oldalhoz hozzáférést szerző ember megváltoztatja a jelszót, és az eredeti tulajdonos nem tud belépni többé abba. Ilyen esetben az adott szolgáltató ügyfélszolgálatával kell felvenni a kapcsolatot, ahol szerencsés esetben a személyazonosság igazolását követően visszaadják a fiókot eredeti tulajdonosának. Ha kiderül, hogy egy sértett exbarát vagy barátnő, netán közeli ismerős a kém, első körben célszerű megpróbálni megbeszélni vele a dolgokat.
Nem szükséges feltétlenül a rendőrséghez fordulni akkor, ha azt gyanítja, hogy exbarátja, barátnője vagy haragosa titokban Facebook-fiókja vagy levelezése után kémkedik, a legnagyobb szájtokon egyszerűen kitilthatók a behatolók. Azt is megmutatjuk, milyen egyszerű biztonsági fogásokkal védheti meg internetes intim szféráját. Előfordulhat, hogy kémprogramokkal operáló internetes bűnözők kaparintják meg e-mail-fiókunk jelszavát, és lopnak el belőle adatot. Ennél gyakoribb, hogy valamilyen ismerős, például féltékeny barát, barátnő vagy egy haragos turkál a privát információk között. Utánajártunk annak, hogy a legnépszerűbb internetes szolgáltatások esetében miként lehet megbizonyosodni afelől, hogy nem férnek-e hozzá illetéktelenek, és milyen lépéseket lehet tenni a privát adatok védelme érdekében. A Facebookon kidobhatja a nevében belépett felhasználót A világ legnépszerűbb közösségi oldala mostanra rendkívül fejlett védelmi szolgáltatásokat kínál a digitális intim szférájukért aggódó felhasználóknak.
1/3 anonim válasza: A helyzetmeghatározás csak becslő, kicsit és nagyot is tévedhetnek azok a rendszerek/programok amik próbálják bemérni a helyet. Sokszor csak egy nagyobb alállomásig lehet követni a csomag útját, ami tőled tíz kilométerekre is lehet egy másik városban. Ha az időpont, böngésző és operációs rendszer stimmel, akkor az te voltál. 2013. febr. 25. 17:15 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: Nem stimmel. Budapestet mért be február 11- re, én onnan 110 kilométerre élek, és itt is voltam ebben a városban. Ráadásul Internet Explorert, amit soha nem használok. Csak az oprendszer egyezik. 3/3 anonim válasza: Hello nem tudom aktív-e még a kérdés, de akkor érdemes egy jelszócserét csinálni biztos ami biztos:) 2013. szept. 14. 18:29 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
A … - 6 napja - Mentés
Hogyan jutott Perzsiából Arábiába a kávé? Egy arab szerző, Sehabeddin Ben, úgy tudja, hogy a kávéivás szokását az adeni mufti, Gemaleddin honosította meg a XV. század közepén Boldog Arábiában. Gemaleddin Perzsiában látta néhány honfitársát kávézni, és amikor hazatérve gyengélkedni kezdett, maga is kipróbálta az italt. Nemcsak meggyógyult, hanem megtapasztalta a kávé serkentő, áloműző hatását is. Fogyasztani kezdte, és ajánlotta, hogy a dervisek kávéval élénkítsék magukat az imával töltött éjszakákon. A kávé hamarosan egész Adenben elterjedt, sőt eljutott Mekkába, Medinába, Kairóba, Damaszkuszba, Konstantinápolyba is. De nemcsak az áhitatos mohamedánok fogyasztották. Az 1500-as évek derekán Konstantinápolyban divatba jöttek a kávéházak. A vallásos mohamedánoknak egyre kevésbé tetszett az új szokás, és a muftival betiltatták a kávét mondván, hogy a pörkölt kávé szénféleség, és Mohamed törvénye nem engedi a főzet fogyasztását. A kávéházakat bezárták ugyan, de az emberek otthon továbbra is itták a kávét.
A környékbeli szerzetesek, ismervén a pásztort, átvették tőle az italfőzés tudományát, és a hosszú, imával töltött, fárasztó éjjeleken a kávé segítségével tartották ébren magukat. A kávét ősi arab könyvekből is ismerjük, ezek tanításai arra utalnak, hogy egy arab orvos, Rhazes "találmánya". Rhazes a kávét egykor orvosságként, élénkítésre használta. A "gyógyszerrel" elért eredményeiről könyvében is értekezett: az Al-Haiwi című művében említi a csodás hatású italt. Ezt a munkát olvashatta aztán Avicenna is, akinek munkássága aztán egész Európában is ismertté vált. Közös volt benne és Rhazesben, hogy a kávét nem élvezeti cikknek tekintik, mindketten gyógyszerként ajánlják az ital fogyasztását. Hogyan került a kávé Etiópiából Perzsiába és tovább? A kávécserje más, hitelesebb források alapján Kaffából származik: az etióp tartományból terjedt a termesztése és a fogyasztása először Perzsiába, aztán Arábiába és Egyiptomba. Egyes arab szerzők szerint a kávéivást ezen a környéken egy Gamaleddin nevű adeni mufi honosította meg, aki Perzsiában tanulta el a kávéfőzés tudományát egy útja során.
2007 novemberében a Mezőgazdasági Minisztérium akkreditálta a DXN Lingzhi ültetvényt a Malajziai Biotervbe, ami azt jelenti, hogy megfelel az MS1529:2001 szabványnak és az Okleveles Bioültetvény követelményeinek is. Egy évtizede a kávé a világgazdaság ötödik legfontosabb terméke volt, ma már második a listán. A százötven kávét termelő ország közül soknak ez az egyetlen meghatározó terméke. A kávéipar kétszázmillió embernek ad munkát világszerte, a gazdaság nagyon fontos mozgatórugója. Ezekből egyenesen következik, hogy a kávé mint haszonnövény termesztése a világ mezőgazdaságában csaknem olyan fontossággal bír, mint a gabona, a rizs vagy a kukorica termesztése. Pedig a kávé nem alapélelmiszer. A ganoderma orvostudományi alapjai: Dr. Shigeru Yuji klinikai kísérletei alapján a ganoderma a következő alapfunkcióinak köszönheti hatékonyságát. Csökkenti a vérben a koleszterin és a szabad zsírok mennyiségét. Csökkenti a vércukorszintet; visszaállítja a hasnyálmirigy működését. Csökkenti a vérben található lipidek számát, és stabilizálja a vörösvérsejtek membránjait.
A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően hamarosan a kávé a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. A hirtelen jött hírnév jó alapot biztosított egy új társasági színtér megalakulásának, ezért Európa-szerte (Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban) egymásra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta ki kapuit La Bottega del Caffé néven 1624-ben.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. Sok más kávétermelő ország is van, de azok termelési volumene jelentősen kisebb. Mi a helyzet a fogyasztással? A világ minden táján isznak az emberek kávét. Számos recept és még több szertartás kapcsolódik a kávéhoz, és mindenki ismeri a kávét! Becslések szerint több mint húszmillió ember végez a kávéval kapcsolatban lévő munkát.
Szintén reggel népszerűek az egyéb tej nélküli kávéitalok, mint a doppio, americano vagy az espresso lungo. A délutáni időszak inkább a tejes italoké – ilyenkor fogyasztják a legnagyobb arányban ezeket az emberek. A válaszadók több mint fele (55 százalék) minőségi kávét fogyaszt, ám ha nagyon muszáj, beéri az átlagossal is. A válaszadók negyede azt mondta, hogy bármit megiszik, a lényeg, hogy kávé legyen – főként a 25-29 évesek körében magas azok aránya (33 százalék), akik így gondolják. A válaszadók 14 százaléka inkább nem iszik kávét, ha nem minőségi a kínálat – ez különösen az 50-59 évesek körében jellemző, közülük minden ötödik gondolkozik így. Forrás: MTI