Szimonidész (Kr. 5-6. ) nevéhez fűződik a hősi epigramma leghíresebb változata (A Thermopülai-i hősökre), Anakreón (Kr. 6. ) a béke és a magánélet elsődlegességét hirdeti (Gyűlölöm azt…), Aszklepiadész (Kr. 1. ) a szerelmi epigramma mestere (Életuntság). A római költészetben Catullus (Kr. ) a szerelem ambivalenciáját fejezi ki kivételes dinamizmussal (Gyűlölök és szeretek). Martialis (1. ) a műfaj szatirikus változatát műveli (Könyveiről). A műfaj késöbbi világirodalmi történetéből Goethe és Schiller közösen jegyzett, művészeti-irodalmi tárgyú epigrammakötete, a Xéniák (1796) emelkedik ki. A magyar költészetben a humanista Janus Pannonius itáliai korszakában – Martialis nyomán – írt epigrammákat (Szilviához; Kigúnyolja Galeotto zarándoklását). A Magyarországon született művekben a költői öntudat hirdetése mellett (Pannónia dicsérete; A narni Galeottóhoz) megszólal a meg nem értettség és a korán jöttség fájdalma is (Egy dunántúli mandulafáról). Balassi költészetében csak a kései művek között találunk epigrammákat (Fulviáról, Az erdéli asszony kezéről).
Illyés Gyula közéleti problémákat fogalmaz meg polemikus műveiben (Jog a XX. században, 1937; Egy népfinak, 1937; Táviratok, 1981). Tulajdonképpen a mi kis kép-versikéink is epigrammák, sőt az Iniciálé versikéi is! :) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Berezeli Anzelm Károly fordítása)
Az ógörög sírversből kialakult lírai műfaj: rövid, gondolati tartalmú, csattanós befejezésű költemény. Versformája majdnem mindig disztichon. Pl. : Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokai. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (Berezeli A. Károly fordítása) az ókorban síremlékekre, emlékművekre és fogadalmi tárgyakra vésett rövid verses felirat Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás műfaj költemény disztichon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
- Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév. Erről egy nemrég hallott idézet jutott eszembe. Valahogy így hangzott: "Nem hiszek Istenben, mert hogy is tudnám elviselni, hogy nem én vagyok az? " - Itáliát túlbecsülve méltatja önmagát és munkásságát. Lehet ezzel a sorral arra utal, hogy abban a korban az olasz írók voltak népszerűek, de nem vagyok biztos benne, hogy az akkori Itáliai írók jobbak voltak az egyéb más országokban alkotóknál. ~" Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek" <-------***-------> Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit.
Fodor Gábor szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi befolyásgyakorlást sem, ugyanis ebben a helyzetben fogalmunk sincs, valójában mi történik, de azt azért ki lehet talán tapintani, hogy egy ilyen belerángatási kísérletnek vagyunk a tanúi, hogy bele akarnak minket rángatni ebbe a konfliktusba. Erről szólnak a szankciók is, fogadjuk el a gázra vonatkozó szankciókat, mindegy, mi a következménye. Letekerjük a fűtést, és akkor mi lesz? Azt vesszük majd észre, hogy hirtelen elkezdünk belesodródni ebbe a helyzetbe. És ha jelentést akarunk adni a baloldali mondatoknak, csak így értelmezhetők, hogy felülnek a belerángatási kísérleteknek, és tulajdonképpen olajat öntenek a tűzre – hangsúlyozta a politológus. Galló Béla politológus szerint különösen a nemzetközi ügyekben tanúsít rendkívüli dilettantizmust a baloldal, minthogyha alapvető térképhiányos állapotban lenne, nem nézett rá a térképre, nem ismeri Magyarország gazdasági, energetikai alapadatait, hanem most mindent a kampánylogikának rendel alá, és ezt mellőzve mondja az ellentettjét annak, amit Orbán Viktor mond.
Az igazgató szerint meghatározó, hogy a politikai szereplők milyen pozíciót foglalnak el, üzenetük milyen kontextusban jelenik meg a jelenlegi háborús helyzetben, a baloldal azonban megbukott ebben a versenyben. G. Fodor Gábor kijelentette: "Az emberek főként a háborúval kapcsolatos benyomásaik alapján fognak dönteni vasárnap". Závecz Tibor úgy véli, nincs különbség abban, hogy a bal- és a jobboldal a béke pártján áll-e, éppen ezért nincs olyan se, hogy magyar út. G. Fodor Gábor szerint a választók nem állásfoglalást várnak el a politikusoktól, hanem a béke és a biztonság megőrzését. Úgy gondolja, igenis van magyar út és magyar érdek, ennek képviselete azonban nem zárja ki, hogy részesei legyünk a nemzetközi szövetségeknek. Nyitóképen Závecz Tibor, Kacsoh Dániel és G. Fodor Gábor a Scruton vitaestjén. Fotó: Facebook
A baloldal úgy gondolta, hogy a háború kampánytémává tehető, tehát az ő fejükben még a kampány letakarja a háborút, és nem a háború takarja le a kampányt – mondta G. Fodor Gábor politológus a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban. A politológus továbbá úgy véli, hogy a baloldal felül a háborúba való belerángatási kísérleteknek, és kijelentéseivel tulajdonképpen olajat önt a tűzre. Galló Béla szerint az ellenzék végleg jégre tette magát, mert a háborús helyzetben is szembemegy a magyar társadalom józan többségének az akaratával. G. Fodor Gábor az ukrán válságra utalva elmondta, hogy a háború letakarta a kampányt, amiből pedig az következik, hogy egyetértésre, egységre van szükség. A politológus szerint ebben a helyzetben a baloldalnak egyet kellett volna értenie azzal, amit a kormánypárt is képvisel. " A baloldal viszont úgy gondolta, hogy a háború kampánytémává tehető, tehát az ő fejükben még a kampány letakarja a háborút. És ezért mondanak őrültségeket " – tette hozzá a politológus.
Orbán felelős politikusként mindig arra törekedett, hogy megőrizze Magyarország biztonságát és arra, hogy a háborúból kimaradjunk. Eddig sikerült neki. A baloldal miniszterelnök-jelöltje viszont úgy viselkedik, mint egy "agresszív kismalac": minden mondata kész életveszély, mindazzal, amit mondatai üzennek, veszélyezteti a magyar emberek biztonságát – zárta G. Fodor Gábor. () Add tovább!
A vírustól is volt egy félelem, hogy elérhet minket, és ez az aggodalom most is fennáll. Itt is van félelem, mi van, ha elér minket a háború, de megvan az esélyünk arra, hogy bölcs és felelős politikával legalább a direkt hatások alól függetleníteni tudjuk magunkat – mondta G. Fodor Gábor. G. Fodor: Ha válság van, akkor Orbán Viktorra van szükség Alig vártuk, hogy fellélegezzünk, mindenkinek elege volt már a vírusból, és senki sem gondolt arra, hogy egy háborúval számolnunk kellene. Mindez azt mutatja, hogy a válságok és veszélyek korában élünk – a valóság tehát visszaigazolja a kormány helyzetértékelését. Az pedig egy nyilvánvaló politikai tapasztalat, hogy ha válság van, akkor Orbán Viktorra van szükség. Ha válság van, Orbán kell. Tudjuk, hogy látott már ilyet, azt is tudjuk, hogy mit tesz, ha beüt a baj. Ez már a harmadik háború, amit kormányról megtapasztal, volt már ilyen helyzetben 1999-ben, amikor a déli határainknál dúlt a háború, 2014-ben, egy korábbi ukrán-orosz konfliktusban, a krími háborúban, és itt van most a harmadik.