2020. 04. 02. 26 perc, 2017 Bemutatjuk a trianoni békeszerződés gazdasági következményeit és a Bethlen-konszolidáció főbb elemeit. Az alábbi szempontokra térünk ki: a béke gazdasági hatásai, a gazdaság szerkezetének átalakulása, a konszolidáció célja és eredményei
Területét a háború folyamán tett ígéreteknek megfelelően osztották fel, és a korábbi egységes piac helyén önálló szuverén államok és azok önálló piacai jöttek létre. Az ország elveszítette belső piacának és nyersanyagainak nagy részét. Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a világpiacra, külkereskedelemre utalt ország lett, és ez a békediktátum máig hatóan alapjaiban befolyásolja a magyar gazdaságpolitika lehetőségeit. A megmaradt területeken az immár kis államhoz mérten nagy feldolgozóipari kapacitások maradtak, a működtetésükhöz szükséges nyersanyagok java része azonban az elcsatolt területekhez került. Trianon gazdasági következményei tétel. Lehetetlenné tett ipar, közlekedés Az ipart tekintve a változások még kirívóbbak voltak. Míg a széntermelés kb. 65%‑a maradt meg, addig a vasérctermelésnek csupán 15%‑a. És éppen a rosszabb minőségű ércet adó bányák maradtak meg, amelyek érceit a magyar kohók – ércdúsító híján – nem tudták feldolgozni. Teljesen megszűnt a nemesérc‑ és sókitermelés, elveszett évi 3 500 kilogramm arany, 12 000 kilogramm ezüst, 10, 5 ezer tonna réz, és még hosszan lehetne folytatni a sort.
Ezzel szemben az összes gyáripari kapacitás 53%‑a a csonka Magyarország területén belül maradt (a malomipar 90%‑a! ). Az egyharmadára zsugorodott új országba került a szántóföld 38, 6%‑a, a szőlőterület 62, 5%‑a, viszont az erdőterületnek mindössze 12%‑a. Az olajfinomítókba nem jutott elegendő olaj, a malmokba búza. A megmaradt gazdasági struktúra aránytalanná vált, a fejlődés megtört, és ezeket a tendenciákat erősítette a kölcsönös elzárkózási politika. A korábbi egységes piac helyén új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki. Előrejelzés: A Z-generáció tagjainak rosszak a hozamkilátásaik : kiszamolo. Magyarországnak pedig mindenáron exportálnia kellett, hogy hozzájusson a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek, ami az ország közlekedésére gyakorolt katasztrofális hatást. Mindemellett még jóvátételt is kellett fizetnie a győztes hatalmaknak. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát‑medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, amelynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a mai napig a környező országoktól vált függővé.
A magyar-lengyel kapcsolatok az államalapításra nyúlnak vissza, októl éltek, a Piast-dinasztiát és az Árpád-házat szoros dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, s ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát. A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és annak népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. Lengyel magyar barátság nap videos. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője a lengyel szabadsághős, Bem József volt. Magyarország 1920-ban a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben.
A békemenete-történelemben először nem utaznak csöcstől a lengyel szimpatizánsok a magyar elvbarátok vonulására, hanem otthon oldják meg, méghozzá támogatva ezzel Ukrajnát és a vonatbérlés árát, amivel idezötykölődtek volna, átutalják a menekülteknek. A CÖF-nek maradnak a hazai szimpatizánsok. Információk szerint a helyzet jelenleg úgy áll, hogy Áder János egyáltalán nem utazik ki Lengyelországba a jeles nap alkalmából. Legalábbis – mint megtudta a portál – pénteken délutánig a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) részéről nem érkezett meg a lengyel félhez az engedélykérelem arra, hogy Áder János fegyveres testőrei átléphessék a lengyel határt. Ez természetesen csak formaság, és egy baráti elnöki látogatás alkalmával kvázi automatikusan megadja az engedélyt a vendégfogadó ország, de mint "kötelező kört" azért le kell futni a két állam hivatalos szervei között. Ennyire gáz manapság a magyar köztársasági elnökkel mutatkozni? - Andrzej Duda lengyel kollégája lemond a "megtiszteltetésről" - Városi Kurír. Az ügyben a portál természetesen kereste – még bőven hivatali időben – a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztályát, de nem kapott választ.
Lengyel–magyar barátság napja Lengyel, magyar – két jó barát Ünneplik magyarok és lengyelek Ideje március 23. A lengyel–magyar barátság napjának (lengyelül Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej) története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. [1] A magyar Országgyűlés 2007. Lengyel magyar barátság nap 3. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel-magyar barátság napját. A két nép baráti kapcsolatainak emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. Az emléknap megrendezésének helyszínei Év Rendező település Jegyzet 2007 Przemyśl [2] 2008 Debrecen 2009 Krosno 2010 Óbuda - Békásmegyer 2011 Poznań 2012 Ópusztaszer 2013 Tarnów 2014 Eger 2015 Katowice [3] 2016 Budapest 2017 Piotrków Trybunalski 2018 Veszprém [4] 2019 Kielce [5] [6] 2020 ( Csepel volt a kijelölt helyszín, [2] de a pandémia miatt nem valósult meg) [7] Az ünnepnap alkalmából az abban az évben a barátság napnak otthont adó város vezetője átadja az esemény zászlaját a következő évi eseményt megrendező város vezetőjének.
Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek tízezreit engedte át területén és ezreknek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. (A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva három éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot. Lengyel magyar barátság naples. ) 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.