Mák és csoki? Ne viccelj, jöhet bármikor! (kár, hogy kókusz nincs benne…, de tehetsz bele, ha akarsz! 😉) Az almás-mákos süti a házi desszertek rajongóinak nagy kedvence. Source: Pillekönnyű, egyszerű almás-mákos süti, csokival a tetején – Sokáig puha marad
A tetejét is körberakom almakarikákkal. (Én szilikon sütőformában szeretem sütni, azt vajazni sem kell, könnyen kiemelhető belőle a süti). A tetejét egyenletesen meghintem kristálycukorral (kb. 2 ek. mennyiséggel, de ez akár el is hagyható). Pillekönnyű mákos-barackos piskóta: nem szárad ki másnapra sem. 170 fokos sütőben (légkeverésen) 40 perc alatt szép világosbarnára sütöm, tűpróbával ellenőrzöm! (Ha már túlságosan kezdene a tetején a cukor pirulni, fedd le fóliával)! A tetejéről a cukor elhagyható, de a sütemény lényegét ez adja, ugyanis valami igazán finom, vékony karamellizált réteg képződik a tetején, mire elkészül. Fincsi sütemény
Hozzávalók 1 tojás 10 dkg cukor 10 dkg liszt 1 csapott teáskanál szódabikarbóna 10 dkg darált mák 1 dl olaj 2, 5 dl tejföl 2 közepes alma Elkészítése A felsorolás sorrendjében mindent összekeverünk. Az almát nagy lyukú reszelőn reszeljük le, és úgy keverjük bele. A tésztát kivajazott, lisztezett (vagy sütőpapírral bélelt) formába […] Forrás: Egyszerű Gyors Receptek » Blog Almás-mákos "kétperces" | Egyszerű Gyors Receptek Almával, de akár dióval, vagy aszalvánnyal, pl. datolyával is készítheted. Forrás: Mákos lepény – almával is nagyon finom | …Több mint recept Kímélő de nagyon finom torta. Forrás: Mákos almatorta liszt nélkül Egy klasszikus az ünnepekre. Sokáig eláll és finom. Így lesz tökéletes bejglid! 2 perc alatt megmutatjuk, hogy lehet Neked is csodaszép, repedésmentes a karácsonyi bejglid! Recept: Közzétette: Receptneked – 2016. december 19. Fantasztikus csemege! Diós-mákos pozsonyi kifli recept képpel. A diós-mákos pozsonyi kifli elkészítési ideje: 50 perc Forrás: Diós-mákos pozsonyi kifli | NOSALTY
1; Az elektronburok réteges felépítésű úgynevezett elektronhéjakból áll. Az egyes elektronhéjakon különböző számú elektron fér el. 2; Az elektronburok szerkezetének ábrázolása (az első húsz atom esetében) Az első héjon: 2 elektron (ábrázolunk) A második héjon: 8 elektron (ábrázolunk) A harmadik héjon: 8 elektron (ábrázolunk) A negyedik héjon: 2 elektron (ábrázolunk) Így is lehet ábrázolni, jelölni: Tankönyv:69-71. oldal
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben. Az elektronszerkezet határozza meg az atomok és molekulák kémiai viselkedését is. Az egyes elektronok vagy elektronpárok az atompályának nevezett térrészen belül helyezkednek el, mely elnevezés a Bohr-modell túllépése után is megmaradt. Az atom felépítése (elmélet) [ szerkesztés] Az atomok atommagból és a körülöttük elhelyezkedő elektronburokból állnak, e két alkotóelem közötti elektrosztatikus vonzás pedig az atomok stabilitásáért felelős. Az atommag nukleonokból épül fel, mely elnevezés a magot alkotó protonokat és neutronokat takarja. Az elektronburok egy atom elektronhéjainak összességét jelenti, ezen elektronhéjakon találhatók az atom elektronjai. Minden elektronburok az elektronhéjak, alhéjak és atompályák rendszere alapján épül fel, melyeket a kvantumszámokkal lehet jellemezni. Az elektronhéj a közel azonos energiájú elektronok alkotta héjat jelenti.
elektronhéjat alkotják. A héjakat a magtól való távolság sorrendjében számozzák, vagy K, L, M stb. betűkkel jelölik. A héjak az első kivételével alhéjakra (pályákra) tagolódnak, a pályákat s, p, d és f betűvel jelöljük. Számunkra legfontosabb a külső héj legutolsó pályája, mert az ezen található elektronok száma határozza meg az atom elektromos és vegyi tulajdonságait. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük, az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az atom valencia elektronok nélküli része az atomtörzs. Az elektronburok réteges felépítésű, a magtól közel azonos távolságra keringő elektronok ún. A protonok és neutronok számának összege a tömegszámot adja. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük. Az atomot felépítő protont, neutront és elektront elemi részecskének nevezzük. A kölcsönhatás egymásra hatást jelent, és általában erőként nyilvánul meg, amely valamilyen változást okoz.
Ennek értelmében az elektronok mindig a lehető legkisebb energiaszintű alhéjat próbálják meg feltölteni először. Előfordul, hogy ezt a jelenséget az energiaminimum elvével magyarázzák, bár az egy sokkal tágabb értelmezést lehetővé tevő szabály, míg az aufbau-elv szigorúan az atompályák elektronokkal való feltöltődését határozza meg. Az atompályákon elhelyezkedő elektronok energiáját kétféle mennyiség adja meg: a helyzeti energia és a mozgási energia. A helyzeti energiát az atommagtól való távolság határozza meg. Minél messzebb van az elektron az atommagtól, annál nagyobb a helyzeti energiája. A mozgási energiát többek közt az atompálya csomósíkjainak száma határozza meg. Minél több a csomósík, annál nagyobb a mozgási energia. Az atomok elektronszerkezetét az alhéjakból állapítjuk meg és jellemezzük. Az alhéjak energiaszintjét az n+l egyenlettel kapjuk meg, ahol az n a héj sorszáma, az l pedig a csomósíkok száma. A csomósíkok száma pedig n−1. A két képletet egyesítve kapjuk meg a következőt: n+(n−1).
Az ionizációs mértékegysége k. J/mol, mérőszáma megegyezik 1 molatom esetében energiaváltozás mérőszámával. (A fenti meghatározás az első leszakítására, az ún. első ionizációs energiára vonatkozik. ) elektron energia mérhető elektron 18 Anionok képződése Azok az atomok, amelyek a periódusok végén vannak, könnyen vesznek fel elektront, mert így n(s 2 p 6), azaz nemesgázokkal azonos, stabil elektronszerkezetűvé válnak. Ekkor az atomban a negatív töltések kerülnek túlsúlyba és anion képződik: klóratom + elektron oxidion DE < 0 DE > 0 kloridion oxigénatom + 2 elektron Az első elektron felvétele mind a klórnál, mind az oxigénnél energiafelszabadulással jár. A második elektron felvétele mindig energiabefektetéssel történhet! A negatív ionok képződésével együtt járó energiát elektronaffinitásnak nevezzük. Mértékegysége k. J/mol. 19 Az elektronegativitás Az elemek kémiai tulajdonságaival kapcsolatos becslésekben sokszor használjuk a kötött állapotú atomok elektronvonzó képességére vonatkozó adatot, az elektronegativitást (EN).
14 db elektron 2., Mit jelent az 1s, 2s, 2p jelölés? 1s: gömbszimetrikus alhéj, 2s: ez alőzőnél nagyobb gömbszimetrikus alhéj, 2p: hengerszimetrikus. a, Mekkora lehet az elektronok maximális száma a fenti atompályákon? 2, 2, 6 b, Mikor beszélünk telített és mikor telítetlen alhéjról? Telítetlen, félig telített és telített alhéjakról beszélhetünk. Telítetlen egy alhéj, ha nincs elég elektron. Félig telített, ha mindegyik atompályán 1 elektron van, és telített, ha a maximális ahhoz, hogy minden alhéjon 1 vagy 2 elektron legyen. 3., Milyen kapcsolat van a pályaenergia és az atomok elektronszerkezetének kiépülése között? Az elektronok pályaenergiának megfelelő sorrendbe épülnek fel. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 4s 2 3d 10 4p 6 stb… 4., Írjuk fel a 10., a 11. és 17. rendszámú atomok elektronszerkezetét! 10. : Neon: 1s² 2s² 2p 6 11. : Nátrium: 1s² 2s² 2p6 3s¹ 17. : Klór: 1s² 2s² 2p 6 3s² 3p 5 5., Mi a vegyértékelektronok szerepe a kémiai reakciókban? Értelmezzük a fenti atomok vegyértékelektronjának példáján!
Minden atompályán legfeljebb két elektron tartózkodhat. Az atompályák energiaszintje határozza meg az elektronhéjak feltöltődési sorrendjét. Az atompályák jelölése a mágneses kvantumszámmal történik. A csomósík az a sík, amely szeli az atommagot, és amelyen az elektron megtalálási valószínűsége 0%. Egy atompályának több csomósíkja is lehet. Az atom felépítése (gyakorlat) [ szerkesztés] Három elv alapján épül fel egy atom: A Pauli-elv kimondja, hogy egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. A Hund-szabály szerint az alhéjakon úgy helyezkednek el az elektronok, hogy közülük minél több párosítatlan legyen. Ez a szabályszerűség az elektronok azonos töltéséből adódik. Mivel az azonos töltésű részecskék taszítják egymást, az elektronok megpróbálják minimalizálni ezt a taszító hatást, és minél távolabb elhelyezkedni egymástól. Ez pedig úgy érhető el a legkönnyebben, ha üres atompályát töltenek be, amin nem kell osztozniuk másik elektronnal. Az aufbau-elv kimondja, hogy az elektronok a lehető legalacsonyabb energiájú szabad helyet foglalják el az atomban.