A rendszerváltozás előtti "talaj-előkészítésnek" köszönhetően egész Tolna megyében, és természetesen vezető módon, Szekszárdon is gomba módra jöttek létre és növekedtek az egyesületek, kulturális csoportok. 1990-ben megalakult és bejegyzésre került a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület. Az egyesület az akkori lehetőségek mellett – melyek igen csak szerények voltak –, nagy vállalkozásba kezdett. 1991-ben először – nagy sikerrel – rendezte meg a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált, melyet aztán 2011-ig összesen 21 alkalommal "ismételtünk" meg. Mindez már a rendszerváltozás utáni Szekszárd szerves történelmévé vált. Tudta, hogy bő 100 évig a mai német himnusz dallama csendült fel Magyarországon? . Egyesületünk rendezte meg házigazdaként 1992 őszén, Tengelicen az ún. "sváb Lakitelket", a német nemzetiségi egyesületek első országos találkozóját, ahol kimondtuk, hogy egyesületi bázisra épülő önkormányzati rendszerre van szükségünk. Az önkormányzatok az eszköz, cél a kulturális autonómia. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény után 1994-ben Szekszárdon is megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat.
A német himnusz kalandos útja Itt át is térhetünk a szomszédos Németország himnuszára, amely több érdekességet is tartogat, de számunkra az a legfontosabb, hogy sokáig nálunk is ez csendült fel. LdU Gala 2019.01.12. - VHZ - Magyar Himnusz és a Magyarországi Németek Himnusza - YouTube. A mai német himnusz dallama ugyanis korábban a Habsburg-ház himnusza volt, persze más szöveggel: Joseph Haydn zenésítette meg 1797-ben a korábban Lorenz Leopold Haschka által Ferenc császár születésnapjára írt "Gott erhalte Franz den Kaiser", azaz Isten, óvd Ferenc császárt szövegű verset. Ausztria és Németország fogalma ekkor még nehezen volt meghatározható: a Habsburg ház adta a Német-Római Birodalom császárait (uralmuk jelképes volt, mivel a számtalan fejedelemségből álló konglomerátumot aligha lehetett országnak, pláne birodalomnak tekinteni), Ausztria pedig ezen belül a Habsburg-ház családi birtoka volt, a meghódított Csehországgal és Magyarországgal együtt. Így került hozzánk Mivel a mindenkori Habsburg császár volt egyben a magyar király is, nálunk is ez lett az ünnepi alkalmak idején felcsendülő dal (pláne, mielőtt Kölcsey megírta, és Erkel megzenésítette volna a Himnuszt), ugyanakkor az Ausztrián kívüli németek is saját daluknak tekintették.
Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye. Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva. M agyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk. Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől. Magyarországot tehát meg kell menteni! Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával: Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának, Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt.
Értékeit, szokásait, hagyományait és kultúráját tiszteli, saját népi identitásának megélése nem áll ellentétben a magyaréval, épp ellenkezőleg, kiegészíti, gazdagítja azt. Voltak és vannak népcsoportok, melyeknek a történelem folyamán ez igen döcögősen ment és megy. Szerényen jegyzem meg, igyekezzenek követni a "dunai svábok" példáját. Lantos János –
A Dél-Pesti térség igazi csodája a Csévharaszthoz tartozó külterületi részén található Ősborókás. Az országos jelentőségű természetvédelmi terület a kiskunsági északi részének ősi arcát mutatja meg. Magyar Közlöny Online. A 129 hektárnyi értékes terület a védettségét az Országos Természetvédelmi Tanácstól 1940-ben kapta meg. A hazánk egyik legrégebbi védett területén egykor az Ős-Duna kanyargott, és a folyó által lerakott hordalékból a szél formálta ki a napjainkban is látható homokbuckákat. Itt telepedtek meg a napjainkban fokozottan védendő homoki gyeptársulások, és a csodálatos homoki borókás-fehérnyaras.
Login Portlet Képmegjelenítő portlet
A fragmentációs és szegélyhatások radikális csökkentése a gyepterületek összekötésével. A gyepekben törekedni szükséges a szürkenyár gyökérsarjról történő terjedésének megállítására. Fokozott ügyelni kell az abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) megelőzésére. A jelölő erdei élőhely állományaiban folyamatos erdőborítás biztosítása, fahasználat csak invazív, vagy adventív fafajok eltávolítása érdekében végezhető. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület képlete. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből. Vadrágás mérséklése a vadakat területre vonzó létesítmények megszüntetésével. A tartós szegfű (Dianthus diutinus) populáció megerősítését mesterséges beavatkozásokkal is szükséges elősegíteni, valamint biztosítani kell a veszélyeztetett állományokból származó egyedek beültetésének lehetőségét is.
Igaz mindkét helyet érinti a Pest Megyei Piros is, de más utakon (amaz nem érinti pl. a Selyem-rétet, helyetette a "Zöld sáv az ország közepén" turistaútvonallal együtt az Ócsai szőlőkbe ad betekintést). Bár a kerékpáros bejárás összesűríti a látnivalókat, azért 4-5 tetszés indexet növelő objektum gyalogosan is jut a 26 km-re és a köztük vezető út is nagyrészt erdőkben vezet, ami kárpótolhat minket a kicsit hosszadalmas és forgalmas országutas szakaszért Ócsa után. Az útvonalon néhány szakaszon kissé ritkán vannak jelzések és sok a párhuzamos jelzés is köztük, ennek ellenére - egy kis figyelemmel és térképpel - az útvonal jól követhető. Egy kivételt leszámítva, különösebb akadály nélkül járható és az akadály sem járhatatlan szakasz. Az egész turistaútvonalat ábrázolja az Új turistautak Monor környékén címmel megjelent turistatérkép. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület képlet. Ez a sárga ebben a formában 2016 óta létezik. Korábban is Ócsáról indult, érintette a Selyem-rétet, de Inárcs után teljesen más felé vette az irányt, mint ma (már Inárcs előtt is módosult az útvonal).